ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS MONOGRAPHIÁJA.
ARAD VÁRMEGYE, ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
JANCSÓ BENEDEK.
ARAD, 1898.
KIADJA A MONOGKAPHIA-BIZOTTSÁG.
ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS
KÖZGAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTÁNAK LEÍRÁSA.
ÍRTA
Dr. GAAL JENŐ,
MINISZTERI TANÁCSOS, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZŐ TAGJA, A KIR. JÓZSEF MŰEGYETEMEN A NEMZETGAZDASÁGTAN NYILVÁNOS RENDES TANÁRA.
ARAD,
1898.
NYOMATOTT RÉTHY L. ÉS FIