ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD KÖZGAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTA

2011. szeptember 28. szerda in Nincs kategorizálva | Comments (0)

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS MONOGRAPHIÁJA.

ARAD VÁRMEGYE, ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK.

ARAD, 1898.

KIADJA A MONOGKAPHIA-BIZOTTSÁG.

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

KÖZGAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTÁNAK LEÍRÁSA. 

ÍRTA

Dr. GAAL JENŐ,

MINISZTERI TANÁCSOS, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZŐ TAGJA, A KIR. JÓZSEF MŰEGYETEMEN A NEMZETGAZDASÁGTAN NYILVÁNOS RENDES TANÁRA.

 

ARAD,

1898.

NYOMATOTT RÉTHY L. ÉS FIÁNÁL.

 

TARTALOM.

 

Előszó                                                                                               1.

ELSŐ RÉSZ. Közgazdaság. A) Terület. Általában                  7.

I. Alföld                                                                  8.

II. Hegység                                                              8.

III. Folyók                                                             10.

IV. Földtani viszonyok                                            12.

V. Az éghajlati viszonyok                                       13.

B) Népesség. I. A népesedés általában                             19.

II. A népesedés története                                         21.

III. A korviszonyok                                                25.

IV. Nemzetiség                                                       27.

V. Hitfelekezet                                                       32.

VI. Családi állapot                                                  35.

VII. Születések, halálozások                                         35.

VIII. A lakosság foglalkozása                                        36.

IX. Az épületek száma                                            37.

X. A régibb és ujabb népszámlálási adatok községenként       38.

C) Mezőgazdaság. I. Földmívelés. Talajviszonyok           44.

II. Aradvármegye és Arad szab. kir. város birtokviszonyai     49.

III. Piaczi növények                                                51.

IV. Birtokmegoszlás                                                53.

V. Kezelési és mívelési rendszerek                           55.

VI. Dohánytermelés                                                56.

VII. Kender                                                            60.

VIII. A birtokok értékforgalma                                61.

IX. Földmíves népesség                                           63.

D) A nagy, közép és kisbirtok tüzetes ismertetése. I. Általában 70.

II. Nyugati sík vidék. 1. A nagy és középbirtok, a) Az ujaradi uradalom ötvenesi pusztája  71.

b) A mácsai uradalom                                             75.

c) A szemlaki uradalom                                           78.

d) A buzsáki és Forray-nagyiratosi birtok                 78.

e) Gróf Almásy Kálmán birtokai                              81.

f) A világosi uradalom                                            82.

g) A sofronyai gazdaságok: I. Purgly János sofronyai gazdasága      82.

II. Friebeisz Miklós sofronyai birtoka                     83.

h) A lőkösházi gazdaság                                          84.

i) Arad szab. kir. város területe                                85.

2. Kisbirtok, a) Pécska                                              86.

b) Kis-Pereg                                                           95.

c) Szemlak község határa                                        98.

d) Mácsa községe                                                   99.

e) Glogovácz községe                                             103

f) Uj-Szent-Anna                                                  105.

g) Elek községe                                                    108.

h) Ottlaka községe                                                110.

i) Uj-Fazekas-Varsánd                                           112.

III. Lunkaság. 1. Nagy és középbirtok, a) a kisjenői uradalom     114.

a) a székudvari uradalom                                       123.

b) a zarándi uradalom                                           125.

c) a kerülősi uradalom                                           126.

d) a nagy-péli uradalom                                         126.

e) a seprősi birtok                                                 127.

f) a talpasi birtokok                                              128.

h) a csermői birtokok                                            129.

i) a somoskeszi birtok                                           131.

2. Kisbirtok, a) Kisjenő község                                131.

b) Miske község                                                    133.

c) Ágya községe                                                   133.

d) Vadász községe                                                135.

e) Nagy-Zerénd községe                                        136.

f) Simánd községe                                               137.

g) Csermő községe …….                                        138.

h) Somoskesz és Barakony községe                        139.

