Márki – Arad- és Aradvármegye története I., II.

2011. szeptember 28. szerda in Nincs kategorizálva | Comments (1)

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

ARADVÁRMEGYE, ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK,

 

ARAD, 1892

KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

 

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

TÖRTÉNETE.

ÍRTA

MÁRKI SÁNDOR.

ELSŐ RÉSZ.

A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A TÖRÖK HÓDÍTÁSIG.

NYOMATOTT RÉTHY L. ÉS FIÁNÁL.

ELŐSZÓ.

 

Sine me liber ibis in urbem. Nélkűlem megy ez a könyv abba a városba, melyet nem szüleimnek, hanem feleségemnek, kis leányomnak első csókja és egy sok munkában sok lelki nyugalmat adó életpályának megkezdése tett édes otthonommá; s melyet szeretnem és becsűlnöm tanított a történetével napról napra való foglalkozás. Tizennégy éve múlt, hogy az aradi állami reáliskola történettanárává kineveztetvén, gyüjtögetni kezdtem az Arad multjára vonatkozó adatokat. Ilykép körülbelül száz czikket közölhettem az aradi lapokban s már 1880-ban egy kis vezérfonalat írtam tanítványaim számára, kiknek, mint hittem, a magyar történet tanúlása közben valamivel bővebben kell foglalkozniok szülőföldjük multjával. Majd megalapítottam a lyceum kis régiségtárát, a Kölcsey-egyesűlet egyik fő feladatáúl pedig szintén a vármegye és város történetének kutatását tekintettem. Arra, hogy Fábián Gábor, Török Gábor és Lakatos Ottó művei helyett én írjak egy újat, még akkor sem gondoltam, midőn — már könyvének nyomatása közben — Lakatos Ottó, a város monographusa, többször emlegette, hogy ez a feladat reám vár.

A nemes fölhevűlésnek egy szép pillanatában azonban Aradvármegye, Aradváros és a Kölcsey-egyesűlet elhatározta, hogy megíratja monographiáját s a történelmi rész elkészítésére engemet szólított fel. Ha az irodalmat emelkedésem eszközéül tekintettem volna valaha, bizonyosan megmaradok azon általánosabb történeti kérdések mellett, a miknek kutatása és fejtegetése több olvasóval, siker esetében pedig több hírnévvel is jár. Tudtam, hogy a felszólításban kifejezett bizalom, nagyobb alkotásokra nem hivatkozhatván, inkább szorgalmamat és buzgóságomat illette, mint tehetségeimet. S tudtam, hogy ha történtek is már érdemes kísérletek, a történetírásban mindent elűl kell kezdenem, s a forrásokig visszamennem. Gondolnom kellett arra is, hogy munkámat majdan összemérik azokkal, kik ezt jobban végezték volna. Azonban úgy kívánták, hogy aradi író végezze s én nem térhettem ki e kívánság elől. 1885. jún. 24. elfogadtam a bizottság föltételeit.

Hat év alatt bejártam a vármegye egész terűletét, kutattam hazánk s a külföld számos levéltárában, átvizsgáltam a kiadott okleveleket, a kérdésre vonatkozó irodalmat s lekötelezettje lettem száznál több írónak, tudósnak, gyűjtőnek és érdeklődőnek, kik kimeríthetetlen türelemmel adtak fölvilágosításokat. Végtelenűl csekély viszonzás, de a kegyelet jele mégis, ha azon buzgó támogatásért, melyben Bayer Károly eleki plébános, báró Bánhidy Albert földbirtokos, Bodányi József urad. jószágigazgató, Czárán Antal borosjenői főszolgabíró, Feichlinger János esztergomi cz. kanonok s prímási könyvtárnok, Haan Lajos akad. tag, Békésvármegye monographusa, Lakatos Ottó aradi h. plébános, Aradváros monographusa, Pesty Frigyes, akad. tag, Krassó-Szörénymegye stb. monographusa, id. Rajla Péter simándi lakos, Rómer Flóris, akad. tag, nagyváradi kanonok, Spilka László aradi folyammérnök, Szabó Károly akad. tag, kolozsvári egyetemi tanár és könyv­tárnok, Tabajdy Károly Aradvármegye és Aradváros főispánja egykoron részesített, hálásan emlékezem meg az elhunytakról.

Mély hálára köteleztek továbbá Atzél Péter, Aradvármegye és Arad­város volt főispánja, Balás Gábor halmágyi körjegyző, Baltha György borosjenei g.-kel. lelkész, Banner József székudvari gazdatiszt, dr. Barabás Samu orsz. levéltári tiszt, dr. Bayer József budapesti főgym. tanár, Bittó Károly Aradvármegye főlevéltárnoka, Bodorovsky beszterczebányai nyug. főjegyző, Bohus István földbirtokos, Böhm Miklós, urad. titkár, ifj. Bölöni Sándor földbirtokos, Bunyitay Vincze, akad. tag, nagyváradi kanonok s püspöki könyvtárnok, dr. Csánki Dezső akad. tag, az orsz. levéltár tiszt­viselője, dr. Csoniosi János akad. tag, a múzeumi könyvtár segédőre, Doby Antal homonnai sótiszt, Dölle Gyula lippai polg. isk. igazgató, Dömötör László aradi reálisk. tanár, Dragán Gyula erdész, Fábián László Aradvármegye és Aradváros főispánja, dr. Fejérpataky László, akad. tag, a nemz. muz. levéltárnoka, dr. Fényes Dezső aradi reálisk. tanár, Frank Ignácz glogováczi plébános, Földes János aradi kir. törvényszéki bíró, dr. Fröhlich Róbert budapesti gymn. tanár, Gálik Mátyás apateleki ág. hitv. ev. lelkész, dr. Hampel József akad. tag, egyet, tanár, a nemz. muzeum régiségtárának igazgatója, Haydu Elek vadászi ev. ref. lelkész, dr. Hidegh Kálmán aradi reálisk. tanár, Hofbauer László borosjenői plébános, Homolka József m. kir. térképíró, Horvát Lipót világosi plébános, Hunyady János szentmártoni plébános, Jahn Vilmos borossebesi jószágigazgató, dr. Jancsó Benedek budapesti gymn. tanár, Jánossy Dömjén a Minorita-rend tartományfőnöke, özvegy Kallós Kálmánné úrhölgy, dr. Kammerer Ernő orsz. képviselő, dr. Karácsonyi János nagyváradi theol. tanár, dr. Károlyi Árpád akad, tag, a- bécsi cs. és kir. áll. levéltár tisztviselője, Keszler József m. kir. honvédőrnagy, Kiss Ernő Károly tanár, dr. Komáromy András orsz. levéltári tisztviselő, Kovács Ernő fegyházi igazgató, Krausz Jakab világosi igazgató-tanító, Lachnitt Márton halmágyi urad. ügyvéd, Lanfranconi Enea pozsonyi mérnök, Lauko Albert aradi reálisk. tanár, dr. Loeher Ferencz v. b. t. tanácsos, a müncheni kir. levéltár igazgatója, Lóczy Lajos akad. tag, egyetemi tanár, dr. Mangold Lajos budapesti reálisk. tanár, Medgyaszay Lajos pankotai pékmester, Metianu János aradi g.-kel. püspök, Mezey Béla bornagykereskedő, Mogyoróssy János Gyula mono­graphusa, Mózes Mihály borossebesi jegyző, Nagy Imre akad. tag, kúriai bíró, Nagy Iván akad. tag és horpácsi földbirtokos, dr. Nemes Zoltán halmágyi ügyvéd, dr. Németh Kálmán nagybányai tanár, Nieder­mayer János glogováczi igazgató-tanító, Ormos Péter Aradvármegye ny. alispánja, Orth József szentannai plébános, Ortvay Tivadar akad. tag, pozsonyi akad tanár, Paradeyser Lajos borossebesi főszolgabíró, Pathy Károly budapesti reálisk. tanár, Pató Károly erdőhegyi ev. ref. lelkész, dr. Pauler Gyula, akad. tag, az országos levéltár igazgatója, dr. Páris Gábor halmágyi főszolgabíró, dr. Pertz a nürnbergi Kreisarchiv tiszt­viselője, dr. Pethő Gyula áll. geologus, Péchy Imre a budapesti állam­nyomda igazgatója, Pontelly István, a délmagyarországi muzeum volt titkára, dr. Ratky a bécsi udv. kamara levéltárnoka, Rácz Károly gyoroki, majd szapáryfalvi ev. ref. lelkész, a zarándi egyházmegye monographusa, Bázel István székudvari tiszttartó, dr. Rieder Ottó a müncheni kir. levél­tár titkára, majd a bambergi levéltár igazgatója, Rozvány György nagy­szalontai ügyvéd, Salacz Gyula kir. tanácsos, Aradváros polgármestere, Sánka Lajos világosi nyug. főszolgabíró, Scheidt Miklós monyászai plé­bános, báró Simonyi Lajos vadászi földbirtokos, Svób Sándor csálai áll. főerdész, dr. Szabados József cz. kanonok, pécskai plébános, Szathmáry Géza pankotai plébános, Szathmáry Gyula, Aradvármegye alispánja, dr. Szádeczky Lajos akad. tag, egyetemi tanár, Szekér Mihály kétegyházi tiszttartó, dr. Szendrei János az orsz. régészeti és embertani társulat titkára, Szentes Károly eleki nyug. főszolgabíró, Széli Farkas debreczeni kir. táblai tanácselnök, Szépfaludi Örlőssy Ferencz Mármarosvármegye levéltárnoka, Szilágyi Sándor akad. tag, a budapesti egyet. könyvtár igazgatója, id. Szinnyey József a nemz. muzeumi hírlapkönyvtár igazga­tója, Szirmay János buttyini plébános, Szondy Imre peregi ev. ref. lelkész, Szőllőssy Károly aradi polg. isk. igazgató, Szűts József f.-gyarmati ev. ref. lelkész, dr. Tergina Gyula csongrádmegyei kir. tanfelügyelő, dr. Téglás Gábor akad. tag, dévai reálisk. igazgató, dr. Thallóczy Lajos akad. tag, a bécsi udv. kamarai levéltár igazgatója, Thaly Kálmán akad. tag, orsz. képviselő, herczeg Thurn-Taxis Egon orsz. képviselő, Tiszti Lajos Arad­város levéltárnoka, Torma Károly akad. tag, egyetemi tanár, dr. Török Aurél egyet, tanár, a budapesti anthropologiai muzeum igazgatója, Török Béla simándi földbirtokos, Varga Aurél székudvari g.-kel. lelkész, Varjassy Árpád Aradvármegye kir. tanfelügyelője, Vela Pál aradi g.-kath. kanonok, özv. gr. Vécsey Károlyné úrhölgy, Wagner János tanítójelölt, Zachariás József f.-gyarmati jegyző, Zórád Ferencz szentannai jegyző és Zsifkovics Kórnél bodrogi g.-kel. apát, s mások, kik munkámban adatokkal és tanács­csal gyámolítottak.

