Arad és Aradvármegye növény- és állatvilága

2011. szeptember 28. szerda in Nincs kategorizálva | Comments (0)

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

ARADVÁRMEGYE, ARAD SZAB. KIR. VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK.

I. KÖTET (MÁSODIK ÉS HARMADIK RÉSZ)

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

TERMÉSZETRAJZI LEÍRÁSA.

ARADMEGYE ÉS ARAD VÁROS NÖVÉNYVILÁGA.

(flóra comitatus et urbis arad.)

(tiz tábla rajzzal.)

ÍRTA

Dr. SIMONKAI LAJOS

gymnasiumi rendes- és egyetemi magántanár Budapesten.

GYMNASIUMI RENDES- ÉS EGYETEMI MAGÁNTANÁR BUDAPESTEN.

ARAD 1893.

KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

Nyomatott Réthy L. és fiánál.
TARTALOM.
Előszó .                                                                                         I—II.

 

I. Fejezet. Arad-megye és város flórájának irodalmi forrásai       III—X.

II. Fejezet. Arad-megye és város flórájának képe, jellemvonásai XI—XXXI.

III. Fejezet. Gyakorlati következtetések                      XXXII—XXXIX.

Fejezet. Arad-megye és város flórájának részletezése

I. Alfejezet. Virágosak. — Phanerogamae.                                        I.

A) Kétszikűek. — Dicotyledoneae.                                                   1.

a) Sokszirmúak. Dialypetalae                                                       1.

b) Egyszirmúak. Gamopetalae                                                  146.

c) Sziromtalanok. Apetalae                                                       254.

B)  Egyszikűek. — Monocotyledoneae.                                         284.

C) Magrejtőtelenek. — Gymnospermae                                       339.

II. Alfejezet. Prothalliumosak. — Prothallophyta.       341.

a) Villáságúak. Dichotomeae                                                     341.

b) Tövöngolyósak. Rhizocarpeae                                              341.

c)    Páfrányfélék. Filicineae                                                       342.

d) Súrlófélék. Equisetaceae                                                      345.

III. Alfejezet. Mohok. — Muscinae……………………………………… 346.

A) Lombmohok. — Musci frondosi                                              346.

a) Csúcsontermők. Acrocarpae                                                347.

b) Oldalon-termők. Pleurocarpae                                             353.

c) Tőzegmohok. Sphagnaceae                                                 358.

B) Máj mohok. — Hepaticae.                                                      358.

a) Ricciafélék. Ricciaceae ……………………………………….. 359.

b)Anthocerosfélék. Anthocereae                                             359.

c)Marchantiafélék. Marchantiaceae                                         359.

d)Telepes Jungermanniafélék. Jungermanniaceae thallosae     360.

e)Száras Jungermanniafélék. Jungermanniaceae surculosae     361.

IV. Alfejezet. Telepesek. — Thallophyta.                                     363.

A) Moszatok. — Algae                                                                363.

a) Csillárkák. Characeae                                                          363.

b) Tipusos Moszatok. Algae typicae                                        364.

B) Zuzmók. — Lichenes…………………………………………… 365.

a) Pecséttermésűek. Gymnocarpi                                             365.

b)Rejtett termésűek. Angiocarpi                                              369.

c)Kocsonyás-zuzmók. Gelatinosi                                            370.

C) Gombák

a) Tőgombák. Mycetes………………………………………. 370.

1 §. Étigombák és a hozzájuk hasonlók                               370.

2 §. Taplós-gombák                                                            376.

3 §. Egyéb tőgombák                                                          378.

b)Sarjadó-gombák. Blastomycetes                                          386.

c)Nyálkagombák. Myxomycetes                                             387.

V. Fejezet. Növényphaenologiai észleletek                                     388.

Betűrendes névmutató                                                                    395.

Pótlás és javítás                                                                               426.

Mellékletül 10 tábla rajz………………………………………………… I—X.


ELŐSZÓ.

(PRAEFATIO.)

Arad-megye és város monográfiájának kiadó és szerkesztő bizottsága engem bízott meg 1885. június 29-én azzal a feladattal, hogy e megye és város természeti viszonyainak biológiájáról, — növény- és állatvilágá­ról —, a monográfia fogalmának megfelelően beszámoljak.

Az áttörés nehéz munkáját tűzte elém e feladat, vagyis egy bioló­giai monográfiának a megírását. Az áttörés munkáját: mert helyi mono­gráfiáink — úgy az egyes városokról, mint az egész megyékről szólók — tüzetesen csak a történelmi anyaggal foglalkoztak eddig, s így nem nyújt­hattak útmutatást arra, mikép kellene a természetrajzi monográfia biológiai részét korszerűen és fogalmához híven megvalósítani. Nehéz munkát: mert ma még nincsenek oly korszerű magyar műveink, amelyek a magyar flóráról és magyar faunáról általánosságban s a tudomány mai szintjének megfelelően, kellő tájékozást nyújthatnának. Ezek a nehézségek azonban nem csüggesztettek el. Neki fogtam a munkának egész lelkesedéssel és teljes bizalommal.

Azzal eleve is tisztában voltam, hogy a fősúlyt mindenek előtt a biológiai viszonyok kutatására kell fektetni; hogy úgy Arad városának környékét, mint Arad-megye egész terűletét lehetőleg minden irányban, az év külömböző időszakaiban, tervszerűleg be kell járnom; azok növény- és állat-világát megfigyelnem, kipuhatolnom. Arad-megye és város állat- és növényországainak viszonyairól kevés adatunk volt eddig; ami volt, az is nagyrészben töredékes, vagy hibás volt.