IV. A Hegyalja. 1. A nagy és középbirtok, a) a pankotai uradalom         140.

b) a gyoroki uradalom                                           143.

c) a borosjenő-apateleki uradalom                          144.

d) a tauczi birtokok                                               145.

e) a silingyiai birtok                                              146.

f) a drauczi birtok                                                 l47.

g) a duúdi birtok                                                   147.

2. Kisbirtok, a) Gyorok községe                               l48.

b) Magyar- és Ó-Világos községek                          149.

c) Galsa és Muszka községek                                 151.

d) Pankota községe                                                l53.

e) Apatelek községe                                               l55.

f) Ternova és Kurtakér községe                              l57.

g) Draucz, Nádas, Kujed                                        159.

V. A Maros völgye. 1. A nagy és középbirtokok, a) petrisi birtok  160.

b) az iltyói birtok                                                  160.

c) a soborsini uradalom                                         161.

d) a maros-szlatinai uradalom                                161.

e) a konopi uradalom                                            162.

f) az odvosi birtok                                                163.

2. Kisbirtok, a) Petris község és környéke                 l64.

b) Tótvárad községe                                              166.

c) Szlatina községe                                                166

d) Radna nagyközsége                                            167

e) Paulis községe                                                  169.

VI. A Körös völgye. 1. A nagy és középbirtok, a) a borossebesi uradalom        171.

b) a borosjenői uradalom                                        172

c) a bokszegi uradalom                                          172.

d) a monyorói birtok …                                         174.

e) a repszegi birtokok                                            174.

f) az álgyest-vojvogyéni uradalom                          175.

g) a Roth-család berzai birtoka                               177.

h) a kujedi uradalom                                             177.

i) a vaszojai birtok                                                178.

j) az alcsilli uradalom                                            179.

k) a sólymos-bucsávai birtok                                 180.

l) a zimbrói és brusztureszki uradalmak                 1 80.

m) a nagyhalmágyi járás uradalmai                         181.

2. A kisbirtok, a) Borosjenő községe                        182.

b) Bokszeg községe                                               183.

c) Gurahoncz községe                                           184.

d) Álgyest községe                                                184.

e) a déznai körjegyzőség                                       185.

f) a borossebesi körjegyzőség                                189.

g) Buttyin községe                                                190.

h) Kiszindia községe                                             191.

i) Halmágy vidéke                                                 192.

j) Nagy-Halmágy vidéke                                        195.

VII. Az aradvármegyei kincstári birtokok                        196.

VIII. Kincstári telepes községek                                    200.

IX. Magán telepítvények                                              202.

X. A birtok- és más mezőgazdasági viszonyokra vonatkozó legújabb adatok pótlása  203.

E) Állattenyésztés. I. Általában                                   204.

II. A lótenyésztés                                                 205.

III. A szarvasmarha-tenyésztés                              205.

IV. A juhtenyésztés                                              207.

V. A sertéstenyésztés                                           207.

VI. Baromfitenyésztés                                          208.

VII. Selyemtermelés                                              210.

VIII. A méhészet                                                  213.

IX. Halászat és haltenyésztés                                 218.

F) Az aradmegyei erdők leírása. I. Általában                 220.

II. Községi erdők                                                 223.

III. Állami erdők                                                  227.

G) Bányászat és kohászat. I. Általában                          233.

II. Vas                                                                233.

III.  Kőbányászat                                                 235.

IV. Mészkő                                                         237.

V. Barnakő                                                           237.

VI. Legújabb adatok                                             237.

H) Szőlőmívelés és borászat. I. Általában                        241.

II. A phylloxera vész                                           245.

III. A szőlők újjáalakítása                                     247.

IV. Borászat                                                        252.

V. A legújabb törvényes intézkedések                   256.

I) Gyümölcstermelés és kertészet. I. Gyümölcstermelés 258.

II. Kertészet                                                        262.

J) Mezőgazdasági ipar                                            263.

K) Általános iparviszonyok. 1. Az ipar általában      265.

2) Az iparosok létszáma Aradon és a megyében      266.

3) A nagy ipar                                                     275.

