ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZAB. KIR. VÁROS
MONOGRAPHIÁJA
ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZ. KIR. VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL.
SZERKESZTETTÉK:
DR. JANCSÓ BENEDEK
(1905-ig)
ÉS
DR. SOMOGYI GYULA
(1905-től).
ARAD, 1912. KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.
NÉPRAJZI LEÍRÁS
ÍRTÁK:
DR. BARTUCZ LAJOS, KOLLAROV M. ISTVÁN és DR. SOMOGYI GYULA.
A KÖZGAZDASÁGI RÉSZT (1895-1910.) ÍRTÁK: MÁTYÁS JENŐ és IPOLYI-KELLER IVÁN.
ETHNOGRAFIAI RÉSZ: A MAGYAR, NÉMET, ROMÁN, SZERB, TÓT ÉS CIGÁNY NÉPÉLET LEÍRÁSA.
Arad, 1912.
Nyomatott Réthy L. és fiánál.
Előszó.
Arad megye és Arad városa lakosságának néprajzi leírását tartalmazza e kötet, mellyel ím a megye és város egy negyedszázadnál régibb tartozását róvja le.
A mű mint Arad megye és Arad sz. kir. város monographiájának harmadik kötete illeszkedik az eredeti tervezetbe, melyet még annak idején dr. Jancsó Benedek szerkesztő készített. A kései megjelenést elkészültének viszontagságos története és sok akadálya indokolja, melyeket a következőkben foglalok röviden össze.
1884-ben Arad vármegye, Arad sz. kir. városa és az aradi Kölcsey -Egyesület elhatározták, hogy a honfoglalás ezredéves ünnepére megíratják a megye és város monographiáját „a magyar tudományos irodalom színvonalának megfelelő módon”. A szerkesztői teendőkkel Dr. Jancsó Benedeket bizták meg, aki igy állapította meg a tervezett mű beosztását :
I. kötet. A megye és város természetrajzi leírása, a) Geológiai rész, irja Dr. Lóczy Lajos; b) állat-növénytani rész, irja Dr. Simonkai Lajos.
II. kötet. A megye és város története. Irja Dr. Márki Sándor.
III. kötet, a) Ethnographiai rész. A magyar és német lakosság néprajzát irja Dr. Jancsó Benedek, a románságét irja Dr. Alexi György.b) a megye és város közgazdasági leírását adja Dr. Gaál Jenő.
E művek közül elkészült és megjelent az állat- és növénytani rész Simonkaitól (1893), a megye és város története két vaskos félkötetben Márki Sándortól (1895) és a közgazdasági rész Gaál Jenőtől (1898). Minthogy időközben a szerkesztő Budapestre költözött, az egész vállalkozás félben maradt; az ethnographiai rész nem készült el s úgy látszott, hogy nem is fog valamikor elkészülni. 1905-ben azonban a dolog újra ébredt. A Kölcsey Egyesület kebelében hangzott fel a sürgető szó, hogy a mű befejezést nyerjen. A sürgetésnek volt is foganata. Urbán Iván főispán összehívta a monographia-bizottságot s miután a régi szerkesztő tisztéről lemondott, a bizottság jelen sorok iróját bízta meg a mű további szerkesztésével, egyszersmind a magyar és német ethnographiai rész megírásával. Az uj szerkesztő újra Dr. Alexi György tanárt kérte fel a román rész megírására, az anthropologiai és fontosabb ethnographiai részek kidolgozására Dr. Semayer Vilibald múzeumi őrt, a magyar-német folklóré gyűjtését és feldolgozását pedig a maga számára tartotta fenn. Mindkét jeles tudós készséggel és kötelezőleg ígérte meg közreműködését, de folyvást halasztván az ígéret beváltását, végül megbízásukról lemondtak. Uj munkatársak után kellett nézni, miközben az évek elhaladtak. Dr. Márki Sándor egyetemi tanár szíves közbenjárásával végre sikerült Dr. Bartucz Lajos egyetemi tanársegédet az anthropológiai rész megirására megnyerni, aki két és félévi szorgos kutatás után feladatának derekasan meg is felelt. Ugyancsak akadt irója a román-szerb résznek is. Kollarov Mózes István orosházi tanár volt szives erre a feladatra vállalkozni s vállalt kötelezettségének pontosan meg is felelt. Post tot discrimina rerum — igy lőn ez uj kötet megírásának személyi kérdése megoldva.
Minthogy az előző kötetek megjelenése óta csaknem másfél évtized mult el, a szerkesztő szükségesnek tartotta az eredeti (1884-iki) tervezet módosítását, egyben-másban bővítését és az idő lefolyása következtében támadt hézagok pótlását.