Forrásaimmal részletesen beszámolok a jegyzetekben. Aradvármegye története ily terjedelemben először lévén kiadva, e jegyzeteket már bírálóim s a későbbi feldolgozók iránt való tekintetekből sem mellőzhettem. Maga a szöveg azonban, ha minden sora tudományos kutatásokon alapúl is, a művelt közönség számára van írva s nyugodtan ügyekszik előadni azt az igazságot, mit korokról, személyekről és eseményekről megállapítanom sikerűit. Csaknem mindig oklevelek, vagy más hiteles kútfők alapján írtam; azonban a feldolgozásokat sem mellőztem, mert néhány — köz­kelendőségnek örvendő — nézetökkel szemben igazolnom kellett saját fel­fogásomat. De nem a szövegben, hanem lenn, a jegyzetekben.

Előadásomban kétségtelenül sok még a tévedés, a hézag és a hiány. Több ezer adatot állítottam egybe, de mégis igen gyakran küzködtem az adatok hiánya miatt. Mindamellett, úgy hiszem, lejárta már magát az a panasz, hogy nincs elég adat az alföld történetének megírásához. Annyi bizonyosan van, hogy megalkothassuk a mult képének körvonalait.

Terjengősségről senki sem vádolhat. Nem használtam több szót, mint a mennyi bizonyos igazságok kiderítésére szükségesnek mutatkozott. A csoportosító rendszert követvén, itt-ott ismételten is elbeszéltem némely dolgot; evvel csak azt akartam elérni, hogy tőlem telhető módon föl­derítsem a közéletnek minden nyilatkozását.

A megye történetének megírásában mintát nem követhettem; mert nyugodtan elfogadható mintánk maig sincs. Olvasmányt kellett nyujtanom a vármegye és város polgárai számára. Rajta voltam, hogy munkám — tudományos becsének koczkáztatása nélkűl — valóban ilyen olvasmány legyen s hogy egy középkori vármegyéről képet adjon. Igen bajos volt ez, mert a mai Arad nagyobb részét tevő Zarándmegyének történetét is bele kellett szőnöm. S itt, a magam igazolása végett, meg kell jegyez­nem, hogy nem törődtem annyit e könyvben Zarándnak megyeiségével, mint földjével és társadalmával; mert csak ez a két utolsó növelte a mai Arad jelentőségét.

Mások a régi Arad határai, mások politikai, egyházi és társadalmi viszonyai. Az aradi olvasó aránytalanúl kevés ösmeretes vonást talál e könyvben; mintha csak idegen terület történetét olvasná. A vármegye nem volt mozdulatlan, merev kőbálvány, hanem élő szervezet, s lelke az állam eszméje, mely az idők — s milyen idők! — minden viharában csüggedetlenűl fenntartotta. S ezt bebizonyítva látni és ezt tudni, a nemzet minden részének életrevalóságába vetett hitben megerősödni, — tanulmányainknak legfőbb eredményei közé tartozik. Én, a könyv írója, ezen hatás alatt állok; boldog volnék, ha a fogyatékosan elbeszélt ese­mények hasonló erővel hatnának könyvem olvasóira is.

Mesére, történetre édes anyám tanított először; a mesében is meg­kerestette vélem a valót s a történetben is éreztette vélem a lelket. S ha mesét, vagy történetet mondott, megcsókolt utána. Ennek hevét érzem ma is mindenkor, a midőn történettel foglalkozom. S az állam­eszmének az a föltétlen híve vagyok máig, a mivé édes apám nevelt. Tudom, hogy ilyes életrajzi adalék fölemlítését könnyen arrogantiának veszik. Ez esetben nem az. Nem is a végből áll itt, hogy az eléggé ösmeretlen író egyéniségét megvilágítva, könyvét is érthetőbbé tegye. Csupán a kegyelet nyilvánulása. Ma van szüleim házasságának ötvenedik évfordulója. E könyvben teszem az emlékezet és szeretet koszorú­ját édes anyám sírjára; s e könyvben érintem édes apám kezeit a hála csókjával. És ha van e munkában valami, a mi megjelenését igazolja, senki sem fogja megróni a történetírót azért, hogy a ki rég letűnt idők alakjaival szemben kegyeletes tudott lenni, az marad azokkal szemben is, kik a történet iránt való érzéket beléoltották.

Budapest, 1891. október 10.

Márki Sándor.

 

TARTALOM.

 

Előszó                                                                                                                      I.

I. Aradvármegye őskora. I. A kőkor. Ősvilági kép. Állatok. Az ősember szerszámai és fegyverei. A halmok. Lakóhelyek. Agyagipar. Vadászat, halászat, földmívelés. — II. A réz- és bronzkor. Réz- és bronzfokosok, lándzsák, szerszámok és ékszerek. Arany- és ezüsttárgyak. Gyöngyök. A temetkezés módja. A vaskorszak. Barbár pénzek.                                                      1—18.

II. Arad a rómaiság korában. Agathyrsok. Görög hatás az érmekre. A dákok. Traján-hagyományok. A rómaiság jelei. Zermizirga és Ziridava. Épületek, útak, bányák stb. maradványai. Éremleletek. Dacia limese s egyéb sánczok.                                                                         19—34.