4) A kézműipar, ipartestületek és társulatok            279.

5) Betegsegélyzés                                                 281.

6) Szakoktatás                                                     283.

II. Ipari termelés. 1. Fém-, gép- és hangszeripar        285.

2) Waggongyártás                                                288.

3) Kő-, föld- és agyagipar                                     293.

4) Fa-, bútor- és csontipar                                     295.

5) Bőr, serte, szőr és tollipar                                 300.

6) Szövő-fonó ipar                                               303.

7) Ruházati és pipereipar                                      304.

8) Papíripar                                                         306.

9) Élelmiszerek előállítása                                    307.

10) Vegyészeti ipar                                               312.

11) Építő ipar                                                       315.

12) Sokszorosító ipar                                            316.

13) Házi és rab-ipar                                              317.

14) Vándor ipar                                                    319.

15) A villamosság Aradon és a megyében               319.

L) Kereskedelem. I. A kereskedelem általában           321.

II. Terménykereskedés                                          324.

III. Borkereskedés                                                329.

IV. Állatkereskedés                                               331.

V. Kereskedés állati terményekkel                          333.

VI. Fakereskedelem                                              336.

VII. Gyarmat- és kézműárúkereskedés                    338.

VIII. Gyümölcskereskedés                                     340.

IX. Bank- és hitelügy                                            340.

X. Biztosítás                                                         354.

XI. Vásárok                                                          357.

M) Közlekedés. I. Közutak                                       359.

a) Állami közutak                                                 359.

b) Törvényhatósági közutak                                   359.

c) Vasúti állomásokhoz vezető utak                        361.

d) Útadó és útalap                                                 362.

II. Vasutak. 1. A vasutakról általában                        363.

2) Magyar királyi államvasutak                              365.

3) Az aradi és csanádi egyesült vasutak, a) Az építés története        383.

4) A vaspálya leírása                                             393.

5) Forgalom                                                          403.

6) A borossebes-menyházai keskenyvágányú vasút  411.

7) Az aradi közúti vaspálya                                   412.

III. Hajózás és tutajozás                                           413.

IV. Posta, távírda és távbeszélő 1. A posta               415.

2) A táviró                                                           417.

3) A távbeszélő                                                    417.

4) A városközi telefon                                          418.

5) A megyei telefonhálózat.                                   418.

N) Vízszabályozás és hasznosítás. I. A Maros szabályozása      420.

II. A Körös-szabályozás                                        425.

III. A Nádor malomcsatorna                                   430.

IV. Szárazér-szabályozás                                       436.

V. A mezőhegyesi élővízcsatorna                           438.

VI Kultúrmérnöki munkálatok Aradvármegyében     440.

VII. Aradi és csanádi öntöző csatorna                     444.

O) Földmívelést, ipart és kereskedelmet előmozdító testületek.

I. Az aradi gazdasági egylet                                  449.

II. Az aradi kereskedelmi és iparkamara                453.

III. Aradi kereskedelmi testület                             456.

IV. Az aradi Lloyd társulat                                   458.

MÁSODIK RÉSZ. Közigazgatás.

A) A közigazgatás általában                                   459.

B) Aradvármegye közigazgatása. I. Politikai élet       461.

II. A vármegye közigazgatási felosztása                 464.

III. A közigazgatási szervezet, a) Törvényhatósági bizottság és közgyűlés  467.

b) Bizottságok és választmányok                           469.

c) Törvényhatósági közegek hatásköre és munkafelosztása.