Első sorban bővítette az anyagot azzal, hogy felvette az eredetileg tervbe nem vett szerb-, tót- és cigány–népélet leírását, utóbbi két részhez maga gyűjtvén az anyagot. Szükségesnek látta továbbá a kötet első részének tartalmát Arad városának és a megye községeinek leírásával kiegészíteni. A város és a községek eme leírása teszi ennek a kötetnek második részét.
Minthogy a vármegye története a monographia második kötetében csak 1895-ig terjed, mig viszont épen az azóta lefolyt másfél évtizedben a megye belső élete a nagyobbszerű fellendülésnek és erősebb politikai hullámzásnak elevenebb képét nyújtja, szükségesnek látta a szerkesztő az 1895-ben megszakadt történeti előadás fonalát újból felvenni és a megye történetét — a jeles elődhöz talán nem épen méltó tollal — 1910-ig kiegészíteni (19—47 1.) A nagyközönség tájékoztatása céljából azonban ezt megelőzőleg rövid visszapillantást vetett a megye múltjára (1895-ig).
A közgazdasági rész is 1898-ban zárult le. Azóta a közgazdaság terén is sok történt. Ezt a részt is ki kellett egészíteni. Mátyás Jenő, ker. és iparkamarai fogalmazó és Ipolyi Keller Iván gazdasági egyesületi titkár urak voltak szívesek avatott tollal a megye és város kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági fejlődésének képét megfesteni (1895—1910).
A későbbiek megalapozására — s főleg fontos adalékul a néplélektanhoz — szükségesnek tartottam Arad népességi viszonyainak rövid ismertetését is közbeiktatni, különös súlyt fektetve a közerkölcsi állapotok festésére és a népvallások (baptizmus, nazarénizmus) terjedésére, amikre hasonirányu művekben eddig kevés figyelmet fordítottak.
A magyar és német népélet leírásának anyagát közvetlen tapasztalatból, szorgos megfigyelésből merítettem. Évekre terjedő, sok nehézséggel járó anyaggyűjtés munkája volt ez s mert épen a megfigyelés tárgya oly sokoldalú volt s maga a gyűjtés oly elágazó szakmiveltséget tételezett fel, bizonyára maradtak fenn egyben-másban hézagok. Lehet, hogy az ethnografus nem elég szakszerűséget, a nyelvész nem elég tüzetességet lát a megfelelő tárgykörben. Szolgáljon mentségemül, hogy feladatom sok irányú volt, hogy a mű terjedelme nagyon szűkre volt szabva; de főleg az, hogy folyvást szem előtt kell vala tartanom, amit elődöm, Dr. Jancsó Benedek, követendő elvül igy fejezett ki: „E monographia nemcsak szakszerűen tudományos mű lesz, hanem népszerű olvasmány is, mely a tudományos buvárlat eredményeit közérthető nyelven és a gyakorlati éleire alkalmazhatóságukra tekintettel adja elő”.
Lelkiismeretemet megnyugtatja annak tudata, hogy semmihez sem fogtam megfelelő előtanulmány nélkül.
Az anyaggyűjtés fárasztó munkájában nagyon megkönnyítette feladtomat a megye derék tanítósága. Különös hálával kell itt megemlékeznem Szomorú István igazgató (Magyarpécska), Brenner József igazgató (Medgyesbodzás), Kiss Zoltán (Zimándujfalu), Hajdú József igazgató (Vadász), Olosz Lajos és neje, jegyző (Agya), Szűcs József (Kispereg), Vanky Ede igazgató (Dezsőháza), Balogh József igazgató (Erdőhegy), Salamon Lajos igazgató (Nagykamarás), Bán József ref. lelkész (Nagy-zerénd), Füzes József (Borossebes), Wlacsil József (Selénd), Ambrus János (Forraynagyiratos), Schwiegl Gyula (Borosjenő), Deák Sándor (Világos), Barabás István (Medgyesegyháza) és Buja Sándor m. kir. jószágigazgatósági titkár (Arad) urak szíves közreműködéséről, akik a magyar részhez szolgáltattak gazdag anyagot. A német rész anyagának gyűjtésében önfeláldozó szívességgel támogattak Faulhaber Ferenc igazgató (Elek), Weber Ferenc és Türk József (Öthalom), Gombos Antal igazgató (Pankota), Újlaki István igazgató, Szabó Béla igazgató és Fenyves I. tanár (Ujszentanna) urak, kiknek e helyen mondok köszönetet, nemkülönben Csóky Gusztáv, pankotai cigányiskolai tanítónak is a cigányság életéhez tartozó adatok gyűjtéséért és Gálik Mátyás ev. lelkész urnák (Apatelek) a tótságra vonatkozó adataiért.