III. A népvándorlás kora Aradvármegyében. Germán-mozgalmak. Hun-emlékek. Az avarok korszaka. A szentannai avargyűrű és aranylelet. A Papokhalma. Az Ördögárok vagy Traján. Mese Csörsz királyról. A helynevek tanúsága. Szlávok. Kazárok.                                             35—47.

IV. A honfoglalás. I. Az igriczek meséi s a Névtelen Jegyző. Háború Mén-Marót ellen. Bellarad fekvése. Helyrajzi nehézségek. Velek vezér hon­foglalása. Zaránd megalakulása. II. Az avargyűrűk szerepe a honfog­lalásban. Háború Glád ellen. A bolgár-magyar elem egybeolvadása. A Kund-kapitányság meséje. Ősmagyar nevek. A székely-telepítés. Ajtony és nemzetsége.                48—58.

V. A vármegyei élet kezdete. Ajtony legyőzetése. Arad vezér. Aradvár­megye megalakulása. Első ispánjai. Az ősmegye határai, terjedelme, neve, székhelye. Arad vár és város a mainak helyén állott.    59—66.

VI. A kereszténység megalapítása. Az őshit nyomai. Görögkeleti keresz­ténység. Szent Gellért. Az aradi, zsomboly-pankotai és köleséri főes­peresség. Az első plébániák és apátságok. Az aradi prépostság.                                                                                                              67—75.

VII. Arad a XII. században. II. Béla és Borics. Az aradi gyűlés 1136-ban. Ilona királyné beszéde. 68 úr lemészároltatása. Ez esemény jelentősége. Arad első prépostjai. Egyházi intézmények. A pankotai apátság. A Jánoslovagok Tóton, a templomosok Ternován. »A pernahájderek.« Dienesmonostora. Imre király s Elvin és Boleszló püspökök.                                                     76—87.

VIIL II. Endre kora. II. Endre és Gottfried aradi prépost. Jolánta királyné befejezteti az aradi templomot. III. Honorius újabb áldozatokra buzdítja őt. Belső bajok. Investitura-küzdelem Aradban. A várszerkezet bomlása. Főurak hatalmaskodása. A pápa közbelépése. Az aradi és zarándi vár jószágai. A megye legrégibb szervezete. Első comesei. A megyei élet az Árpádok korában még fejletlen. 88—96.

IX. A tatárjárás. Hadikészűlődések. Albert prépost küldetése. Tamáshida sorsa. A nadabi sziget megerősítése. Kísérletek menekvésre. A tatárok betörnek a szigetre. Az Erdőhát nyomora. Tatár közigazgatás. Pereg, Egres és Arad ostroma. A tatárok kivonulása.      97—106.

X. A várak, 1241—1552. IV. Béla telepítései. Új várnemesek. A kunok. Újabb tatárjárás. Az oligarchia buzgósága. A papság és a király. Várnagyok esküje. A Maros balpartján 12, a jobbparton 15 és az egész Zarándban 17 vár s erősített hely épült a tatárjárás után. Ezek történetének főbb vonásai.        107—131.

XI. Daliás idők. Az Anjouk és vezéreik. Fegyvernemek. A XV. század hősei. Tőrök háborúk. Pártvillongások. Lázadások.                                                               132—142.

XII. Közigazgatás és törvénykezés. A megyeiség kezdete. Fő- és alispá­nok, szolgabírák és esküdtek. A megyegyűlések. A nemesség. Arad az országgyűlésen. Igazságügy. Istenítéletek. Párbaj, sorshúzás, eskü, választott bíróság. Ügyvédek. Perek. A főbb büntettek. Az aradi káp­talan, mint hiteles hely. Adó, vám, pénzverés, a kamara haszna.                                                     143—174.

XIII. Városok. Arad városa. Lippa városa. Aradi mezővárosok. Zarándi mezővárosok.     175—189.

XIV. Aradvármegye helységei. 437 falu és nagy-puszta névsora betűrendben. 190—220.

XV. Zarándvármegye helységei. 419 falu és nagy-puszta névsora betűrendben. 221—253.

XVI. A nemzetségek. Az Abák, Ajtonyok, Borsák, Bők, Becse-Gregorok, Buzádok, Csanádok, Csákok, Dorosmák, Gútkeledek, Hermánok, Hunt-Pázmánok, Kaplonyok, Szalókok, Tomajok.           254—285.

XVII. Aradvármegye nemescsaládai. 242 család névsora betűrendben  286—338.

XVIII. Zarándvármegye nemescsaládai. 292 család névsora betűrendben 339—369.

XIX. A papság. Az aradi világi prépostság és káptalan tagjai. Aradi, zsomboly-pankotai, köleséri és gyulafejérvári főesperesek. Plébánosok. Szerzetesrendek. Egyházi birtok. 370—387.

XX. Földesúr és jobbágy. A latifundiumok általában. Egyházi és világi jószágok. Uradalmi élet. Gazdatisztek. Az ingatlanok forgalma. Munkás-kezek. Jobbágyok.   388—398.

XXI. Őstermelés. Halászat. Vadászat. Állattenyésztés. Földmívelés. Kertészet. Szőllőmívelés. Erdészet. Bányászat.                                                                                         399—421.

XXII. Ipar, kereskedelem, közlekedés. Szövő-fonó-, bőr-, agyag-, kőfaragó- és kőmíves-, fa-, vas- és élelmezési ipar. Átmeneti kereskedés. Piaczok és vásárok. Főbb árúczikkek. Folyami közlekedés, hajózás. Szárazföldi közlekedés.                                                       422—436.

XXIII. Művészet. Az egyházi és világi építkezések főbb emlékei. Falfestmények. Szobrok. Üvegfestés. Zene.                                                                                                  437—459.

XXIV. Közműveltség. Tanügy. Káptalani iskola. A külföldi egyetemek látogatása. A lippai deákiskola. Királyi kanczellárok. Mesterek és deákok. Nyelvemlékek. Szónoklat. Igriczek és költők. Tudósok. Codex-írás és sajtó.                                                                            460—476.

XXV. Földmívesek forradalma. A köznép s a társadalom, vallás és nemzetiség. A parasztság helyzete. A forradalom kitörése. Dósa György Aradban. Lippa és Solymos ostroma. A forradalom bukása.                                                                                                           477—493

XXVI. Nemzetiségek. Magyarok, szlávok, oláhok vagy románok, németek, czigányok. Szláv nemzetiségi mozgalmak.                                                                                       494—513.

XXVII. A vallásújítás. Aradi hussiták. Brandenburgi György s a lutheranismus. Kenderesy János. A földesurak viszonya a reformatiohoz. János király magatartása. Szegedi Kis István. A toronyi zsinat s a helvét hitvallás. Kölcsönös gyűlölködések. A kath. intézmények megszűnése. 514—522.

XXVIII. Három állam követelése. Unió Erdéllyel. Lippa mint fejedelmi székhely. Az 1551. évi hadjárat. Arad, Simánd és Lippa török kézre kerül. Castaldo és Martinuzzi Lippa alatt. Aldana Lippán. Arad behódolása. Gyula és Boros-Jenő elfoglalása. Zaránd behódolása.    523—564.

 

II. A KÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE.

1. Aradvármegye középkori térképe. Tervezte Dr. Márki Sándor, rajzolta Homolka József. Hölzel és Társa magyar földrajzi intézetének nyomása. (A czímlaphoz mellékelve).

2—3. A paulisi kőkalapács. A nemzeti muzeumból. Rajzolta Malachovszky.        2.