1. Központi tisztviselők                                       471.

2. Külső tisztviselők                                          473.

3. Gyakornokok                                                 474.

4. Segédhivatalnokok                                         474.

IV. A vármegye háztartása 1. Háztartási költségek  474.

2. A vármegye törzsvagyona                               474.

3. Megyei alapok és pénztárak                            475.

4. Alapítványok                                                  476.

5. Költségvetés .                                                 481.

V. Árvaszék és gyámügy. 1. Az árvaszék szervezete 484.

2. A gyámhatósági pénzkezelés                            485.

3. Tartalék-alap                                                  485.

4. A gyámpénztári kölcsönök                               485.

5. A gyámoltak és gondnokoltak illetményei         486,

6. A községi gyámpénztárak felügyelete               487.

7. Az árvaszék és gyámpénztár forgalma               487.

VI. Községek. 1. Községi szervezet                       488.

2. A községi háztartás általában                          490.

3. A községi jövedelem és kiadások. Közvagyon   491.

VII. A közigazgatás egyes ágai. 1. A közbiztonság és rendészet általában  493.

2. A közbiztonsági és rendészeti közegek             494.

3. A közegészségügy általában                            495.

4. Az aradmegyei közkórház                               497.

5. A borosjenői magánkórház                               501.

6. A menyházai fürdő                                         502.

7. Adóügy                                                          504.

8. Közgazdasági igazgatás                                   508.

9. Katonaügyek                                                   515.

10. Nyugdíj-ügy. a) A megyénél .                         517.

b) A községekben                                             519.

C) Arad szab. kir. város közigazgatása. I. Általában 521.

II. Városi képviselet                                              521.

III. Közigazgatási bizottság                                    523.

IV. A tanács .                                                       523.

V. A tisztviselők, hivatalok és javadalmaik             523.

VI. Nyugdíj                                                          527.

VII. Közigazgatási adatok                                      527.

VIII. Közegészségügy, kórházak                            537.

IX. Arad város csatornázása                                 540.

X. Vízvezeték                                                      542.

XI. Különfélék 1. Cselédkiházasítási jutalom         545.

2. A sétányok                                                    545.

D) Igazságszolgáltatás. I. A bíróságok szervezete     546.

1. Az aradi járásbíróság                                         547.

2. A borosjenői »                                                547.

3. A kisjenői     »                                                548.

4. A nagy-buttyini                                                     »       548.

5. A pécskai      »                                                348.

6. A radnai        »                                                549.

7. A világosi     »                                                549.

8. A nagyhalmágyi                                                     »       549.

II. Ügyforgalom és tevékenység                              559.

E) Az aradi közjegyzői kamara                               569.

F) Az aradi ügyvédi kamara                                     571.

HARMADIK RÉSZ. Közművelődés.

A) A közművelődés általában                                  574.

B) Az egyházak. I. A róm. katholikus egyház            583.

II. A görög katholikus egyház                               587.

III. A görög keleti román egyház                           588.

IV. A gör, kel. szerb egyház                                  592.

V. A helvét hitvallású evangélikus egyház             593.

VI. Az ágostai hitvallású evangélikus egyház         600.

VII. A zsidó hitközségek                                      604.

C) Tanintézetek. I. A középiskolák. 1. Kir. főgymnásium 607.

2. Az állami főreáliskola                                       613.

II. Arad város és Aradvármegye népoktatása. (Községi, felekezeti, magániskolák, alsófoku iparos és kereskedőképzés, tanítóképzés; tanfelügyelet.) 1. Arad sz. kir. város népiskola ügyének története és állapota                              616.

2. A siketnémák oktatása és a kisdednevelés         621.

3. A tanítók fizetése                                           624.

4. Iskolai jótékonyság                                        627.

5. Aradi felekezeti iskolák                                  629.

6. Magánnevelő intézetek                                   630.

7. Tanoncziskolák                                               631.

8. Tanítóképezde                                               632.

9. Az aradvidéki tanitó egylet                             633.

10. Aradvármegye népoktatása                            635.

III. Szakoktatás. 1. Az aradvárosi kereskedelmi akadémia       639.

2. Az aradi állami fa- és fémipari szakiskola        642.

3. A ménesi vinczellérképezde                            649.

D) Az aradi Kölcsey-egylet                                           653.

E) Az aradi szinészet                                                  656.

F) Zene és az aradi zenede                                           660.

G) Társadalmi élet a városban és vidéken                        663.

H) Egyleti élet. I. Arad városában                                667.

II. Aradvármegyében                                             677.

I) Sport. I. Tornászás                                                678.