Fénykép-felvételeket készítettek a mű részére a hivatásos fényképészeken kivül Faix Jaques úr, továbbá Matusik Márton s Biró Sándor tanár urak, kiket fáradozásukért nagy köszönet illet. Végül kiválóan támogatott nagy kulturális célom megvalósításában a megye intézősége, a vármegye központja, az alispáni hivatal, a kir. tanfelügyelőség s főleg jóindulattal támogatták vállalkozásomat a monographia-bizottság elnökei, Arad megye és város főispánjai: Gróf Károlyi Gyula és Urbán Iván urak, kik mindent elkövettek a monographia befejezhetése érdekében. E részben velük tartott és legtöbbet hatott közre Schill József úr, Arad megye főjegyzője, ki legmelegebb érdeklődéssel karolta fel az ügyet.
Két fél kötetben jut a mű a szíves olvasó kezébe. Sok közelfekvő* ismert dolgot fog benne találni, de ez ne rendítse meg jóindulatát, mellyel a munkát esetleg fogadná. Nem a ma, egy jelen nemzedék, igénye és érdeklődése lebegett szemem előtt, hanem a későbbi generációé, mely mindazt, ami ma van, még csak szájhagyományként sem fogja többé ismerni, mert a kultúra nivelláló hatása mindent elenyésztet. Ép jókor, az utolsó percben, mielőtt az idő emésztő hatalmának minden áldozatul esett volna, lát napvilágot az aradmegyei népi hagyományok eme gyűjteménye.
Arad, 1912. augusztus havában.
Dr. Somogyi Gyula,
szerkesztő.
Tartalom.
Lap
Előszó V-VIII
I. Arad megye történeti megalakulása, 1895-ig ; A megye belső élete 1895—1910-ig-. Irta Dr. Somogyi Gyula 1—48.
II. Arad megye és város közgazdasági fejlődése 1895—1910. Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy, irta Mátyás Jenő. A mezőgazdaság fejlődése, irta Ipolyi-Keller Iván79—93
III. Közegészség, közerkölcsiség. Irta Dr. Institoris István, átnézte és helyesbitette Dr. Borsos Béla, megyei főorvos 94—96
IV. Arad vármegye népességi viszonyai. Nyelv és vallás, népvallások, közerkölcsiség. Irta Dr. Somogyi Gyula 97—103.
V. Arad megye népének anthropologiai vázlata. Bevezetés. A vizsgálat anyaga és módszere, a termet, kültakaró (bőr , a fejről, a törzs és végtagok főbb jellegei. Függelék. Irta Dr. Bartucz Lajos, egyetemi tanársegéd 105—252.
VI. Arad megye magyar népe. Térfoglalás, telepedés. Népélet. Külső élet, belső psychikai átalakulás, falusi élet, családi élet, gyermeknevelés, iskola, a falu, építkezés, a lakóház és berendezése, viselet, ruházat, táplálkozás, nyelv, népköltés (lira, ballada, mese, betlehemjáték), gyermekjátékok, ünnepi szokások, lakodalmi szokások, babonák, ráolvasás, kuruzslás, házas élet, várandóság, születés, keresztelés, temetés, sirok, sírfeliratok. Jóslások. Ősfoglalkozások. Vásári élet. Dűlőnevek. Családnevek. Népi foglalkozások. Irta Dr. Somogyi Gyula 255-359.
VII. Arad megye német népe. Német népélet, családi élet. A falu, ruházat, foglalkozás, életrend, erkölcsiség. A nyelv, hangalakok, névelő, főnévragozás, névmások, számnevek, prápositiók, adverbiumok; segédigék, igék, szókincs. A magyar nyelv hatása. Költészet, zene, tánc, lakodalom, keresztelés, népszokások az év különböző ünnepein, babonák, jóslások, parasztszabályok időjárásra, termésre, gyógyítás, ráolvasás, igézet, gyermekélet, gyermekjátékok, gyermekdalok, gyermekmondókák, köszöntők, csufolkodások. Dűlők nevei. Családnevek, keresztnevek. Irta Dr. Somogyi Gyula 360—418.
VIII. Arad város és Arad megye román népe. Történeti áttekintés. A román elnevezés. A románok jelenlegi száma. Jellemzés. Nyelv, lakóház, viselet, foglalkozás, anyagi helyzet, életmód, vallás, baptisták. Népköltészet, népdal, közmondások, népmese. Irodalom. Családos gúnynevek, dülő-, hegy-, völgynevek. Szokások, lakodalom, keresztelés, temetés, kolinda, curka, asszonyünnepek, ünnepi szokások, babonák, varázsköltészet. Irta Kollarov Mózes István 419—463.
IX. Arad város és Arad megye szerb népe. Történeti visszatekintés. Jelenlegi állapotok. Jellemzés, lakóház, népviselet, faji jelleg, foglalkozás, nyelv. Nevek, helynevek, családnevek. Vallás. Népköltészet. Lakodalom, tánc, szokások, szlava, koledo, dodola, babonák. Irta Kollarov Mózes István 464—491.
X. Arad megye tót népe. Gyűjtött adatok alapján irta Dr. Somogyi Gyula 492—499.
XI. Arad megye cigány népe. Gyűjtött adatok alapján irta Dr. Somogyi Gyula 500—507.
Képek, ábrák.
21 tábla, aradmegyei magyarok, németek, oláhok 108, 112, 120, 128, 136, 144, 152,
160, 168. 176, 184, 192, 200, 208, 216, 220, 224, 232, 236, 240, 248
Csejthei Varjassy Árpád kir. tanácsos, Arad vármegye kir. tanfelügyelője 21
Dr. Dalnoki Nagy Lajos, alispán 33
Gróf Károlyi Gyula főispán 35
Schill József, főjegyző 36
Szathmáry Gyula, Arad megye nyug. alispánja 39
Fábián László, főispán 45
Urbán Iván, főispán 46
Tokaji család Feketegyarmatról 111
Magyar férfiak Nagyzeréndről 114
Magyar férfiak Vadászról … 118
85 aradmegyei magyar férfi termetgörbéje 120
Magyar férfiak Magyarpécskáról 123
Magyar férfiak Vadászról 126
Magyar fiatalság Nagyzeréndről 131
1536 aradmegyei magyar katona termetgörbéje 135
6538 oláh katona termetgörbéje 143
843 aradmegyei német katona termetgörbéje 151
Magyar leányok Agyáról 155
Vajda András biró és fia Erdőhegyről 162
Magyar leányok Magyarpécskáról 173
Magyar leányok Vadászról 181
A hosszúság-szélességi jelző gyakorisági görbéje 84 magyar férfinél, 28 magyar nőnél 190
A hosszúság-magassági jelző gyakorisági görbéje 82 magyar férfinél 196
Donát János és családja Magyarpécskáról 202
Az anatómiai arcjelző gyakorisági görbéje 209
Magyar leányok Vadászról 214
A Broca-féle orrjelző gyakorisági görbéje 219
Magyar nők Nagyzeréndről 223
A füljelző gyakorisági görbéje 80 magyar férfinél 228
Oláh leányok Nagyhalmágyról 230
Oláh leányok Nagyhalmágy környékéről 234
Német nők Öthalomról 238
Oláh leány tipus 243
Oláh leány tipus Nagyhalmágyról 247
Nagykamarási magyar leány 248
Gyoroki magyar leány 249
Tanya az aradi határban 278
Tanyai iskola Arad megyében 279
Megérkezés az iskolához 280
Megérkezés az iskolához 280
Világos—Borossebes 281
Magyarpécska 282
Öthalom 282
Elek-Ágya 283
Gyorok 284
Erdőhegyi ház deszka kerítéssel 284
Agyai magyar ház 285
Telek 286
Kas, gabonatartásra 287
Agyai ház üstökös tetővel 288
Pécskai magyar ház, oromfalig érő tetővel 289
Pécskai oszlopos tornác 290
Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből 290
Szobák elrendezése 292
Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből 293
Agyai népviselet 293
Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből 294
Kisjenői menyasszony és vőlegény 338
Erdőhegyi temető, fejfákkal 348
Kisjenői juhász 351
Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből 358
Legrégibb magyar stilü német ház Pankotán 371
Öthalmi német ház deszkakerítéssel 372
Eleki német ember ezelőtt 50 évvel 373
Aradmegyei német legények 374
Eleki sváb leány ezelőtt 40—50 évvel 375
Eleki sváb leány ezelőtt 40—50 évvel 376
Aradmegyei német család 377
Temetés Szentmártonban és Eleken 398
Három gyermek csillaggal Elek 399
Borosjenői román ház szarvas fedéllel 430
Szegény román család háza és udvara Borosjenőn 431
Borosjenői román paraszt legények 432
Borosjenői román paraszt leányok 433
Kisjenői románok 434
Kisjenői román parasztcsalád 436
Apateleki tót ház 492
Tót család 493
Tót leány viselete 30 év előtt 494
Ópécskai cigánytelep 500
Magyarpécskai cigányház 502
Magyarpécskai cigányház 503
Pankotai cigányiskola 507