4. A glogováczi Öthalom. Rajz. Dörre Tivadar. Fára metszette Morelli Gusztáv.  6.

5. Paulisi cserépedények. A nemz. múzeumból. Malachovszky.                           9.

6. Paulisi örlőkő. A nemz. múzeumból. Malachovszky.                                      11.

7. A peregi díszfokos. A nemz. muzeumból.                                                        13.

8. A vadászi bronzlelet. Ugyanonnan. Malachovszky.                                         14.

9. Aradvidéki fibulák. Lóczy L. gyűjteményéből. (Most a nemz. muzeumban.) Rajz. Márki S.      15.

10. Aradi aranylelet. (Karika-pénz). A nemz. muzeumból. Malachovszky.         16.

11. Pécskai aranylelet. A nemz. múzeumból. Ugyanaz.                                       16.

12. Peutinger térképe a IV. századból. Fac-simile.                                               26.

13. Római sáncz a szabadhelyi határban. Fénykép után.                                     32.

14. Római sáncz a szabadhelyi határban. Lóczy Lajos fényképe útán Biczó Géza. Fára metszette Morelli Gusztáv.                                                                                                           33.

15. A szentannai aranyleletből. A nemz. múzeumból. Malachovszky.                40.

16. Aradvármegye a Lazarus-féle 1528. évi térképen. Egyetlen példánya gr. Apponyi Sándornál, fényképe a budapesti egyet, könyvtárban.                                                                         62.

17. II. Béla király. Thuróczy 1488. évi krónikájából. Fac-simile.                         78.

18. Az aradi gyűlés leírása Thuróczynál, 1488. Fac-simile.                                  79.

19. Az aradi gyűlés. Márk 1358. évi krónikájából. Fac-simile.                            81.

20. Jolánta királyné és II. Endre. A strassburgi codexből.                                   89.

21. Solymos vára. Krausz Jakab fényképe után rajz. Biczó Géza.                     121.

22. Világos vára. Krausz Jakab fényképe után rajz. Biczó Géza.                      125.

23. Boros-Jenő jelenleg. Krausz Jakab fényképe után rajz. Biczó Géza            129.

24. Károly-Róbert s Nagy Lajos. Márk krónikájából. Egyeztetett Fac-simile.    133.

25. Aradvármegye F. de Witt térképén. Fac-simile.                                           156.

26. Az aradi káptalan egy 1532. évi kiadványának kezdőszavai. Az Újhelyi-levéltárból. Fac-simile.         169.

27. Az aradi káptalan régibb s újabb pecsétje.                                                    170.

28. I. János király arczképe (egykorú érem után) és névaláírása 1526-ból (Orsz. lt.).           182.

29. Lippa város kis és nagy pecsétje. Az Újhelyi-lt. XVI. századbeli leveleiről. Rajz. Malachovszky.        183.

30. Izabella királyné névaláírása 1540-ből. Az orsz. lt.-ból. Fac-simile.             183.

31. A glogováczi romok. Dr. Fényes Dezső fényképe után rajz. Biczó Géza.    195.

32. A Kalodvai-völgy bejárata a várhegygyei. Lóczy Lajos fényképe után rajzolta Dvihally Emil. 205.

33. Bethlen-czímer..                                                                                           256.

34. Bánffy-czímer.                                                                                             262.

35. A Csák-nemzetség czímere                                                                           267.

36. Ábrahámffy-czímer.                                                                                     269.

37. Garay-czímer. A kassai dómból.                                                                   271.

38. Báthory-czímer.                                                                                            272.

39—40. Laczkfy Imre és István nádorok pecsétje 1375—1389.                        279.

41. Bessenyey-czímer.                                                                                        282.

42. Losonczy czímer.                                                                                         283.

43. Arady-czímer.                                                                                               287.

44. Both-czímer.                                                                                                 292.

45. A Dósák pecsétje. A nemz. muzeumban levő nadabi leletről. Malachovszky. 303.

46. György, branderburgi őrgróf. A berlini kir. képtár eredetije után.                 310.

47. Frangepán Beatrix. Mogyoróssy Gyulai Codexéből.                                    311.

48. A Hunyadyak czímere. Az orsz. lt. 1453. évi okleveléről Dörre Tivadar. Fára metszette Morelli Gusztáv.                                                                                                                      314.

49. Corvin János névaláírása. A nemz. múzeumnak egy 1492. évi okleveléről.. 316.

50. Lépes-czímer                                                                                                320.

51. Országh-czímer. A kassai dómból.                                                               324.

52. Perényi-czímer. A kassai dómból.                                                                328.

53. Pongrácz János pecsétje. Az orsz. lt. 20827. sz. okleveléről.      330.

54. A Szapofyay-czímer. A kassai dómból.                             333.

55. A Szilágyi-czímer.                                                                   335.

56. Balassa-czímer                                                                         340.

57. Bácsmegyei-czímer                                                                  341.

58. Estei Hyppolit. Egykorú érem után                                       379.

59. A lippai konvent pecsétje, egy 1526. évi oklevélről, az Újhelyi-levéltárból. 385.

60. Solymár. A nadabi középkori domborművön, a nemzeti muzeumból. Rajzolta Malachovszky.            402.

61. Favágó magyarok. Ugyanonnan. Malachovszky.                                         415.

62—63. Pankotai tégla. Csálai szeglet- és párkánykő. A helyszínéről. Rajz. Márki..           424.

64. Nadabi kályharészlet. A nemz. muzeumból. Rajz. Malachovszky.               424.

65. A Fejér-Körös torkolata, Lazius szerént, Ortelius krónikájának 1580. évi kiadá­sából. Lanfranconi Enea gyűjteményéből.                                 433.

66. A Fekete-Körös folyása Sambucus 1579. évi térképén. Ugyanonnan          433.

67. A vadászi templom. Lóczy Lajos fényképe után rajz. Biczó Géza.              439.

68. Az ágyai templom. Lóczy után Biczó.                                                          440.

69. Dienesmonostori oszlopfő. A nemz. muz. 1878. évi naplójából.                  441.

70. A dienesmonostori templom alaprajza Márki Sándortól.                              442.

71. Pankotai oszloprészlet Malachovszkytól.                                                     443.

72—73. Pankotai dombormű és a pankotai apátság temploma. Márki S. vázlata. 444.

74. A világosi Mindszentek-kápolnája. Márki S. vázlata                                    445.

75. A kovaszinczi templom vázlata. Kallós Lajos rajza után                              447.

76. A bizerei (glogováczi) templom alaprajza Szaládi Árpádtól.                        448.

77. Faragott kövek a bizerei templomból. Dr. Fényes D. fényképe után rajz. Márki S.       449.

78. A feketegyarmati freskó. Kallós Lajos rajza. Külön melléklet.                     455.

79. A vadászi freskó. Rajzolta Somogyi Ágoston. Fára metszette Morelli Gusztáv. 457.

80. Feliratos szalag a vadászi freskóról. Rajz. Somogyi Ágoston                        458.

81. Aradi földesurak névaláírásai, 1446—1561. kelt oklevelekről                     461.

82. Aradvármegye Mercator térképének egy 1606. évi kiadásában. Lanfranconi E. gyűjteményéből.      472.

83. A solymosi vár belseje. Lóczy Lajos fényképe után rajz. Biczó Géza.         484.

84. Világos vára. Bohus László fényképe után rajz. Márki S.                            510.

85. Szegedi Kis István. A békésmegyei múzeumból.                                         519.

86—7. Fráter György arczképe. A trakostyáni várban levő eredeti olajfestményről.

Névaláírása eredeti oklevélről. Metszette Pollák Zsigmond.                              526.

88—9. Nádasdy Tamás arczképe. Marastoni József rajza után. Aláírása egy 1531. aug. 3. kelt oklevélről.                                                           538.

Aradvármegye Münster 1552. évi térképéről. Lanfranconi gyűjteményéből.    548.

90. Schwendi Lázár. Ortelius Chronologiájának 1604. évi kiadásából. Fára metszette Pollák Zsigmond.     560.

91. Kerecsényi László zarándi főispán és Gyula védője. Mogyoróssy rajza után.

 

MÁSODIK RÉSZ.

A TÖRÖK-HÓDÍTÁSTÓL NAPJAINKIG.

Talán sikerűlt megalkotnom azt a keretet, melyben Arad multjának kutatását az eddiginél több sikerrel lehet folytatni. Könyvem egyik-másik része már is alkalmat szolgáltatott hozzászólásokra, eltérő megjegyzé­sekre. Magam örülnék legjobban, ha munkám fölkelthetné a kutatók érdek­lődését, hogy tanulmányaik tisztázni segítsék a két törvényhatóság múlt­jának elég nagyszámú, vitás pontjait.

Minden körülmény közt szerencsésnek érzem magamat, hogy valamiképen még is megoldhattam feladatomat s a magyar népnek Magyaror­szágon való lakása ezredik esztendejében elmondhattam, mi része volt Aradnak a hon megalapításában, fenntartásában, jövője biztosításában. Hamvaiból Arad, mint a phoenix-madár, háromszor született újra. Adja Isten, hogy lakói megértsék azt az erőt, mely ezt a két törvényhatóságot a legmostohább körülmények közt sem hagyta elveszni!

Kolozsvár, 1895. márczius 27.

Márki Sándor.


ELŐSZÓ.

A most adott kötet befejezi Aradvármegye s Arad sz. kir. város történetét. Majdnem kétakkora a terjedelme, mint a mennyire a szerző­dés eredetileg megszabta; de ez legyen ennek a könyvnek legkisebb hibája. Köszönetet mondok a monographia-bizottságnak, mely a nagyon is felszaporodott kézírat kinyomatásáról gondoskodni szíveskedett. A köz­ségek történetét ebben a részben azért nem adtam, mert helyesebbnek tartottam azt a Lóczy Lajos tollából utólag megjelenő I. kötetben, azaz a föld- és helyrajzi részben közölni. Igen sajnálom, hogy oklevelekből leg­alább egy kötetet nem nyújthattam s annyival inkább, mert ennek anyaga együtt van; mivel azonban a bizottság így is jóval többet áldozott, mint a mennyire kötelezettséget vállalt, be kellett érnem azzal, hogy a jegyze­tekben mindenütt pontosan kijelöljem, hol vannak a szövegben használt eredeti oklevelek, kézíratok és egyéb források. Ezekben a jegyzetekben mondtam köszönetet mindazoknak is, kik az első kötet megjelenése óta adatokkal gyámolítni szíveskedtek.

A betűrendes név- és tárgymutatót Vodráska Venczel tanárjelölt készítette. Erre a mutatóra annál nagyobb szükség volt, mivel a megje­lent két kötetben úgy szólván három külön vármegye történetét írtam meg; egészen más lévén a vármegye a megalkotásától 1566-ig terjedő időkben, mint a török hódítás és az erdélyi fejedelemség korában 1566—1695-ig s végre a visszacsatolás és a modern közigazgatás szerve­zése korszakában, mely az utolsó kétszáz esztendőt foglalja magában. Így nemcsak a politikai és hadi történetet kellett három részre felosztanom, hanem az anyagi és szellemi műveltség fejlődésének vázlatát is.


TARTALOM.

Lap.

Előszó V—VI.

XXIX. Az aradi hódoltság. Terűlet és beosztás. Népesség és telepítés. Az új földesurak és jobbágyaik. Birtokvillongások. Halul és Moharem defteré. Pusztítások. A szandsákság katonasága és várai. Báthory Zsigmond politikája. A felszabadító háború 1593—1595. A szandsákság bukása  1—24.

XXX. A német befolyás kora. A birtokviszonyok rendezése. A török Lippa alatt. Borbély György és Szelestey János. A borosjenei kaland. Feje­delem-változások. Basta tábornok. A Magyarországhoz való vissza­csatolás kérdése. Aradvármegye német uralom alatt. Köznyomor. A független Erdély eszméje. Török s erdélyi barátság. A tótváradjai csata. Arad és Zaránd Bocskay ügyéhez áll. A német befolyás bukása.                                                                                                   25—45.

XXXI. Aradvármegye helyreállítása. Bocskay ügye Aradban. A lippai ráczok árulása. Világos behódolása. Petneházy és Száva vladika visszaszerzi Lippát. Hasszán basa fellaki veszedelme. Hajdúk merénylete Világos ellen. Lugasy bán Aradvármegyéről. Arad új nemessége és új földesurai. Arad és Lippa 1607. évi szabadságlevelei. Várépítések. A hajdúk újabb merénye Világos ellen. Lippa emelkedése. Újabb bonyodalmak és száműzetések                                                   46—57.

XXXII. Az aradi és lippai lázadás. Lippa átadásának kérdése. Az aradiak és lippaiak első lázadása Bethlen ellen. Bethlen megszállja Lippát. Tárgyalásai a portával. Husznát elszakítja Aradtól. Török hadikészűletek. Az országgyűlés elhatározza Lippa átadását. A második lázadás. Bethlen elfoglalja Lippát és Araddal s más várakkal együtt átadja a töröknek                   58—72.

XXXIII. Aradvármegye eltörlése. Jenő átadásának kérdése. Jeneiek száműzetése. Gombos András és az aradiak újabb lázadása. Bethlen erősíti Jenőt s nem adja át a töröknek. Vádaskodások. A harminczéves háború miatt szünetel az átadás kérdése. A jenei kapitányok hitlevele és hatásköre. A király Lippát és Aradot követeli a töröktől. Az elpusztult Aradvármegyét Zarándhoz csatolja az országgyűlés       73—82.

XXXIV. Arad-Zaránd I. Rákóczy György korában. A török haderő nagysága. Bethlen és Arad. Újabb viszályok Jenő miatt. I. Rákóczy György bihari és aradi hadjárata. A pankotai csata. A pálélési csel. A lippai alkudozások. A jenéi országgyűlés és a szászvárosi béke. I. Rákóczy György Arad-Zarándban meggátolja a török-hódítást. A jenéi rendszabások. Aradiak a harminczéves háborúban. Hódoltsági viszonyok. Jenő építtetése. I. Rákóczy György halála                83—97,

XXXV. Arad-Zarándvármegye behódolása. A jenei uradalom rendezése. Moharem basa levágatása. Csata Jenő és Karalyos közt. Haller Gábor befejezi Jenő építését. Portyázások Jenő s Arad közt. Erdély s a megyék felbuzdulása Jenő megvédésére. Arad viszszavétele. A pálűlései győzelem. Boros-Jenőt az őrség feladja a töröknek. Arad-Zaránd-vármegye nagy része behódol 98—112.

XXXVI. A jenei hódoltság. Kenán basa Jenő alatt Barcsayt teszi fejedelemmé. Deszni behódol. Ali jenei basa s II. György tárgyalásai. Oláh parasztlázadás. Kücsök Mehemed jenei basa hódoltatásai. A határigazítás kérdése. Sebesvár és Dévavár megyéi. A halmágyi rablás. Jenő 49 hódolt faluja. Arad-Zaránd bujdosó nemesei                                                                     113—127.

XXXVII. A törökök kiűzetése. A tizenhatéves háború. Arad visszafoglalása 1685-ben. Elhagyott várát a török újra megszállja. Thököly Aradban. Lippát ismételten beveszik a keresztények és a mohammedánok. Veterani elfoglalja Jenőt, II. Musztafa lerontja Lippát. Aradvármegye fölszabadul a török uralom alól     128—138.

XXXVIII. Megyei élet a hódoltság idejében. Arad- és Zaránd-vármegye hatá­rai, járásai. Térképek. Hatósági élet. Tisztviselők. Követküldés. Hon­védelem és adózás. Jobbágyok. Telepítések. A porták száma. Arad- és Zarándvármegyék helységeinek részletes jegyzéke 1566—1695-ből.       139—169.

XXXIX. A nemesek és birtokaik                                        170—228.

XL.[1] Egyház, iskola és irodalom                                        229—249.

XLI. Anyagi viszonyok. I. Őstermelés. Halászat, vadászat, állattenyész­tés, föld-, kert- és szőllőmívelés, erdőgazdaság, bányászat. II. Ipar. Ötvösök, kovácsok, vargák, csizmadiák, szabók, szűcsök, borbélyok, molnárok, mészárosok, vendéglősök, mézeskalácsosok, kőmívesek és ácsok. III. Kereskedelem. Eminek és czellerek. Sószállítás. Csem­pészet. Bazárok és vásárok. Mértékek. IV. Közlekedés. Országutak, hajózás                                                                                   250—264.