II. Kerékpározás                                                  679.

III. Vívás                                                            680.

IV. A korcsolyázás                                              680.

V. Evezés                                                             681.

VI. Lövészet                                                        682.

VII. A vadászat                                                   682.

VIII. Lóversenyek                                                683.

Függelék. I. Aradvármegye adóközségeinek területi, jövedelmi és földadó kimutatása         685.

II. A forrásművek jegyzéke                                  704.

III. Név és tárgymutató                                          708.


ELŐSZÓ.

Több, mint tíz éve annak, hogy az Aradvármegye, Arad szab. királyi város és az aradi Kölcsey-egylet kiküldötteiből álló monographia-bizottság a jelzett két törvényhatóság közgazdasági, közigazgatási és közművelődési monographiájának megírásával bizott meg. Annak, hogy e megtisztelő meg­bízásnak csak most tehettem eleget, több nyomós tárgyi és személyi oka van. Maga a monographia-bizottság azt kivánta tőlem, hogy az 1890-dik évi népszámlálás adatait is dolgozzam fel benne, ezeknek összeállítása és közzététele az országos statisztikai hivatal által pedig éveket vett igénybe. Midőn azután kezdtek azok nyomtatásban megjelenni, 1893-ban miniszteri tanácsossá lettem kinevezve, minek folytán már majdnem felmentésemet kértem. De be kellett látnom, hogy ennyi idő után az osztályrészemül jutott súlyos feladat terhét csak az ügy kárával lehetett volna másra áthárítanom. Szerencsére e habozás közben hívott meg a kir. József műegyetem tanácsa az annak kebelében fennálló nemzetgazdasági tanszékre, a mi irodalmi tevékenységemet ismét lehetővé tette. — A műhöz szükséges adatokat már korábban szorgalmasan gyűjtögettem, de az igy felhalmozódó renge­teg anyag nagyon hiányos és hézagos volt, e mellett pedig nem kis rész­ben el is avult már. Az adatgyűjtést tehát most két és fél éve ismét a legnagyobb erélylyel megkellett kezdenem. Azóta nem mult el nap, hogy ez irányban valamit ne tettem volna. A levelek száma, melyekben adatot kérek, sürgetek, vagy megköszönök, néhány év alatt meghaladta a negyed­fél ezret. A megyét, melyet korábban is ismertem, ismételve beutaztam s mindenfelé uj összeköttetéseket szereztem benne. De minél mélyebben belehatoltam a feladatba, annál világosabbak lettek előttem annak rend­kívüli nehézségei, különösen reám nézve, a ki pályát változtattam, mivel a gyakorlati térről átmentem a tudományosra, melyen voltakép állást még csak akkor kellett foglalnom.

