Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata /European Network Remembrance and Solidarity/ kért tőlem egy interjút, és ahhoz egy önéletrajzot.
Íme az önéletrajz, amit elküldtem.
Önéletrajz
Nagy István
1954. október 3-án születtem az Arad megyei Gyorokon, ahol anyai nagyanyám, és a szüleim akkor éltek.
1955-ben a szüleim apai nagyszüleimhez, Nagyvarjasra költöztek. Ott nőttem föl.
Elemi iskolába Nagyvarjason, V-VIII-ba Tornyán, utána az aradi 3-as számú Középiskolába érettségiztem. A Temesvári Tudományegyetem természettudományi karán 1979-ben kaptam fizikus diplomát.
1979-ben a Pécskai Pionírházba helyeztek elektronika szakkörirányítónak.
1979–80-ban Tornyán voltam fizikatanár.
1980–85 között a Pécskai 2-es számú Általános Iskolában fizikát tanítottam.
1985–90 között a Pécskai Pionírház elektronika szakkörét vezettem.
1989. december 28-án kezdeményeztem a Pécskai RMDSZ szervezetének megalakítását, amelynek 2005-ig elnöke voltam.
E közben 1992–2004 között Pécska RMDSZ-es főállású alpolgármestereként dolgoztam, és kétszer voltam két-két évig az Arad megyei RMDSZ előbb önkormányzati, majd közművelődési alelnöke. 1993–95 között tagja voltam az RMDSZ országos döntéshozó testületének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának. 2008-ban kiléptem az RMDSZ-ből.
2010-ben kértem a keresztnevem megváltoztatását Ștefanból Istvánra a hivatalos okmányaimon.
1992–2000 között Heinrich József kiadó plébánossal közösen szerkesztettük a havonta 8 A3-as oldalon kiadott Pécskai Újságot.
1995-ben egyik kezdeményezője és tördelő szerkesztője voltam a Dr. Kovách Géza – Fejezetek Pécska nagyközség múltjából című könyvnek.
Szedője és tördelőszerkesztője voltam Apácai Bölöni Sándor – Cú, vénasszony bábája(1997) és Betyárgyerek az erdőben (1999) könyveinek.
Nagyhalmágyi Sándor – Magyarpécska múltjából könyvét 1999-ben adtuk ki.
2008-ban Péter László – Kálmány Lajos, válogatott tanulmányok, 2009-ben Kálmány Lajos – Magyar hitvilág című könyveknek.
2007-ben jelent meg a 600 oldalas Monografia Pecica című kötet, amelynek szedő tördelőszerkesztője voltam, és 130 oldalát magam írtam.
2010-ben jelent meg az általam szerkesztett Pécskai nótafa című nótáskönyv.
2013 óta tördelem az Aradi Kölcsey Egyesület könyveit, de tördeltem már a Szabadságszobor Egyesület és barátok könyveit is.
2010-ben jelent meg a Pécskai – magyar – oktatás 1910-2010, Európából Európába, 2013-ban a Tornyai tanítók és diákok, 2014-ben a Nagyvarjasi harangszó, Szabó Istvánnal közösen írt, és 2015-ben Ficzay Dénes – Kis irodalomtörténet című könyvem.
2000-ben, majd 2009-ben is készítettem Klebelsberg-CD-t, benne Huszti József – Gróf Klebelsberg Kuno életműve könyvével, 2011-ben digitalizáltam Aradvármegye monográfiájának hat kötetét (1892–1912) és Somogyi Gyula – Arad és Aradvármegye községeinek leírása (1913), 2012-ben Kehrer Károly – Arad megye népoktátasügye 1885–1910-ig (1910), 2013-ban Lakatos Ottó – Arad I–III (1881), Némethy Károly – Arad tanügyi története I–II (1890), Fábián Gábor – Arad vármegye leírása (1835), Varga Ottó – Aradi vértanúk emlékalbuma, Jókai-Bródy-Rákosy – 18negyvennyolcz a magyar szabadságharcz 1848-49-ben könyveket, és 2015-ben a Ficzay Dénes Aradi Krónika (1997), Aradi séták (2001), Válogatott írások (2005), Emlékkönyv (2007) és A vértanúk sírja (2008) köteteit.
1999-ben a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülettel – Dr. Pálfi Sándor elnök, alulírott alelnök – kezdeményeztük a helyi katolikus templom falán Kálmány Lajos emléktábláját. Ugyanott helyeztük el az általam kezdeményezett Mester János (2010) és Nagy Oszkár (2015) emléktáblákat.
2010. augusztus 22-én avattuk a templomkertben álló obeliszkre vésett I. világháborús pécskai magyar hősi halottak névsorát, és 2011. július 18-án a honvédsír-emlékművet a katolikus temetőben. Ezeket én kezdeményeztem, és vittem végig.
2000-ben részese voltam a templomkertben található Gróf Klebelsberg Kuno szobor felállításának.
2005 és 2016 között novemberben több Klebelsberg-Napot szerveztem, amelyeken az eseményhez kötődő, az előző évben elhangzott előadásokból 50–60 oldalas füzeteket szerkesztettem Mester Jánosról, a romániai és Arad megyei magyar közoktatásról, Klebelsberg Kunoról és Ormós Zsigmondról.
Írtam tanulmányt az Arad megyei magyar települések nevei Trianon utáni megváltoztatásáról,és a romániai VIII-osok tudásszint-mérő vizsgáiról.
2004-től a Pécskai 2-es számú Általános Iskola, és a szintén pécskai Gheorghe Lazăr elméleti középiskola fizikatanára vagyok.
A honlapom: http://nagyistvan.pecska.ro/
A fészbúkon itt vagyok elérhető: https://www.facebook.com/nagyvarjas
Feleségem Nagy – született Gaál – Mária nyugdíjas magyartanár.
Fiúnk Ákos (1981) informatikus, gyermekeik Csongor, Villő és Boróka. Lányunk Imola (1983) topográfus mérnök.