XLII. Az aradi határőrvidék szervezése. Az első rácz-telepítések. Diakovics Izsaiás. Két főispán. Klobusiczky Fcrencz. Az aradi vár fölépítése. Az aradi határőrség első tervezete. Gróf Lamberg és Herdegen javaslata. Aradváros szervezése. Lamberg sikere. A határőrség viszonya a vármegyéhez                                                                                               265—276.

XLIII. Aradi ráczok a kuruczvilágban. Tököli aradi rácz ezredes első rab­lásai. A bélfenyéri veszedelem. Aradi rácz katonai lázadás. Tököli újabb támadásai. Károlyi Sándor tervezgetései. Tököli kitüntetése. A szerb püspökség székhelyének áttétele Jenőből Aradra. A sarkadiak visszaverik az aradiak támadását. Arad ostroma és tervrajza 1707-ben. A sarkadiak elfogják Tökölit. A török Aradot szeretné. Tököli kisza­badulása és újabb portyázásai. A fölkelők ügyének hanyatlása. Arad emelkedése     277—294.

XLIV. A kamarai igazgatás kora. A Részek kérdése. Az 1715: XC. II. t.-cz. Török-háború. A Temesi-bánság megalakítása és Arad déli ré­szének elszakítása. A megyeiség 1718-ban. Consbruch aradi főispán helyett Edelspacher Zsigmond kamarai tiszttartó. Teljes hatalma. Követküldés. Csak három nemesbirtok van a megyében. Rinaldo modenai herczeg óriási uradalma. Katonai, egyházi és megyei ellenhatás. A róm. kath. egyház állása Aradban. Megyerendezés és Carolina resolutio. Arad-Zaránd anyagi viszonyai. A két vármegye egyesítésének terve. Gróf Consbruch vármegye-alakítása 1735-ben      295—310.

XLV. Péró lázadása. I. A ráczok összeesküvése. A vallás-unio kérdése. Szegedinácz Péró s a rácz katonai párt tiltakozása. Ráczok és magya­rok barátkozása. A szentandrási kuruczok tervei Péróval. Sevics és Strba kétszínűsége. A pécskei lakodalom. Az aradi beigtatás. A láza­dás kitörése. Az első csalódások. Matulay kuruczai. Péró készülődé­sei, elárúltatása, utolsó tanácskozásai és elfogatása. II. Rácz-ellenhatás. Az aradi ráczok a magyar fölkelők ellen fordulnak. Pusztításaik. A debreczeniek sorsa. Utolsó kísérlet a ráczok megverésére. Az erdő­hegyi csata. A ráczok diadalmenete. Nemesi fölkelés. Menekülés a ráczok elől. Szegény legények. III. Megtorlás. Orczy menedéklevelei. Péró az aradi haditörvényszék előtt. A delegált bíróság. Péró kínzatása. A rácz kapitányok ügye. Az ítélet tervezete. Aggodalmak a rá­czok miatt. A kapitányokat még meg is dicsérik. Péró s a magyar fölkelők elítéltetése. Péró utolsó  napjai s kivégeztetése. A lázadás fontossága                                                              311—338.

XLVI. A visszacsatolás kérdése. Török háború. Pestis. A Szentháromság szobra. Megyerendezés. Arad, Zaránd és Csanád egyesítésének terve. Az első jegyzőkönyvek. A Részek s a katonai terűletek ügye az országgyűlésen. Az 1741: XVIII. t.-cz. Az 1741. évi nemzeti fölkelés. A Haller-ezred lázadása. Andrássy Zsigmond főispáni helytartó. Az aradi parancsnok és a ráczok hatalmaskodásai. Grassalkovics kineveztetése                                                                          339—354.

XLVII. Aradvármegye bővítése és újjászervezése. Grassalkovics főispáni beigtatója. A jenői és zarándi járásnak Aradhoz való csatolása. Az első rendes tisztújítás. A porták ügye. Nemesi fölkelés. A Csernovics-ezred garázdálkodása. A közigazgatás rendezése. Aradváros 1747. évi szabadalmai. Birtokrendezés. A határőrvidék bekeblezése. A királyi biztosság. Az új vármegye nagysága. Az aradi ráczok kivándorlása Oroszországba. Új Szerbia                                                      355—371.

XLVIII. A falusi nép s a vármegye. Nyomorúságok. A telepítések ügye. Nagy uradalmak. Lovász Mihály. II. József az aradi viszonyokról. Főispánok. Iszony a reformtól. Az úrbériség. Cselédviszonyok. Kiköl­tözések. Adózás. Katonatartás                                                              372—388.

XLIX. Aradvára s az áttelepítés kérdése. Az építkezések eltiltása Aradon Mozgalom az örökváltság s a szabad kir. városi rang ügyében. Az aradi vár terve. Harsch rendszere. Az építés megkezdése. Házrombolások. A Zimándra való áttelepítés kérdése, A polgárok meghasonlása. II. József Aradon és Radnán. Lovász Mihály önkénye. A bécsi küldöttség. II. József második látogatása. A jobbágyi terhek megváltása. A várépítés befejezése. »Arad marad.«                                                     389—413.

L. A görögkeleti egyház és az oláh nép. A nemzetiségek. Az oláhok térfoglalása. A vallás-unió kérdése. Zsivánovics Synesius. A pópák helyzete és Knezsevics. Súrlódás a vladika s a megye közt. Az aradi görögkatholikusok. Agrarius lázítások. Rablások. Forray András alispán a rablók kezében. A császár, papság, vármegye és a nép. Bécs Petru. A rablók esküje.       414—430.

LI. Hóra lázadása Aradban. A jobbágyok elégedetlensége. Aradvárme­gye fölterjesztései. Az erdélyi lázadók betörése. Rablások a Maros vidékén. A solymosi csata. A Körösvölgy lázongása. A katonaság be­avatkozása. Jankovich kir. biztos és a vármegye. A nép csillapodása. A pópák bűnügye. Hóra és Bécs Petru elfogatása s kivégeztetése. Újabb nyugtalanságok.                 431—446.

LII. József császár s a vármegye. Az első rendeletek hatása. A közigazgatás nyelve. Új beosztás. Gróf Teleky Sámuel programmja. Belső bajok. Állami igazgatás. Fölírat a régi rendszer mellett. Állami törvényszék. Bureaukratismus. Gróf Haller József. A nép helyzete. A török háború. Újonczozás, terményadó és fuvarozás. Menekülők. Arad erősítése. A vármegye buzgósága. 447—461.

LIII. Az alkotmány helyreállítása. Megyei közszellem. II. József helyreál­lítja az alkotmányt. Almásy Pál főispánsága. A vármegye a régi rend­szerről. Koronaőrző bandérium. Tisztújítás. Gróf Fekete követsége. Forradalmi és conservativ szellem. Arad a függőben levő kérdésekről. Az országgyűlés és a vármegye. A szerb kérdés. Tököli Sebő. Arad reformtervezete. Az alkotmány diadala.  462—496.

LIV. Arad a franczia-háborúkban. A franczia forradalom híre. Aradi ja­kobinusok. Nemesi fölkelések. I. Ferencz aradi útja. Katonai érdekek. Belső bajok. A devalvatio. Tiltakozás az újonczozás ellen. A háború vége. Arad hősei. Arad áldozatainak nagysága.                      497—512.

LV. Aradváros fölszabadítása. Kornya emlékirata. Rhédey kir. biztossága. Városi élet. A váltság lefizetése s a végső feltételek. A szabad kir. városi rang megadása. Br. Orczy Lőrincz. Beigtatás. Tiszújítás. A vármegye s az országgyűlés tiltakozása                                                  513—525.

LVI. Arad a reformok korszakában. Almásy s a két Wenckheim. József nádor aradi uradalmai. A társadalom megmozdulása. Cholera. Önsegély. A Nádor-csatorna. Ellenzéki szellem. Orczy és Szerencsy. Aradváros emelkedése. Az 1844. évi árvíz. Az aradi nők. István nádor körútja. Arad az utolsó rendi országgyűlésen. A márcziusi napok hatása Aradon. A »nemes« vármegye vége. 526—554.

LVII. Arad a szabadságharczban. I. A polgármegye. A nemzetőrség. Ara­diak a déli csatatéren. Báró Berger. Aradváros ostroma. Oláh-lázon­gás. A megyei tisztikar futása. Máriássy. Arad várának ostroma. Csa­ták a Maros mentén. — II. Gaál Miklós. A február 8.-i útczai harcz. Asztalos és Boczkó. Kiss Pál. A zarándi hadjárat. Vécsey Károly. Arad s a függetlenségi nyilatkozat. Aradvár bevétele. — III. Damja­nich mint várparancsnok. Kossuth látogatása. Arad, mint a kormány székhelye. A vég kezdete. Katonai dictatura. A világos-szőllősi fegy­verletétel.  Aradvár feladása. Haynau Aradon.  A foglyok. Az aradi tizenhárom.                                                                                               555—605.

LVIII. Az utolsó negyvenév. A haditörvényszék ítélete. Absolitusmus. A társadalom. Új közigazgatás. Álhírek. Az uralkodó első és második körútja. Az ostromállapot megszűnte. A dollárügy. Általános kegyelem. 1861. és a provisorium. Az alkotmány helyreállítása. A halmágyi járás bekeblezése. Szellemi és anyagi lendület. A politikai történet befejezése.                                               606—626.

LIX. Közigazgatás és törvénykezés. Aradvármegye területe. Népessége. Igazgatása. Tisztviselői s azok tizetése. Közgyűlései. Megyeháza. Hivatalos nyelve. A bírák és jegyzők. A községek. Aradváros közigazgatása és tisztikara. Adózás. Követküldés. Törvénykezés. Bírák és rendőrök. Ügyvédek. Hiteles helyek     627—656.

LX. A nemesek és birtokaik                                                         657—719.

LXI. Hitélet a XVIII—XIX. században                                         720—762.

LXII. Az iskolák. Népiskolák. Tanítóképzés. Felsőbb nép- és polg. iskolák. A szentannai gymnasium. A Bibics-convictus és a Vásárhelyi-alap. Az aradi gymnasium és reáliskola. Keresk. akadémia. Szakiskolák. Theologiai s philosophiai tanfolyamok. Egyetemek látogatása 763—783.

LXIII. Tudomány, irodalom és művészet. Gyűjtemények. Aradvármegye monographiái. Arad nyomdái s hírlapjai. Szépirodalom. Tudományok. Színművészet. Képzőművészetek  784—828.

LXIV. Őstermelés. Nagy uradalmak. A gazdasági szellem javulása. Vadászat. Halászat. Állattenyésztés. Földmívelés. Szőllőmívelés. Erdőgazdaság. Bányamívelés. Ásványvizek   829—853.

LXV. Ipar, kereskedelem, közlekedés. I. Ipar. Czéhek. Szövő- és fonó-, bőr-, agyag-, építő- és faipar. Vas- és fémipar. Hangszerkészítés. Vegyészeti és gyógyszerészeti ipar. Élelmezési (főkép malom-)ipar. — II. Kereskedelem. Török és görög kereskedők. Szabad kereskedés. Pénz és mérték. Vásárok. Az anyagi helyzet 1795-ben. Keresk. társulás. Pénzintézetek. — III. Közlekedés. A Maros és a Körösök. Hajózás. Szárazföldi országutak. Fuvarozás. Posták. Vasutak. Mult és jövő            854—886.


A KÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE.

Lap.

1.       Az aradi szandsák s a fellaki náhié térképvázlata, Márki Sándortól               4.

2.      Deszni vára. Fábián G. Aradja után                                                                      9.

3.      Desznivár s Bél hódoltsága. Márki térképvázlata                                              12.

4.      Egykorú nyomtatvány (1595.) Lippa bevételéről                                                  21.

5.      Solymos vára. Vattay egykorú rajza után                                                         35.

6.      Világos vára. Fábián G. Aradja után                                                                  36.

7.      A glogováczi legdélibb halom. Lóczy Lajos fényképe után                               41.

8.      Dampierre Duval Henrik. W. Kilián egykorú metszete után                      43.

9.      Az aradi ráczok czímere, Márkitól                                                                      52.

10.    Lippa várának s városának tervrajza Márkitól                                               56.

11.     Vajasd környéke. Vázlat                                                                                             72.

12.    Jenő vára az Atzélok czímerében, Márkitól                                                      82.

13.    A lippai basa háza. Fényes Dezső fényképe után                                              90.

14.    I. Rákóczy György czímere az aradi Rákóczy-biblián                                         97.

15.     Haller Gábor. Egykorú festmény után Kober Leó                                           101.

16.    Jenő vára 1658-ban. Ricaut egykorú könyve után                                          105.

17.     Jenő ostroma 1658-ban. Gualdo Priorato 1670. évi könyvéből               109.

18.    Kücsök Mehmed jenei basa. Bloemart Adorján rajza s Cor. Meyssens metszete           116.

19.    Kücsök jenei basa tugrája s pecsétje, egy 1662. ápr. 6.-i 20. oklevélről          118.

20.    Sebesvár és Dévavár megyéi. Vázlat Márkitól 121.

21.    Lippa ostroma, 1695. A. M. Wolffgang metszete, Ricaut egykorú könyvéből 137

22.    Aradvármegye a XVII. században. A nagyszombati egyetem megyei atlaszából   141

23.    Aradvármegye 1560-ban I. Ferdinánd arczképével s  az ő  és a Földváry István dicator aláírásával, Márkitól              148

24.    Lippa romjainak tervrajza Márkitól                                                                      153

25.    Részlet az 1564. évi conscriptioból                                                                            172

26.    A radnai feliratos kő                                                                                                  230

27.    A radnai kegyelemkép s a főoltár. Fényes Dezső fényképe után                   231

28.    A lippai reform. Lajos-egyház romjain épült ház. Fényes Dezső fényképe után  235

29.    A csúcsi oláh reform. templom. Fényes Dezső fényképe után                       238

30.    Lippai g.-kel. egyházi régiségek. Fényes Dezső fényképe után                    240

31.    A borosjenei mecset és vár. Krausz Jakab fényképe után                              244

32.    Sikulai alma                                                                                                                252

33.    A Rákóczy-pincze alaprajza Márkitól                                                                     254

34.    Török-forrás Muszka és Pankota közt. Krausz Jakab fényképe után                        259

35.    A lippai török bazár. Fényes Dezső fényképe után                                          262

36.    Az aradi vár tervrajza 1698. Az eredeti fölvétel után, külön melléklet             267

37.    Haruckern J. Gy., az aradi vár építője                                                                  268

38.    Solymos. Fábián Aradjából                                                                                  272

39.    Arad 1707-ben. Károlyi Sándor rajza                                                               288

40.    Lippa-város. Lóczy fényképe után                                                                     299

41.    Gróf Consbruch Pál aláírása                                                                                   300

42.    Az aradi tiszttartóság pecsétje                                                                                303

43.    A fölkelők kiáltványának bevezető szavai 1735                                                     318

44.    Aradvár és város tervrajza 1752-ből, Ruttkay Imrétől                                  321

45.    A szentháromság-szobra Aradon. 1828. évi festmény után                               341

46.    Gr. Grassalkovics Antal. Zeller Sebestyén egykorú metszete után                           357

47.    Glogovácz legrégibb képe. P. Nagy László Orodjából                                     366

48.    Aradvármegye czímere 1767                                                                                  369

49.    Aradvármegye Lipszky térképén. Külön melléklet                                         369

50.    Arad délkeleti része Lipszky térképén                                                                371

51.     Grassalkovics ménesi kastélya. Lóczy fényképe után                                     376

52.    Ötvenesi Lovász Mihály. Egykorú olajfestmény után                                         378