Azonban bármily nyomasztó volt is ez a vele járó nagy szellemi és anyagi munka miatt, melynek tömegét koronkint alig bírtam, az tulajdon­kép jelen feladatomnak nagy mértékben javára vált, mert a nemzetgazda­sági és társadalmi elméletekkel való belterjes foglalkozás az áttekintés, a rendszeresítés és a számtalan életviszonyok mélyére való pillantás erejét csak fokozni volt alkalmas bennem. Ez pedig nagyon szükségesnek bizo­nyult, mivel rendkivül változatos gazdaságú és culturáju két törvényható­ságot összes életműködésük fentüntetésével kellett bemutatnom. Sok ezer nagy horderejű tárgy számtalan fontos mozzanatából külön-külön és azok egyúttal összességéből oly teljes képet kellett alkotnom, mely a jelen önismeretét és a jövő tanulságos okulását elősegíteni alkalmas legyen. A különben is nagyon elfoglalt egyénnek az ilyesmi csak ugy sikerülhet, ha munkatársul és tanácsadóul az egész társadalmat megnyerni képes. Hiába voltam huszonegy évig kereskedelmi és iparkamarai titkár, husz évig gaz­dasági egyleti alelnök, tizenöt évig minden közügyben tevékeny országos képviselő Aradvármegyében, tehetetlennek éreztem, mig csak arra nem határoztam el magamat, hogy ha kell a legnagyobb anyagi áldozattal és a szerzői kizárólagosság hiúságának félretételével az egyes fontosabb működési körökben állandóan élő és munkálkodó legkiválóbb tollforgató erők támogatását biztosítom a megoldandó feladat számára. Teljesen kész és átdolgozás nélkül egyszerűen beilleszthető közleményeket igy sem remél­hettem és csak kivételesen kaptam ilyeneket. Ezek szerzőit alább külön megnevezem. De éppen, mivel átalakitás nélkül aránylag kevés dolgozatot közölhettem, melyek keretét, tartalmát és szellemét azonban szintén nekem kellett előzetesen megállapitanom, azért mondom, hogy e monographiát én irtam, pedig hiszen az ily természetű műveket általában csak szerkeszteni lehet. Mivel azonban az egész irodalmi nagy műnek egy szerkesztője már van, de mivel az adatok legnagyobb részét nemcsak feldolgoztam, hanem gyűjtöttem is, a félgyártmányszerü munkálatokat pedig mai formájukban átalakítottam, emellett pedig a munka rendszerét megállapítottam, részei­nek összhangját létesítettem, azt hittem és hitték más illetékesebb férfiak is, hogy e magyarázat mellett bátran nevezhetem magamat e monographia szerzőjének. — Munkatársaimnak azonban rendkivül sokat köszönhetek, mivel minden irányban részletes és teljesen megbízható adatokat és fel­világosításokat nyertem tőlük. Csak az ő közreműködésükkel tudtam a folyton fel-feltünedező hézagokat uj, csaknem a szerkesztés pillanatáig lenyúló anyaggal kitölteni. — Minden hivatalos apparátust igénybe vettem e czélból, s felhasználtam valamennyi e részben értékesíthető összekötte­tésemet fenn és lenn egyaránt. E mellett folyton rendszeresítettem és tömöritettem a roppant anyagot; a legnagyobb lelkiismeretességgel revi­deáltam azt ismételve, hogy a feleslegest kihagyhassam, az ismétléseket elkerülhessem és a nyers anyag emésztetlen nyomait is kiküszöböljem belőle. Hogy daczára ennek a jelen mű még is ily terjedelmes lőn, annak okát a tartalomjegyzék szolgáltatja. A feldolgozandó anyagból lényeges részeket ugyanis csak a műnek monographia jellegétől való megfosztása, s színvonalának sülyesztése mellett lehetett volna figyelemre méltó meny­nyiségben kihagyni. Különben a monographia eddig megjelent többi részei­nek méreteit az nem haladja tul, pedig szerintem az egész irodalmi vállalkozásnak e kötet képezi derekát és törzsét, melynek gyökere a tör­ténelem, ágai pedig a többi különleges részek lesznek. E mellett e kötet gyakorlati használhatóságát a jelenben és maradandóbb becsét a jövőben főleg az anyag beható feldolgozása biztosithatja. Az e műben összehalmo­zott anyag nagy része eddig sehol sem látott napvilágot, mert eredeti megfigyelés és önálló adatgyűjtés eredménye. Sőt még azon részei közül is nagyon sok, melyek nem ilyenek, menthetetlenül elvesznek, ha ott most nem közöltetett volna. így például Jekelfalussy József úr, a ki ma mint miniszteri tanácsos áll az országos statisztikai hivatal élén, még osztály­tanácsos korában szives volt részemre az 1890. évi népszámlálás ősanya-gából sokat összeállittatni, a mi talán a levéltárban már nem is létezik, vagy ha igen, az közzé bizonyosan nem tétetett és nem is fog tétetni soha. A megye valamennyi jellegzetes vidékének gazdasági viszonyai úgy­szólván le vannak fényképezve, mert azok különös ismérvei és jellem­vonásai általánosítás mellett eltűntek vagy elmosódtak volna. Ezt a részt tiz évi lankadatlan buzditás folytán úgyszólván maga az illető közönség irta meg s benne a mai megye tesz önvallomást magáról. Ha most ez nem közöltetik, hasonló felvételt kitudja hamarjában fog-e valaki rendezni. A jelen dolgozat rendeltetése tehát, hogy a XIX. század végének Arad­vármegyéjéről és Arad városáról hű képet adjon a közel és távol jövő számára, melyben azt a legbehatóbb kutatással sem lehetne pótolni.

