Kategória: Nincs kategorizálva

Márki – Arad- és Aradvármegye története I., II.

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

ARADVÁRMEGYE, ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK,

 

ARAD, 1892

KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

 

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

TÖRTÉNETE.

ÍRTA

MÁRKI SÁNDOR. Márki – Arad- és Aradvármegye története I., II. részletei…

Arad és Aradvármegye növény- és állatvilága

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

ARADVÁRMEGYE, ARAD SZAB. KIR. VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK.

I. KÖTET (MÁSODIK ÉS HARMADIK RÉSZ)

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

TERMÉSZETRAJZI LEÍRÁSA.

ARADMEGYE ÉS ARAD VÁROS NÖVÉNYVILÁGA.

(flóra comitatus et urbis arad.)

(tiz tábla rajzzal.)

ÍRTA

Dr. SIMONKAI LAJOS Arad és Aradvármegye növény- és állatvilága részletei…

Aradvármegye és Arad szabad királyi város Monográfiája

1884-ben Arad vármegye, Arad szabad királyi város és az aradi Kölcsey Egyesület elöljárói elhatározták a város és a megye monográfiájának kiadását, amely munka koordinálásával Jancsó Benedeket bízták meg, aki csak 1905-ig láthatta el azt a vállalását. Jancsó után Somogyi Gyula folytatta a szerkesztői teendőket.

Az első kötet geológiai részét végül sosem írta meg az aradi származású, Kínának monográfiát szentelt Lóczy Lajos. Simonkai Lajos növény- és állatvilágot bemutató műve külön-külön részben 1893-ban jelent meg.

A második kötet Márki Sándor tollából, – az Arad és Aradvármegye története – I., és II. részében jelent meg, 1892-ben és 1895-ben.

A harmadik kötet első, néprajzi része 1912-ben jelent meg, és Mátyás Jenő (Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy) és  Ipolyi-Keller Iván (mezőgazdaság, ), Institoris István (közegészség), Bartucz Lajos (antropológia), Somogyi Gyula (történelem, népességi viszonyok, magyarok, németek, tótok, cigányok), és Kollarov Mózes István (románok, szerbek), írták. A második részt, a megye és város közgazdasági leírását Gaál Jenő írta, és 1898-ban jelent meg.

Ezeket a köteteket mintegy kiegészítette az Arad szabad királyi város, és Aradvármegye községeinek a leírása kötet amelyet az 1905. utáni szerkesztő, Somogyi Gyula jegyzett, és 1913-ban került ki az előző kötetekhez hasonlóan, az aradi Réthy Lipót és fia könyvnyomdájából.

Erről monográfiáról, a 21 év alatt megjelent könyvsorozatról, amely egy országos szándék részeként öltött testet, és a 64 vármegyéből csak 7-8-ban, – köztük Aradon – készült el, leírható, hogy – a geológiai kötet hiánya ellenére – egy monumentális alkotás. A mintegy 3500 oldal több, mit 7 kg-ot nyom, és rendkívül alapos szerzők alkotása. Márki Sándor két, a megye történelmét feldolgozó, név- és tárgymutatóval záruló kötete majdnem 1500 oldal, és több, mint 8000 lábjegyzetet vonultat föl.

Miért írok most minderről?

Szeptember 30-án és október 1-én lesz egykori Alma Materem kétévenként szokásos Véndiák-találkozó, és 29-étől október 6-áig lesznek az Aradi magyar napok. Gondoltam beszállok az ünnepbe.

Évek óta tapasztalom, hogy ha valaki Aradról vagy környékéről ír, akkor nem tudja megkerülni Márki Sándor említett köteteit. Ezért úgy döntöttem, ha már eddig senki sem tette meg, és mert birtokában vagyok a szükséges eszközöknek, hogy elkészítem annak digitalizált változatát.

Az elkészült korongra végül mind a 3500 oldal fölkerült, képi, pdf formátumban, úgy, hogy az oldalképek mögött a géppel fölismertetett szöveg is ott lesz.

Ezen kívül elkészítettem a Márki-kötetek hipertext, akár internetre is föltehető változatát úgy, hogy mind a 8180 lábjegyzet tartalmát hozzákötöttem az utalási helyhez.

 

Akit érdekel mindez a tartalom, azt arra kérem, hogy írjon a nagyvarjas kukac yahoo pont com címre.

Aradvármegye Monográfiájának digitalizált változatát 2011. szeptember 29-én, délután öt órától mutatjuk be Ujj Jánossal az aradi Tulipán könyvesboltban.

a megye és város közgazdasági leírását adja Dr. Gaál Jenő

Lukács István

Lukács István Magyarpécskán  született 1920. február 20-án, és Vekov Károly kolozsvári történész kutatásai szerint 1958. szep­tem­ber el­se­jén, 23-24 óra kö­zött ki­lenc ki­lenc tár­sá­val együtt, Ara­don, ki­vé­gez­ték Szoboszlay Ala­dárt és a per fő vádlottait – köztük Lukács Istvánt is – és is­me­ret­len he­lyen el­han­tol­ták őket.

A Katolikus Lexikonból megtudhatjuk, hogy a legnagyobb romániai kommunistaellenes szervezkedés résztvevőinek perében – a Szoboszlay-perben, Erdélyben – 1958. V. 30-án hirdettek ítéletet. Fő vádlottja Szoboszlay Aladár (1925-58) volt, aki 1948. és 1951. között Magyarpécskán volt segédlelkész. Az 56 vádlottból papok: Ábrahám Árpád torjai plébános (halál), Dénes Dávid hátszegi plébános (20 év), Ferencz Béla Ervin OFM (életfogytiglan), Karácsony István OFMConv (22), Kosza József ozsdolai plébános (10), Kovács Balázs szentkatolnai plébános (4), Kovács Béla törcsvári plébános (7), Mezei Mór Levente OFM (20), Müller Jenő érszegi plébános (15), Ráduly Géza csíkmadéfalvi plébános (életfogytiglan), Ráduly István gelencei plébános (22), Dan Aurél g. kel. főesp. (18). – Halálra ítélt világiak: Draganita Mogyorós Mária, Fîntînaru Alexandru, br. Huszár József kolozsvári sekrestyés, Kónya István marosvásárhelyi ügyvéd, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Orbán Károly, Orbán István csíkszeredai földműves, a csíkszeredai Tamás testvérpár. – A börtönre ítéltek közül többen a galaci börtönben meghaltak, a többi elítélt 1964 körül szabadult.
Lukács István részletei…