Arad és Aradvármegye községei

ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZ. KIR. VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

SZERKESZTETTE:

(1905. óta)

DR. SOMOGYI GYULA.

ARAD SZ. KIR. VÁROS ÉS ARAD VÁRMEGYE KÖZSÉGEINEK LEIRÁSA

IRTA: DR. SOMOGYI GYULA.

ARAD, 1913.

KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

ARAD, 1913., RÉTHY L. ÉS FIA KÖNYVNYOMDÁJA.

 

A monographia-bizottság zárszava.

Aradvármegye és Arad szab. kir. város monographiája ezzel a kötettel befejezést nyert. A mű elkezdésétől befejezéséig közel egy ember­öltőnyi idő telt el. Hogy miért ily hosszu idő, azt a III. kötet első felé­nek előszavában a szerkesztő részletesen megirta. Erre a körülményre a mű közreadásakor ujból kiterjeszkedni nem kívánunk. A monographia­bizottság, amelynek felügyelete és irányítása mellett ez a terjedelmes munka elkészült, a mű nyilvánosságra hozatala alkalmával még csak egy kötelességet kiván teljesíteni s ez a hála és elismerés adójának le­rovása azokkal szemben, akiknek tudása, fáradhatatlan buzgalma és lel­kesedése ezt a müvet létrehozta és értékessé tette. Elsősorban Dr. Márki Sándor, Dr. Lóczy Lajos, Dr. Gaál Jenő, Dr. Simonkai Lajos országos nevű tudósaink és iróink kimagasló egyéniségének és mély tudásának, továbbá Dr. Somogyi Gyula, Dr. Bartucz Lajos, Kollarov Mózes Ist­ván, Mátyás Jenő és Ipolyi Keller Iván szakavatott tollának köszönhető, hogy ez a munka a rendesnél magasabb niveaun áll és tudományos, majdan történelmi beccsel bír. Ezért nekik köszönetet mondunk a két törvényhatóság jelen nemzedéke nevében.

Ha pedig e munka egykoron a rég elmult idők forrásmunkája leszen — a történelem szemüvegén át néző utókor bizonyára nagyra fogja értékelni a megirásnál közreműködött neves tudósok és irók jeles munkáját.

De különösen meg kell emlékeznünk Dr. Somogyi Gyuláról, a monographia jelenlegi szerkesztőjéről, aki az elejtett fonalat 1905-ben ujból felvette és fáradságot nem ismerő lankadatlan szorgalmával, ra­jongó lelkesedésével és sokirányu tudásával lehetővé tette, hogy a félbe­maradt mű tető alá kerüljön.

A többi közreműködőről a III. kötet első felének előszava már megemlékezett.

Végül még egy szót az Olvasóhoz! E munka tudományos mű, de egyuttal népszerű olvasmány is. Czélja a mult felidézése és feltárása a jelen kor nemzedéke előtt, továbbá az oly gyorsan tovarohanó és napról-napra átalakuló jelen részletes megismertetése és megőrzése az utókor számára.

A két törvényhatóság és a Kölcsey-egyesület erkölcsi és anyagi tökebefektetése busás kamatokat hoz, ha e célt eléri, ha a mű elterjed, olvasójánál a kívánt megértésre talál, s ha abból az olvasó a hazafias irányu kulturmunkában való közreműködésre és haladásra buzdítást és erőt merít.

Úgy legyen!

Arad, 1913. év január havában.

Aradvármegye és Arad szab. kir. város monographia-bizottsága:

 

Urbán Iván,

főispán, bizottsági-elnök.


