Arad- és Aradvármegye néprajzi leírása

ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZAB. KIR. VÁROS

MONOGRAPHIÁJA

ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZ. KIR. VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL.

SZERKESZTETTÉK:

DR. JANCSÓ BENEDEK

(1905-ig)

ÉS

DR. SOMOGYI GYULA

(1905-től).

ARAD, 1912. KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

NÉPRAJZI LEÍRÁS

ÍRTÁK:

DR. BARTUCZ LAJOS, KOLLAROV M. ISTVÁN és DR. SOMOGYI GYULA.

A KÖZGAZDASÁGI RÉSZT (1895-1910.) ÍRTÁK: MÁTYÁS JENŐ és IPOLYI-KELLER IVÁN.

ETHNOGRAFIAI RÉSZ: A MAGYAR, NÉMET, ROMÁN, SZERB, TÓT ÉS CIGÁNY NÉPÉLET LEÍRÁSA.

Arad, 1912.

Nyomatott Réthy L. és fiánál.

Előszó.

Arad megye és Arad városa lakosságának néprajzi leírását tartal­mazza e kötet, mellyel ím a megye és város egy negyedszázadnál régibb tartozását róvja le.

A mű mint Arad megye és Arad sz. kir. város monographiájának harmadik kötete illeszkedik az eredeti tervezetbe, melyet még annak idején dr. Jancsó Benedek szerkesztő készített. A kései megjelenést elkészültének viszontagságos története és sok akadálya indokolja, melyeket a következőkben foglalok röviden össze.

1884-ben Arad vármegye, Arad sz. kir. városa és az aradi Kölcsey -Egyesület elhatározták, hogy a honfoglalás ezredéves ünnepére meg­íratják a megye és város monographiáját „a magyar tudományos irodalom színvonalának megfelelő módon”. A szerkesztői teendőkkel Dr. Jancsó Benedeket bizták meg, aki igy állapította meg a tervezett mű beosztását ^:

I. kötet. A megye és város természetrajzi leírása, a) Geológiai rész, irja Dr. Lóczy Lajos; b) állat-növénytani rész, irja Dr. Simonkai Lajos.

II. kötet. A megye és város története. Irja Dr. Márki Sándor.

III. kötet, a) Ethnographiai rész. A magyar és német lakosság néprajzát irja Dr. Jancsó Benedek, a románságét irja Dr. Alexi György.b) a megye és város közgazdasági leírását adja Dr. Gaál Jenő.

E művek közül elkészült és megjelent az állat- és növénytani rész Simonkaitól (1893), a megye és város története két vaskos félkötetben Márki Sándortól (1895) és a közgazdasági rész Gaál Jenőtől (1898). Minthogy időközben a szerkesztő Budapestre költözött, az egész vállal­kozás félben maradt; az ethnographiai rész nem készült el s úgy lát­szott, hogy nem is fog valamikor elkészülni. 1905-ben azonban a dolog újra ébredt. A Kölcsey Egyesület kebelében hangzott fel a sürgető szó, hogy a mű befejezést nyerjen. A sürgetésnek volt is foganata. Urbán Iván főispán összehívta a monographia-bizottságot s miután a régi szerkesztő tisztéről lemondott, a bizottság jelen sorok iróját bízta meg a mű további szerkesztésével, egyszersmind a magyar és német ethnographiai rész megírásával. Az uj szerkesztő újra Dr. Alexi György tanárt kérte fel a román rész megírására, az anthropologiai és fontosabb ethnographiai részek kidolgozására Dr. Semayer Vilibald múzeumi őrt, a magyar-német folklóré gyűjtését és feldolgozását pedig a maga szá­mára tartotta fenn. Mindkét jeles tudós készséggel és kötelezőleg ígérte meg közreműködését, de folyvást halasztván az ígéret beváltását, végül megbízásukról lemondtak. Uj munkatársak után kellett nézni, miközben az évek elhaladtak. Dr. Márki Sándor egyetemi tanár szíves közben­járásával végre sikerült Dr. Bartucz Lajos egyetemi tanársegédet az anthropológiai rész megirására megnyerni, aki két és félévi szorgos kutatás után feladatának derekasan meg is felelt. Ugyancsak akadt irója a román-szerb résznek is. Kollarov Mózes István orosházi tanár volt szives erre a feladatra vállalkozni s vállalt kötelezettségének pontosan meg is felelt. Post tot discrimina rerum — igy lőn ez uj kötet meg­írásának személyi kérdése megoldva.

Minthogy az előző kötetek megjelenése óta csaknem másfél év­tized mult el, a szerkesztő szükségesnek tartotta az eredeti (1884-iki) tervezet módosítását, egyben-másban bővítését és az idő lefolyása következtében támadt hézagok pótlását.

Első sorban bővítette az anyagot azzal, hogy felvette az eredetileg tervbe nem vett szerb-, tót- és cigány–népélet leírását, utóbbi két rész­hez maga gyűjtvén az anyagot. Szükségesnek látta továbbá a kötet első részének tartalmát Arad városának és a megye községeinek leírásá­val kiegészíteni. A város és a községek eme leírása teszi ennek a kö­tetnek második részét.

Minthogy a vármegye története a monographia második kötetében csak 1895-ig terjed, mig viszont épen az azóta lefolyt másfél évtized­ben a megye belső élete a nagyobbszerű fellendülésnek és erősebb politikai hullámzásnak elevenebb képét nyújtja, szükségesnek látta a szerkesztő az 1895-ben megszakadt történeti előadás fonalát újból fel­venni és a megye történetét — a jeles elődhöz talán nem épen méltó tollal — 1910-ig kiegészíteni (19—47 1.) A nagyközönség tájékoztatása céljából azonban ezt megelőzőleg rövid visszapillantást vetett a megye múltjára (1895-ig).

A közgazdasági rész is 1898-ban zárult le. Azóta a közgazdaság terén is sok történt. Ezt a részt is ki kellett egészíteni. Mátyás Jenő, ker. és iparkamarai fogalmazó és Ipolyi Keller Iván gazdasági egyesületi titkár urak voltak szívesek avatott tollal a megye és város kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági fejlődésének képét megfesteni (1895—1910).

A későbbiek megalapozására — s főleg fontos adalékul a nép­lélektanhoz — szükségesnek tartottam Arad népességi viszonyainak rövid ismertetését is közbeiktatni, különös súlyt fektetve a közerkölcsi állapotok festésére és a népvallások (baptizmus, nazarénizmus) terjedé­sére, amikre hasonirányu művekben eddig kevés figyelmet fordítottak.

A magyar és német népélet leírásának anyagát közvetlen tapasz­talatból, szorgos megfigyelésből merítettem. Évekre terjedő, sok nehéz­séggel járó anyaggyűjtés munkája volt ez s mert épen a megfigyelés tárgya oly sokoldalú volt s maga a gyűjtés oly elágazó szakmiveltséget tételezett fel, bizonyára maradtak fenn egyben-másban hézagok. Lehet, hogy az ethnografus nem elég szakszerűséget, a nyelvész nem elég tüzetességet lát a megfelelő tárgykörben. Szolgáljon mentségemül, hogy feladatom sok irányú volt, hogy a mű terjedelme nagyon szűkre volt szabva; de főleg az, hogy folyvást szem előtt kell vala tartanom, amit elődöm, Dr. Jancsó Benedek, követendő elvül igy fejezett ki: „E monographia nemcsak szakszerűen tudományos mű lesz, hanem nép­szerű olvasmány is, mely a tudományos buvárlat eredményeit köz­érthető nyelven és a gyakorlati éleire alkalmazhatóságukra tekintettel adja elő”.

Lelkiismeretemet megnyugtatja annak tudata, hogy semmihez sem fogtam megfelelő előtanulmány nélkül.

Az anyaggyűjtés fárasztó munkájában nagyon megkönnyítette feladtomat a megye derék tanítósága. Különös hálával kell itt megemlé­keznem Szomorú István igazgató (Magyarpécska), Brenner József igaz­gató (Medgyesbodzás), Kiss Zoltán (Zimándujfalu), Hajdú József igazgató (Vadász), Olosz Lajos és neje, jegyző (Agya), Szűcs József (Kispereg), Vanky Ede igazgató (Dezsőháza), Balogh József igazgató (Erdőhegy), Salamon Lajos igazgató (Nagykamarás), Bán József ref. lelkész (Nagy-zerénd), Füzes József (Borossebes), Wlacsil József (Selénd), Ambrus János (Forraynagyiratos), Schwiegl Gyula (Borosjenő), Deák Sándor (Világos), Barabás István (Medgyesegyháza) és Buja Sándor m. kir. jószágigazgatósági titkár (Arad) urak szíves közreműködéséről, akik a magyar részhez szolgáltattak gazdag anyagot. A német rész anyagá­nak gyűjtésében önfeláldozó szívességgel támogattak Faulhaber Ferenc igazgató (Elek), Weber Ferenc és Türk József (Öthalom), Gombos An­tal igazgató (Pankota), Újlaki István igazgató, Szabó Béla igazgató és Fenyves I. tanár (Ujszentanna) urak, kiknek e helyen mondok köszö­netet, nemkülönben Csóky Gusztáv, pankotai cigányiskolai tanítónak is a cigányság életéhez tartozó adatok gyűjtéséért és Gálik Mátyás ev. lelkész urnák (Apatelek) a tótságra vonatkozó adataiért.

Fénykép-felvételeket készítettek a mű részére a hivatásos fény­képészeken kivül Faix Jaques úr, továbbá Matusik Márton s Biró Sándor tanár urak, kiket fáradozásukért nagy köszönet illet. Végül kiválóan tá­mogatott nagy kulturális célom megvalósításában a megye intézősége, a vármegye központja, az alispáni hivatal, a kir. tanfelügyelőség s főleg jóindulattal támogatták vállalkozásomat a monographia-bizottság elnökei, Arad megye és város főispánjai: Gróf Károlyi Gyula és Urbán Iván urak, kik mindent elkövettek a monographia befejezhetése érdekében. E részben velük tartott és legtöbbet hatott közre Schill József úr, Arad megye főjegyzője, ki legmelegebb érdeklődéssel karolta fel az ügyet.

Két fél kötetben jut a mű a szíves olvasó kezébe. Sok közelfekvő* ismert dolgot fog benne találni, de ez ne rendítse meg jóindulatát, mellyel a munkát esetleg fogadná. Nem a ma, egy jelen nemzedék, igénye és érdeklődése lebegett szemem előtt, hanem a későbbi gene­rációé, mely mindazt, ami ma van, még csak szájhagyományként sem fogja többé ismerni, mert a kultúra nivelláló hatása mindent elenyésztet. Ép jókor, az utolsó percben, mielőtt az idő emésztő hatalmának min­den áldozatul esett volna, lát napvilágot az aradmegyei népi hagyomá­nyok eme gyűjteménye.

Arad, 1912. augusztus havában.

Dr. Somogyi Gyula,

szerkesztő.

 

 

Tartalom.

 

Lap

Előszó                                                                                                                                         V-VIII

I. Arad megye történeti megalakulása, 1895-ig ; A megye belső élete 1895—1910-ig-. Irta Dr. Somogyi Gyula                                                                                                                                               1—48.

II. Arad megye és város közgazdasági fejlődése 1895—1910. Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy, irta Mátyás Jenő. A mezőgazda­ság fejlődése, irta Ipolyi-Keller Iván79—93

III. Közegészség, közerkölcsiség. Irta Dr. Institoris István, átnézte és helyesbitette Dr. Borsos Béla, megyei főorvos                                                                                                                                  94—96

IV. Arad vármegye népességi viszonyai. Nyelv és vallás, népvallások, közerkölcsiség. Irta Dr. Somogyi Gyula                                                                                                                                           97—103.

V. Arad megye népének anthropologiai vázlata. Bevezetés. A vizsgálat anyaga és módszere, a termet, kültakaró (bőr , a fejről, a törzs és végtagok főbb jellegei. Függelék. Irta Dr. Bartucz Lajos, egyetemi tanársegéd  105—252.

VI. Arad megye magyar népe. Térfoglalás, telepedés. Népélet. Külső élet, belső psychikai átalakulás, falusi élet, családi élet, gyermeknevelés, iskola, a falu, építkezés, a lakóház és berendezése, viselet, ruházat, táplálkozás, nyelv, népköltés (lira, ballada, mese, betlehemjáték), gyermekjátékok, ünnepi szokások, lakodalmi szokások, babonák, ráolvasás, kuruzslás, házas élet, várandóság, születés, keresztelés, temetés, sirok, sírfeliratok. Jóslások. Ősfoglalkozások. Vásári élet. Dűlőnevek. Családnevek. Népi foglalkozások. Irta Dr. Somogyi Gyula                                                                                                             255-359.

VII. Arad megye német népe. Német népélet, családi élet. A falu, ruhá­zat, foglalkozás, életrend, erkölcsiség. A nyelv, hangalakok, névelő, főnévragozás, névmások, számnevek, prápositiók, adverbiumok_; segéd­igék, igék, szókincs. A magyar nyelv hatása. Költészet, zene, tánc, lakodalom, keresztelés, népszokások az év különböző ünnepein, babonák, jóslások, parasztszabályok időjárásra, termésre, gyógyítás, ráolvasás, igézet, gyermekélet, gyermekjátékok, gyermekdalok, gyermekmondókák, köszöntők, csufolkodások. Dűlők nevei. Család­nevek, keresztnevek. Irta Dr. Somogyi Gyula                                                        360—418.

VIII. Arad város és Arad megye román népe. Történeti áttekintés. A román elnevezés. A románok jelenlegi száma. Jellemzés. Nyelv, lakóház, viselet, foglalkozás, anyagi helyzet, életmód, vallás, baptis­ták. Népköltészet, népdal, közmondások, népmese. Irodalom. Család­os gúnynevek, dülő-, hegy-, völgynevek. Szokások, lakodalom, ke­resztelés, temetés, kolinda, curka, asszonyünnepek, ünnepi szokások, babonák, varázsköltészet. Irta Kollarov Mózes István                                                                      419—463.

IX. Arad város és Arad megye szerb népe. Történeti visszatekintés. Jelenlegi állapotok. Jellemzés, lakóház, népviselet, faji jelleg, foglal­kozás, nyelv. Nevek, helynevek, családnevek. Vallás. Népköltészet. Lakodalom, tánc, szokások, szlava, koledo, dodola, babonák. Irta Kollarov Mózes István                  464—491.

X. Arad megye tót népe. Gyűjtött adatok alapján irta Dr. Somogyi Gyula                            492—499.

XI. Arad megye cigány népe. Gyűjtött adatok alapján irta Dr. Somogyi Gyula                    500—507.

 

Képek, ábrák.

21 tábla, aradmegyei magyarok, németek, oláhok 108, 112, 120, 128, 136, 144, 152,

160, 168. 176, 184, 192, 200, 208, 216, 220, 224, 232, 236, 240, 248

Csejthei Varjassy Árpád kir. tanácsos, Arad vármegye kir. tanfelügyelője                                         21

Dr. Dalnoki Nagy Lajos, alispán                                                                                                        33

Gróf Károlyi Gyula főispán                                                                                                               35

Schill József, főjegyző                                                                                                                       36

Szathmáry Gyula, Arad megye nyug. alispánja                                                                                  39

Fábián László, főispán                                                                                                                       45

Urbán Iván, főispán                                                                                                                           46

Tokaji család Feketegyarmatról                                                                                                        111

Magyar férfiak Nagyzeréndről                                                                                                         114

Magyar férfiak Vadászról …                                                                                                            118

85 aradmegyei magyar férfi termetgörbéje                                                                                       120

Magyar férfiak Magyarpécskáról                                                                                                     123

Magyar férfiak Vadászról                                                                                                                126

Magyar fiatalság Nagyzeréndről                                                                                                       131

1536 aradmegyei magyar katona termetgörbéje                                                                               135

6538 oláh katona termetgörbéje                                                                                                       143

843 aradmegyei német katona termetgörbéje                                                                                   151

Magyar leányok Agyáról                                                                                                                  155

Vajda András biró és fia Erdőhegyről                                                                                              162

Magyar leányok Magyarpécskáról                                                                                                   173

Magyar leányok Vadászról                                                                                                              181

A hosszúság-szélességi jelző gyakorisági görbéje 84 magyar férfinél, 28 magyar nőnél                  190

A hosszúság-magassági jelző gyakorisági görbéje 82 magyar férfinél                                              196

Donát János és családja Magyarpécskáról                                                                                        202

Az anatómiai arcjelző gyakorisági görbéje                                                                                       209

Magyar leányok Vadászról                                                                                                              214

A Broca-féle orrjelző gyakorisági görbéje                                                                                        219

Magyar nők Nagyzeréndről                                                                                                              223

A füljelző gyakorisági görbéje 80 magyar férfinél                                                                           228

Oláh leányok Nagyhalmágyról                                                                                                         230

Oláh leányok Nagyhalmágy környékéről                                                                                         234

Német nők Öthalomról                                                                                                                    238

Oláh leány tipus                                                                                                                               243

Oláh leány tipus Nagyhalmágyról                                                                                                    247

Nagykamarási magyar leány                                                                                                            248

Gyoroki magyar leány                                                                                                                     249

Tanya az aradi határban                                                                                                                   278

Tanyai iskola Arad megyében                                                                                                          279

Megérkezés az iskolához                                                                                                                 280

Megérkezés az iskolához                                                                                                                 280

Világos—Borossebes                                                                                                                       281

Magyarpécska                                                                                                                                  282

Öthalom                                                                                                                                           282

Elek-Ágya                                                                                                                                        283

Gyorok                                                                                                                                            284

Erdőhegyi ház deszka kerítéssel                                                                                                       284

Agyai magyar ház                                                                                                                            285

Telek                                                                                                                                                286

Kas, gabonatartásra                                                                                                                          287

Agyai ház üstökös tetővel                                                                                                                288

Pécskai magyar ház, oromfalig érő tetővel                                                                                       289

Pécskai oszlopos tornác                                                                                                                   290

Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből                                                                                     290

Szobák elrendezése                                                                                                                          292

Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből                                                                                     293

Agyai népviselet                                                                                                                              293

Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből                                                                                     294

Kisjenői menyasszony és vőlegény                                                                                                  338

Erdőhegyi temető, fejfákkal                                                                                                             348

Kisjenői juhász                                                                                                                                351

Az aradi néprajzi múzeum gyűjteményéből                                                                                     358

Legrégibb magyar stilü német ház Pankotán                                                                                    371

Öthalmi német ház deszkakerítéssel                                                                                                372

Eleki német ember ezelőtt 50 évvel                                                                                                 373

Aradmegyei német legények                                                                                                            374

Eleki sváb leány ezelőtt 40—50 évvel                                                                                             375

Eleki sváb leány ezelőtt 40—50 évvel                                                                                             376

Aradmegyei német család                                                                                                                377

Temetés Szentmártonban és Eleken                                                                                                 398

Három gyermek csillaggal Elek                                                                                                        399

Borosjenői román ház szarvas fedéllel                                                                                             430

Szegény román család háza és udvara Borosjenőn                                                                          431

Borosjenői román paraszt legények                                                                                                 432

Borosjenői román paraszt leányok                                                                                                   433

Kisjenői románok                                                                                                                            434

Kisjenői román parasztcsalád                                                                                                           436

Apateleki tót ház                                                                                                                              492

Tót család                                                                                                                                        493

Tót leány viselete 30 év előtt                                                                                                           494

Ópécskai cigánytelep                                                                                                                       500

Magyarpécskai cigányház                                                                                                                502

Magyarpécskai cigányház                                                                                                                503

Pankotai cigányiskola                                                                                                                      507