Bejártam ezért 1885. óta Arad-megye területét minden főbb pontján, minden főbb időszakban. Több mint 400 kiránduláson kutattam és gyűj­töttem flóráját és faunáját; megfigyeléseket tettem azokról és följegyzéseket.

Következett ezután a gyűjtött és megfigyelt anyag tudományos fel­dolgozása; a fajok és fajták meghatározása, kritikai megállapítása; az irodalmi adatok egyeztetése és helyesbítése.

De a mikor mindezekkel már tisztában voltam, akkor láttam csak, hogy egész eddig végzett fáradságos munkám nem egyéb, mint azoknak a köveknek összeszerzése és kifaragása, a melyekből a biológiai monográfia fölépíthető lesz. Az épület terve hiányzott még; az irányelvek, amelyek abban kifejezést nyerjenek, a mód, amely szerint az épületet kellő for­májúvá tehessem.

Két irányelvet állítottam magam elé mindenekelőtt: egy tisztán tudo­mányost, és egy gyakorlatit. Az egyik elém tűzte, hogy a biológiai mono­gráfia tudományos szempontból nézve, hű és kimerítő képét adja a felölelt terűlet növény- és állatvilágának, azt jellemezze, sajátságait kiemelje, — és így az utókornak is megbízható tudományos örökül szolgálhasson. A másik szükségszerűvé tette, hogy a tudományos eredményekről igyekezzem lehetőleg úgy számot adni, hogy azok mindenki előtt újra felösmerhetők legyenek; másrészt a tudományos kutatások eredményeiből levonjam a gyakorlati következtetéseket arra, miként bánhatunk észszerűen, saját ér­dekeink javára az adott természeti viszonyokkal és természeti tárgyakkal.

E két irányelv világossá tette előttem a tárgyalás módját is. Vilá­gossá tette először is azt, hogy mindazt, amire tanulmányaim elegendők, mindazt, a mi a gyakorlati életre különösen fontos, — tüzetesen kell hogy ösmertessem, leírjam és külömböztessem úgy, hogy mások is fölismerhes­sék, mások is kellő tudására juthassanak. Másrészt azt is, hogy mindazt az anyagot, amely a gyakorlat szempontjából háttérbe szorul, legalább nem kíván speciálisabb részletezést; valamint azt is, amelynek leíró tár­gyalására már nem jutott időm, sőt terem sem, enumeratio alakjában váz­latosan kell összeállítanom.

Egyáltalán törekedtem arra, hogy csak a kellően megállapítottat és azt közöljem, a miről személyesen is meggyőződtem. A többi hadd ma­radjon a jövendő nemzedék munkásságának fentartva. Fürkéssze az tovább Arad-megye természetrajzi viszonyait, és fűzzön uj babérokat annak flórá­jához és faunájához. E monográfia érdeme marad az úttörés munkája, valamint az, hogy fölfedezéseivel nevezetessé tette Arad-megye növény­világát hazánk flórájában, sőt számot tett a tudományban is.

Fogadják e helyen is őszinte köszönetemet mindazok, akik szívesek voltak engem tanulmányaim végzésében támogatni. Köszönetet kell mon­danom különösen az Arad-csanádi egyesült vasutak igazgatóságának, azért a jóindulatért, a mellyel kirándulásaimat megkönnyítette. Őszinte köszö­netet kell mondanom főképp Jahn Vilmos barátomnak, a borossebesi ura­dalom volt igazgatójának, aki kutatásaimat teljes erejével támogatta, bejárhatóvá tette nekem megyénk egész északkeletének hegy-völgyeit, sőt önálló észleleteivel is segélyemre volt és számos kirándulásomon velem együtt fáradt.

Köszönettel tartozom továbbá Fendrich Gusztáv és Ajtay Sándor barátaimnak, akik készséggel gyűjtötték vidékeiken a fenologiai észlele­teket e monográfiához.

 

ARADMEGYE ÉS ARADVÁROS ÁLLATVILÁGA.

(FAUNA COMITATUS ET 1JRBIS ARAD.)

ARAD, 1893.

 

I. Fejezet. Előszó és irodalmi források                                        I.

II. Fejezet. Arad-megye és város faunájának jellemvonásai     IV.

III. Fejezet. Arad-megye és város faunájának részletezése         1.

I. Alfejezet. Gerinczesek                                                       1.

A)  Emlősök                                                                      1.

B)  Madarak                                                                     7.

1. Ragadozók                                                             8.

2. Kúszók                                                                19.

3. Verébtermetűek                                                   22.

4. Galambok                                                            51.

5. Tyúkok                                                                52.

6. Gázlók                                                                 55.

7. Úszók                                                                  66.

C) Hüllők                                                                      77.

1. Teknősök                                                             77.

2. Gyíkok                                                                77.

3. Kígyók                                                                 77.

D) Kétéltűek                                                                 78.

E) Halak                                                                        79.

II. Alfejezet. Puhatestűek.                                                   81.

A) Csigák 81.

B) Kagylók 83.

C) Mohállatok 83.

III. Alfejezet. ízeltlábúak                                                     83.

A) Rovarok 83.

1. Bogarak                                                                83.

2. Hártyásszárayuak                                                107.

3. Reczésszárnyuak                                                109.

4. Egyenesszárnyúak                                              109.

5. Lepkék                                                                111.

6. Kétszárnyúak                                                      116.

7. Szárnyatlanok                                                     119.

8. Félfedelűek                                                         120.

B) Százlábúak                                                             122.

C) Pókok                                                                    122.

D) Rákfélék                                                                 123.

IV. Alfejezet. Férgek                                                         123.

V. Alfejezet. Béltelenek                                                    124.

V. Fejezet. Állatphenologiai észleletek.                             125.

Névmutató.                                                                        127.


Leave a Reply