Előszó

A monographia-bizottság áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az eredeti megyei és városi monographia tervét ezzel a félkötettel, t. i. Arad városának és a megye összes községeinek leirásával egészithessem ki. Úgy láttam, hogy az a nagy mű, mely a megye geológiai, természet­rajzi (fauna, flóra), közgazdasági s ethnographiai leirását és két nagy kötetben történetét nyujtja, csonka és befejezetlen maradna, ha a város és megyei községek leirását elhagynók. Az átalakulás és idő gyors roha­mában a még teljesen el nem pusztult hagyományokat az utókor számára megőrizni nem henye dolog. Ez a rész tehát első sorban Arad városának, azután a megye összes községeinek leirását tartalmazza. Egy nagyvárosi jelleggel biró emporium, minő Arad, szigorubb értelemben vett ethno-graphikus vizsgálódásnak épen nem hálás tárgya; mindazonáltal még e leirásban is, amennyire csak tehettem, az ethnographiai szempontot iparkodtam érvényesiteni. A községek leirásánál lehetőleg mindent összegyűjtöttem, ami csak tudományos értékkel bir: szájhagyományt, neveket és elnevezéseket, esetleges történeti hagyományokat, népszokást, stb., igy ez a mű ethnographiai tekintetben mintegy kiegésziti az első rész általános adatait. Forrásaim voltak az Aradra és Arad megyére vonatkozó történeti művek és pedig Márki Sándor, Czucz, Fábián Gábor, Parecz István munkái. Főleg felhasználtam Fábián Gábor kézirat­ban levő művét: Arad Vármegye leirása históriai, geographiai és sta­tistikai tekintetben, 1835., amelyet Márki Sándor nagylelkűen a Kölcsey-Egyesületnek ajándékozott. Kiválóan használhattam, mint nagyon értékes forrásművet Márki Sándor Arad vármegye helységnévtára cimű három vaskos kötetű anyag gyűjteményét, melyet a kitűnő tudósnak történel­mileg feldolgozni nem volt érkezése. Ezt a nagyon becses gyűjteményt az állam szerezte meg a Kölcsey-Egyesület részére. Használtam továbbá Pesty Frigyes Arad megyére vonatkozó 1857-iki gyűjtését. Végül magam is tüzetes kérdő-ívek utján két izben közvetlenül gyüjtöttem az adato­kat. E részben nagy készséggel támogatott a vármegyei hatóság, kiváltképen Schill József főjegyző ur. Sok lappangó kézirat és kisebb füzet (Lejtényi: Aradi Kalauz, és mások) nagyon becses adatokat jut­tatott birtokomba. Különösen gazdag anyagot nyujtott azonban az aradi sajtó. A lekicsinyelt vidéki sajtó! Ki sejtené, hogy a vidéki lap mily üdvös szolgálatot tesz, a maga szűk körében, a komoly tudományos­ságnak, mily hasznos ammanuensise a buvárkodónak! Hálámat itt rovom le az aradi lapok szerkesztőségeinek azért, hogy mindenkor mindenben támogattak, rendelkezésemre bocsátva kiadványaik és lapjaik teljes gyüjteményét. Arad városa leirásánál Pécsi Ödön dr. tanár ur (történeti visszatekintés), Costa János tanár ur, városi közigazgatás, értelmiség, stb.) Tolnai János dr. (szinház és szinészet), dr. Schmidt János (turista egyesület) voltak szivesek adatokat rendelkezésemre bocsátani, melyeket nagyrészt szószerint használtam fel. Borosjenő leirásánál dr. Sorbán Kornél róm. kath plébános ur értékes kéziratai nagy szolgálatokat tettek nekem.

E helyen mondok mindnyájuknak köszönetet.

Ezektől a részektől eltekintve, Arad városa és Arad megye köz­ségeinek leirása teljesen az én munkám. Egy ember munkája, ami másutt több ember vállvetett munkája szokott lenni. Igy a felfogás egységesebb. Megnyugvásom, hogy feladatomban lelkiismeretesen jártam el. Ha hiány és fogyatékosság jelentkezik, szolgáljon mentségemül, hogy: ultra posse nemo tenetur.

Arad, 1913. április utóján.