53.    II. József radnai emléke. Fényes fényképe után                                              380

54.    Gr. Fekete György aradi főispán. Egykorú rézmetszet után                             381

55.    Az aradi vár hatszögének egy oldala. Brunner után                                     394

56.    Az új városháza 1769—1770. Fénykép után                                                            401

57.    Arad környéke 1778-ban. Egykorú katonai térkép után                                    409

58.    Arad új vára a ferencziek templomával                                                                 411

59.    XVIII. századbeli gúnyvers Aradról                                                                       413

60.    Solymos. Prepeliczay J. rajza, Berkovetz metszete, az 1825. évi Hebeből     438

61.    Részlet Világos romjaiból. Krausz fényképe után                                            439

62.    Tököli Sebő arczképe                                                                                                  487

63.    Edelspacher Zsigmond, az aradi nemesek ezredese. Egykorú olajfestmény után    501

64.    B. Simonyi József. Egykorú rajz után                                                                      511

65.    Arad sz. kir. város czímere. Az eredetiről vett fénykép után                             520

66.    Orczy Lőrincz báró. Lenhardt metszete                                                           522

67.    Gróf Wenckheim József. Morelli metszete                                                        527

68.    Báró Wenckheim József. Egykorú rajz után                                                         528

69.    József nádor. Egykorú rajz után                                                                             530

70.    Kis-Jenő. Engerth V. 1847. évi rajza után                                                        531.

71.     Beszédes József, az aradi Nádor-csatorna építője                                             536.

72.    Aradvármegye megújított pecsétje. Az 1836. évi szabadalomlevélről           540.

73.    Forrayné-Brunswick Júlia. Barabás Miklós festménye után                       545.

74.    Bohusné-Szögyényi Antónia. Hirsch Nelli rajza                                            546.

75.    István főherczeg. 1848. évi kőmetszet után                                                          549.

76.    István főhg Aradon. Engerth Vilmos egykorú rajza után                           550.

77.    Bohus János és Bíró Imre. 1848. évi kőmetszetről                                               551.

78.    Lakatos Ottó. Fénykép után                                                                                    552.

79.    Gaal Miklós arczképe                                                                                                 571.

80.    Asztalos Sándor arczképe. Rusz metszete                                                          576.

81.    Boczkó Dániel arczképe. Rusz metszete                                                              577.

82.    Báró Vécsey Károly. Egykorú daguerreotyp után                                             582.

83.    Damjanich János. Biczó Géza rajza                                                                 590.

84.    A Bohus-kastély Világoson. Krausz fényképe után                                        596.

85.    A szőllősi malom. Krausz fényképe után                                                          598.

86.    Atzél János. Kőmetszet után                                                                                      611.

87.    Nádasdy Lipótné, Forray Júlia. Barabás Miklós olajf. után                        676.

88.    Sárosy Gyula szülőháza Boros-Sebesen. Paradeyser Lajos fényképe után 706.

89.    A radnai templom és kolostor. Lóczy fényképe után                                     729.

90.    A világosi róm. kath. templom. Krausz fényképe után                                  735.

91.    Az aradi g.-kel. székesegyház alapkövébe 1791. letett tábla. Fényes D. fényképe után        743.

92.    Születés és halálozás a csicseri g.-keletieknél. Dragán Gyula graphikus táblázata              746.

93.    Chorin Áron arczképe                                                                                              760.

94.    Özv. Bibics Jakabné. Kallós  Kálmán olajfestménye s Fényes Dezső fényképe után         770.

95.    A szentannai convictus. Fényes fényképe után                                               772.

96.    Az aradi gymnasium épülete 1800—1873. Fénykép után                                 777.

97.    P. Nagy László aradmegyd monographiájának kisebített czímlapja            786.

98.    Sárosy Gyula arczképe, Barabás Miklós rajza után                                      797.

99.    Szabados János arczképe                                                                                        798.

100.  Csiky Gergely arczképe, Cserna Károlytól                                                      800.

101.   Fábián Gábor arczképe                                                                                          802.

102.  Kornis Károly arczképe, fénykép után Biczó Gézától                                    806.

103.  Varga János arczképe                                                                                               811.

104.  Darányi János arczképe, kőnyomat után                                                              817.

105.  Az aradi első állandó színház rajza                                                                        821.

106.  Boros-Sebes. Cserna Károly rajza                                                                     861.

107—202. Községi czímerek: Almás 841. lap, Apatelek 844., Apáti 839., Arad 273., Aranyág 847., Ágya 849., Baja 848., Barakony 847., Batucza 839., Berzova 436., Bodrog 270., Bohány 848., Bokszeg 839., Bonczesd 836., Borosjenő 112., 846., Borossebes 845., Dézna 161., Diécs 834., Draucz 839., Dulcsele 849, Dumbravicza 429., Duud 747., Erdőhegy 328., Fazekas-Varsánd (külön az ó- és újfalué) 756., Felménes 836., Fényes 747., Galsa 162., Govosdia 436., 747., 833., Gros 838., Gurahoncz 427., Gyulicza 4 36., Hodos 748., Honczisor 839., Iltyó 435., Jószás 748., Kaprucza 436., 838., Kladova 848., Konop 436., Korbest 849., Krokna 748., Kuvin 844., Laáz 833., Lugazó 456., Lupest 833., Madrizest 427., 859., Magyarát 846., Medgyes 841., Ménes 846., Mikalaka 839., Milova 436., Minyád  833., Monorostia 836.,  Monyásza 851., Moroda 839., Muszka 165. lap, Nagy-Pél 839., Obersia 434., Pankota 845., Paulis (Ó-) 845., Paulis (Új-) 132., Pernyest 847., Petris 434., Pécska (Magyar-) 736., Pécska (Román-) 314., Radna 728., Ravna 848., Revetis 739., Rosia 839., Sikula 834., Silingyia 750., Simánd 839., Soborsin 425., Solymos 155., Solymos-Bucsáva 852., Szaturó 427., Szelezsény 836., Szelistye 836., Szent-Márton 733., Szintye 838., Szlatina 838., Szoroság 847., Szőllős 168., Szőllős-Csiger 834., Taucz 751., Ternova 752., Tok 751., Tótvárad 19., Világos 169., Zaránd 358., Zöl­des 849.

203—249. Nemesi czímerek: Almay 657. Almásy 176. Almásy gróf 657. Balassa 249. Bálás 660. Bercsényi 179. Bibics 663. Blaskovich 665. Bocskay 181. Bohus 665. Brankovics 184. és 242. Csanády 185. Csernovics 668. Deseő 671. Edelspacher 343. Fekete 675. Forray 676. (A Frangepán-czímert, mely a maga he­lyéről, az I. kötet 305., illetőleg 311. lapjáról kimaradt, itt pótlásképen adjuk.) Friebeisz 677. Garázda 189. Grassalkovics 678. Gyulay 679. Hadik 680. Janka 192. Jeney 192. (A Kemény- S a Kendy-czímert, mely a II. kötet 195. lapjáról kimaradt, itten pótoljuk.) Kornély 688. Kornis (Gönczruszkai) 199. Kornis (Tótváradi) 199. Königsegg 690. Marczibányi 694. Maróthy 202. Megyery 203. Nagyary 206. Nádasdy 698. Ormós 699. Petneházy 209. Péterffy 701. Sárkány 213. Tisza 222. Trombitás 224. Tury 225. Urbányi 714. Vásárhelyi 716. Veres 226.

250—262. Névaláírások: Telegdy István 2. Rákóczy Lajos 45. Heisler, Czobor és Petrőczy 131. Kapi György főispán 143. Aradi nemesek névaláírásai a XVII. századból 175. Edelspacher Zsigmond 301. Nedeczky 308. Knett A. T., az erdő­hegyi csata haditudósítója 327. III. Károly király 332. Jörger Ferencz gróf 333. Barinay László és Ordódy Lajos 338. Jenovay és Baráty 399. Beliczay József és Forray 452. lap.


[1] Innen kezdve a számozás magában a szövegben kettővel mindenütt hátramaradt.


One Response to “Márki – Arad- és Aradvármegye története I., II.”

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

  1. Comment by Attila — 2012. január 11. szerda - 13:46  

    Érdeklődnék, hogy honnan lehetne Márki könyvét digitalizált formában megvásárolni? Ha jól tudom Aradon kiadásra került digitalizálva. Tisztelettel: Wittmann Attila

Leave a Reply