Mindezek után nem marad hátra más kötelességem, minthogy köszö­netet mondjak mindazon hatóságoknak és egyeseknek, a kik egyenként e mű létrejöttét megkönnyitették, összességükben pedig azt lehetővé tették. A hatóságok közül első helyen Aradvármegye egész közigazgatási szerve­zetét, annak intéző és végrehajtó közegeit egyenként és összesen kell hálásan felemlítenem. Az annak élén álló alispán, Szathmáry Gyula kir. tanácsos úr, tiz év alatt öt ízben rendelte el az általam készített kérdő pontok szerint megyeszerte az általános adatgyűjtést. Sőt ő maga is több fejezethez beható felvilágosítást irt részemre. 0 tette lehetővé, hogy Arad­vármegye közigazgatását a megye egyik legkiválóbb munkaereje, dr. Lengyel Sándor aljegyző úr, e monographia számára kitűnően ismertesse. Munkálatát csak az ujabb adatokkal, továbbá a közegészségi részben a kórházakról, később pedig a nyugdijakról mondottakkal pótolva, némi cse­kély változtatással közöltem. Ugyanezt kell mondani endrődi Salacz Gyula kir. tanácsos, polgármester úrról a városra vonatkozólag, melynek köz­igazgatási viszonyait mintegy fele részben dr. Parecz Béla fogalmazó úr munkálata alapján mutatom be. A közegészségi és légtüneti adatokat nagy szakavatottsággal és előzékenyen dr. Pozsgay Lajos főorvos úr volt szives szolgáltatni.

Az aradi kir. törvényszék elnöke, Ottrubay Károly úr, maga is leve­lezett velem ez ügyben, és neki köszönhetem, hogy a vezetése alatt álló törvényszék területének igazságszolgáltatását egy kiváló albiró, a kinek tisztelt nevét kívánságára azonban csak kezdőbetűivel jelezhetem, F. V. űr, az elnök támogatása mellett oly szakavatottan és behatóan tüntette fel.

Köszönetet kell mondanom a kereskedelmi és iparkamarának, mely­nek nemcsak korábban általam, hanem az utódaim által szerkesztett jelen­téseit is bőven használtam és a mely felkérésem folytán szives volt az adatgyűjtésben, daczára, hogy maga is a kerület monographiájának készí­tésével volt elfoglalva, hathatósan támogatni.

Az egyházi hatóságok, kevés kivétellel, minden megkeresésemnek készséggel tettek eleget. Metianu János gör. keleti püspök, dr. Mihályi Victor gör. kath. érsek, mint akkori lugosi püspök, Csécsi Imre református ev., Frint Lajos ág. hitv. ev. s Bukurovics A., pécskai gör. keleti szerb lelkész urak, végül Bing Vilmos és Rosenberg Lipót urak, az összes egy­házi adatokat, csak némi módosítást igénylő alakban, bocsátották rendel­kezésemre.

A megye közgazdasági viszonyainak leírásánál sokat köszönhetek Barkassy Kálmán kir. tanácsos és közgazdasági előadó úrnak, a ki mint kiváló és tanult gazda azok felett mondott véleményével és az azokra vonatkozó bő adatokkal mozdította elő működésemet.

Kitűnő dolgozatokat küldtek a dohányra vonatkozólag Gamberszky József, a kir. dohánybeváltó hivatal főnöke, a szőlőszet és borászat tár­gyában, Mayer Henrik úr, a ménesi vinczellérképezde igazgatója, Kovács Antal országos felügyelő úr a méhészetre, Landraf János országos fel­ügyelő úr a halászatra vonatkozólag. Becses adatokat kaptam Tormay Béla miniszteri tanácsos úrtól az állattenyésztést, Füzesséry Kálmán úrtól a Szárazér szabályozást, Thomka Emil úrtól pedig feldolgozva a kultúr­mérnöki munkálatokat illetőleg. Rónay István pénzügyi tanácsos és katasz­teri nyilvántartási biztos úr a mellékletek közt közölt gyönyörű tábláza­tokat másodízben állította össze. Egy korábbi hasonló munkálata még a 80-as évekből való. — Csejthei Varjassy Árpád kir. tanfelügyelő úr szi­ves közreműködése folytán B. A. aradi községi tanító úr a népoktatásról irt egy nagyon beható lelkiismeretes dolgozatot, melynek bő kivonatát némi módosítással közlöm is. Nesnera Aladár igazgató úr a fa- és fém­ipari iskola viszonyait ismertette. Boncs Döme kir. tanácsos és kir. köz­jegyző ad közjegyzői, Hász Sándor elnök és Vizer Péter urak az ügy­védi kamara történeti, szervezeti és forgalmi adatait közölték. Néhai Végh Aurél kir. tanácsos és kincstári jószágigazgató a saját hatáskörére és a versenyegyletre, a folyammérnökségek a saját hatáskörükre, a magy. kir. államvaspályák adatait az aradi űzletvezetőség szolgáltatta, Bodányi Ödön vasútigazgató úr a borossebes-menyházai vasútra és a bányászatra, Csepreghy Mihály úr a Nádormalom-csatornára, Gatlacz János műszaki tanácsos úr becses művében a Körösszabályozásra vonatkozólag adtak adatokat. Máday Mátyás úr Krispin József úr közvetítése mellett megirta a zenei élet, Nagy Sándor lyceumi tornatanár úr pedig a sport különböző részei­nek ismertetését. Vásárhelyi Béla főrendiházi tag és vezérigazgató úr közvetítése mellett Boros Vida kir. főréáliskolai igazgató úr irt az arad­csanádi vaspálya történetéről és leírásáról egy-egy becses közleményt, melyet részben felhasználtam. A zalainai és főleg a nagybányai kir. bánya­kapitányságoktól a legújabb bányászati adatokat nyertem. Heinrich Sándor úr a megyei hitelszövetkezet adatait és a hitelviszonyok általános jellem­zését szolgáltatta. Ciorogaru Romulus úr másutt nem olvasható adatait használtam a románok közmívelődésének jellemzésénél, késmárki Szontagh Gyula nyújtotta az aradi keresk. testület történetére vonatkozó adatokat. Végül meg kell jegyeznem, hogy az uradalmak és nagyobb birtokok leírá­sához az alapot az illető tulajdonosok és főtisztek voltak szívesek nyúj­tani. Névszerint kell megemlítenem gr. Zselénsky Róbert, Vásárhelyi László, illetve fia, József, Purgly János, illetve fia, László, Friebeisz Miklós, dr. Vancsó Gyula, illetve Mayerhoffer Károly, Molnár Lajos és Langer A., Pfeifer Kálmán min. tan., Szekér Mihály, Razel István, Konopy Kálmán, Koreh Antal, Insitioris Gyula és Iby Ferencz urakat. A baromfi tenyész­tés adatait gárai Gaal Sándor és Zórád Ferencz uraktól kaptam. A köz­ségek leírásához az adatokat részint a jegyzők, részint egyes ott lakó birtokosok, más értelmes urak, mint az általános magyar biztosító társaság kiválóbb ügynökei szolgáltatták. Névszerint kell megemlítenem Szomoru István pécskai igazgató-tanító, Istvánfy Béla, közalapítványi bérlő urakat.

Midőn ilyformán bemutattam volna, hogy e mű miként és kiknek közreműködésével készült, ezt még csak azzal pótlom, hogy a terület és népességről szóló fejezetek adatainak gyűjtésénél és feldolgozásánál Lakos Béla, az egész mű összeállításánál pedig Parecz István bölcsészeti hall­gatók voltak szívesek nekem segíteni.

Budapest, 1897. jun. 2.

G. J.


Leave a Reply