 

Dr. Somogyi Gyula,

szerkesztő.

 

Tartalom.

A monographia-bizottság zárszava. 4

Előszó. 6

Tartalom. 8

Arad Városának Leirása. 16

Arad városának multja. 17

1848—1849. 27

Arad város fejlődése 1895—1910-ig. 35

Arad népessége. 35

A halálozások. 36

Nemzetiség és nyelv. 37

Katonaság. 38

Főispáni hivatal 40

Rendőrség. 40

Arad város vagyona. 41

Arad város alapjai, alapitványai 43

Hivatalok, intézmények, értelmiség. 43

Hivatalok. 47

Kulturmérnök.. 48

Egészségügy.. 50

Arad város csatornái 51

Arad épületei 52

Arad város utjai és utcái 53

Arad város világitása.. 54

Kultura. 55

Tanügy. 55

Szinház és szinészet. 60

Irók és irodalom… 67

A Kölcsey-Egyesület. 73

Egyesületek.. 76

Kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági intézmények. 79

Városi élet 80

Társadalmi kérdések.. 85

Személyi változások.. 87

Látogatás. 89

Gyász, részvét, kegyelet. 90

Ünnepségek, üdvözletek.. 91

Az aradi társadalom.. 92

Nyelv.. 100

Népszokások.. 101

Arad képe. 103

Topografikus elnevezések. 129

Arad Megye Községeinek Leírása. 133

1. Alcsil 134

2. Almásegeres. 134

3. Almáskamarás. 135

4. Alménes. 135

5. Alsóbarakony. 136

6. Alsódombró. 136

7. Alsóköves. 137

8. Alsósimánd. 137

9. Alsószakács. 140

10. Apatelek. 141

11. Apáti 142

12. Aradkövi 143

13. Ácsfalva. 145

14. Ácsva. 145

15. Ágya. 145

16. Áldásos. 146

17. Aldófalva. 146

18. Bajnokfalva. 147

19. Barza. 148

20. Báltfalva. 148

21. Bátyafalva. 149

22. Bélzerénd. 149

23. Bogyafalva. 150

24. Bokszeg. 150

25. Bonczafalva. 151

26. Borosberend. 151

27. Borosjenő. 152

28. Borosrósa. 155

29. Borossebes. 156

30. Borosztok. 157

31. Bozósd. 158

32. Bugyfalva. 158

33. Csermő. 158

34. Csigérgyarmat 160

35. Csigérszöllős. 160

36. Czohósd. 161

37. Csúcsmező. 161

38. Dancsfalva. 161

39. Dezsőháza. 161

40. Décse. 162

41. Dézna. 162

42. Déznaláz. 164

43. Doroszlófalva. 164

44. Dúd. 165

45. Elek. 165

46. Erdőhegy. 167

47. Erdőskerek. 168

48. Édeslak. 169

49. Fakert 169

50. Farkasháza. 170

51. Fazekastarnó. 171

52. Feketegyarmat 171

53. Felménes. 172

54. Felsőköves. 172

55. Felsősimánd. 172

56. Feltót 175

57. Galsa. 176

58. Garassa. 177

59. Garba. 177

60. Gósd. 178

61. Gyorok. 179

62. Gyulatő. 180

63. Gyulavarsánd. 181

64. Halmágycsúcs. 183

65. Halmágygoros. 183

66. Halmágymező. 183

67. Háromalmás. 183

68. Holdmézes. 184

69. Honczér. 185

70. Honctő. 186

71. Hosszúsór. 186

72. Ignafalva. 187

73. Iltő. 187

74. Irtásfalú. 188

75. Jószás. 189

76. Jószáshely. 189

77. Kalodva. 190

78. Kávna. 191

79. Keresztespatak. 191

80. Kerülős. 191

81. Kertes. 192

82. Keszend. 193

83. Kisbaja. 194

84. Kisfeketefalu. 195

85. Kishalmágy. 195

86. Kisjenő. 196

