Nagy István

Pécskán 1897-től három ártézi kutat fúrattak, de a részletek nem ismertek.

A két magyarpécskai kút vagy 90 évet volt használható, mire eliszaposodtak.

A románpécskai, a Momac, a fúrás idején is, majd 1919-ig működő községi jegyző, Momák Flóris / Florian Momac / nevét viselő, 2024. március elején lett használhatatlanná nyilvánítva, amit az În revizie / átvizsgálás alatt / felirat kifüggesztésével hozott a fogyasztók tudomására a város vezetősége.

Mint kiderült a közegészségügyi hatóság emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánította a mintegy 20 éve hidroforos rendszerben működő kutat, mert alighanem megsérült, átrozsdásodhatott a kútcső felső szakasza, és a beszivárgó talajvíz miatt minőségromlás következett be.

Volt egyszer egy ártézi kút részletei…

Azt hinné az ember, hogy a számolás egy komoly dolog.

Én így vagyok a népszámlálásokkal is.

És ez így volt rom mániában is 2002-ig. Az esetleges, politikai indíttatásokból megejtett, levéltárakban őrzött feljegyzésekkel aligha dokumentálható beavatkozásokkal együtt is.

De 2011-re ez megszűnt. Románia kisiklott demokráciája már a democsokrácia rom mániai útját járta, és a népét sem volt képes megszámolni. Pedig nagyon azon volt, hogy pontos adatokat szolgáltasson.

Megszámláltattunk részletei…

A Magyarpécskai római katolikus plébánia esketési, keresztelési és temetési nyilvántartásaiból kigyűjtötte Nagy István, pécskai fizikatár.

Papp Paulus Fr. Minorita 1756. február 1959
Eperjes Pál P 1756.
Papp Pál P. 1757 június
Borsos Ottó P. 1758 február 24
Raphael P. Administrator 1759 augusztus 26 1762. január

Adrianus P administrator 1762. augusztus 26

Szilvási Mátyás P. administrator 1763. augusztus 17 1764 február 22

Pécskai plébánosok, adminisztátorok és káplánok részletei…

A történet 1970-es évekre nyúlik vissza.

Volt Pécskán egy tanító, Gulácsi Zoltán, és egy magyartanár, Apácai Bölöni Sándor, akiknek a néprajzi gyűjtés volt a hobbijuk. 1978-ban Aradon megjelent a Búza, búza, de szép tábla búza című népballada- és dalgyűjtemény könyvecskéjük.

Bölöni Sándor tudott Kálmány Lajos működéséről, és amikor 1995 táján Pécskán fölmerült egy jogi személyiséggel rendelkező magyar civil szervezet létrehozása, akkor ő javasolta, hogy Kálmány Lajos legyen annak a neve.

Kálmány Lajos Pécskán részletei…

Telepakolta a Ládát könyvekkel és elhozta a Láda levét is. Nagy István fizikatanár azt mondja, hogy pécskai magyarként végzi a dolgát: – könyvet szerkeszt, fényképez, virágokat nevel, mindig foglalkozik valamivel. A Ládában elmondja, hogy szerinte mi a hosszú házasság titka és felidézi a disznóvágások hangulatát is. Nagy István a Ládában, ahol aradi magyarok mesélnek önmagukról!

Csevegés az aradi Ládában Pálfi Kingával részletei…

Tegnap jött velem szembe a fészbúkon az Élet és Irodalomból megosztott Láng Zsolt írás: Cs. Gyímesi Éva hátizsákja.

Megnyitottam, megvártam, hogy lemenjen a fél perc reklám, majd elolvastam.

Amikor a végére értem ezek jutottak eszembe:
– A sorból kilépő én mindig mérhetetlenül kiszolgáltatott.

– Láng Zsolt 40 évet átívelő kifutás nélküli eszmefuttatása

Kíváncsi lettem a hivatkozott közlésre, arra a kerekasztal beszélgetésre, amelynek leirata 1980-ban jelent meg a Korunkban, így megkerestem.

A múló időben … zsugorodva részletei…

Az Erdélyi Napló főszerkesztője, Makkay József kérdéseire válaszoltam.

A 2018. november 1-jén megjelent interjú felvezetője:

Nagy István Arad megyei fizikatanár rendszeresen jelen van a közösségi oldalakon közéleti, politikai, tanügyi vitákban. Több alkalommal is markáns véleményt fogalmazott meg a romániai közoktatással kapcsolatban, amelyet lesújtó színvonalúnak tart. Erről beszélgettünk.

Pedagógusként lesújtó véleményed van a romániai közoktatásról. Hogyan látod ebben a rendszerben a magyar oktatást? Jobb vagy gyengébb minőségű, mint a román nyelvű oktatás? Romániai oktatás: nem keresik a baj okát részletei…

A napokban mutatták be Irházi Jánosnak a Pályabeosztás című könyvét, amelyben Király András mondja el eddigi pályafutását. A politikus tükörországban részletei…

(Erdélyi Napló 2001/15)

Nagy István, Pécska

Napok óta a frusztráltságából legitimációba menekített Szövetségi Képviselők Tanácsa örömének arckifejezését próbálom kitalálni.

Tehetem, hisz 1993 és 1995 között tagja lehettem a testületnek.

Az 1989 decemberében kezdődött politikai életem első pofonját az SZKT gyergyói alakuló ülésén kaptam. Az RMDSZ Arad megyei Önkormányzati Konferenciája elnökeként voltam tagja a testületnek. Az említett gyergyószentmiklósi ülésen annyi intoleranciát tapasztaltam az akkor alakult frakciók legnagyobbikától, a demokratáktól, hogy azóta sem tudom feledni. Akkor a fiatalok képviseletével és képviselőivel volt bajuk, de úgy hírlik, hogy az ifjak mostanság is útban vannak. A szüzesség mint szükség részletei…

2015 októberében indult a Nyugati Jelenben Juhász Béla interjúsorozata, amelyben aradi személyiségeket kérdezve azok portréit rajzolja meg. Úgy gondoltam, hogy mintegy hatvan megjelent interjú után, ideje őt is bemutatni.

2011-ben az asztalnál ülő Pellegrini Miklós mellett Juhász Béla adott elő a pécskai Klebelsberg Napon.

– 1950-es vagy. Hol születtél?

Aradon, a Templom utcában, és ott is laktam 21 éves koromig. Juhász Bélát kérdeztem részletei…