87. Kisles. 199

88. Kismaglód. 199

89. Kispereg. 199

90. Kisróna. 200

91. Konop. 201

92. Koroknya. 202

93. Kovászi 203

94. Kőkaró. 204

95. Körösbökény. 204

96. Köröscsente. 206

97. Körösdombró. 206

98. Körösfényes. 207

99. Körösivánd. 207

100. Köröskocsoba. 207

101. Körösvajda. 208

102. Köved. 209

103. Kurtakér. 210

104. Kürtös. 211

105. Lúgozó. 213

106. Madarsák. 213

107. Magyarád. 214

108. Magyarpécska. 214

109. Maroscsicsér. 218

110. Marosborsa. 219

111. Maroshollód. 220

112. Maroskaproncza. 220

113. Marosmonyoró. 221

114. Marospetres. 222

115. Marosszalatna. 223

116. Marosszeleste. 223

117. Marót 224

118. Mártfalva. 224

119. Mácsa. 225

120. Máriaradna. 225

121. Medgyesbodzás. 233

122. Medgyesegyháza. 234

123. Menyéd. 234

124. Menyháza. 234

125. Mermesd. 236

126. Ménes. 236

127. Mikelaka. 237

128. Mikószalatna. 239

129. Milova. 239

130. Mondorlak. 240

131. Monyoró. 240

132. Mosztafalva. 241

133. Muszka. 242

134. Nadab. 242

135. Nagyhalmágy. 243

136. Nagyiratos. 252

137. Nagykamarás. 252

138. Nagypél 253

139. Nagyvarjas. 254

140. Nagyzerénd. 255

141. Nádalmás. 255

142. Németpereg. 256

143. Óbodrog. 256

144. Óborsa. 257

145. Ócsisor. 258

146. Odvas. 258

147. Olcs. 259

148. Ópécska. 259

149. Ópálos. 260

150. Ószentanna. 261

151. Ottlaka. 262

152. Óvarsánd. 263

153. Öthalom.. 264

154. Pajzs. 265

155. Pankota. 266

156. Parázs. 269

157. Páfrányos. 269

158. Peleskefalva. 270

159. Pernyefalva. 271

160. Raj. 271

161. Repszeg. 272

162. Rékes. 272

163. Rósa. 273

164. Rosztocs. 273

165. Selénd. 273

166. Seprős. 274

167. Sikló. 275

168. Simonyifalva. 276

169. Sikula. 277

170. Soborsin. 278

171. Solymosbucsa. 279

172. Solymosvár. 279

173. Somoskeszi 282

174. Sövényes. 282

175. Susányfalva. 283

176. Szabadhely. 283

177. Szapáryliget 284

178. Szarvaság. 285

179. Szelezsény. 286

180. Szemlak. 286

181. Szentleány falva. 287

182. Szentmárton. 288

183. Szerb. 289

184. Székesaranyág. 289

185. Székudvar. 290

186. Szineke. 291

187. Szinte. 292

188. Talács. 292

189. Talpas. 293

190. Temesd. 294

191. Tiszafalva. 294

192. Tok. 294

193. Torjás. 295

194. Tornova. 296

195. Tótvárad. 297

196. Tőzmiske. 298

197. Ujárkos. 299

198. Ujpanád. 299

199. Ujpálos. 300

200. Ujszentanna. 300

201. Ujvarsánd. 302

202. Vadász. 303

203. Vám.. 304

204. Vészalja. 305

205. Vidra. 306

206. Világos. 306

207. Vojkaháza. 309

208. Zaránd. 309

209. Zarándbánya. 310

210. Zarándhódos. 311

211. Zarándnádas. 311

212. Zarándpatak. 312

213. Zimándköz. 313

214. Zimándujfalu. 313

215. Zombrád. 314

216. Zöldes. 314

217. Zsigmondháza. 315

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .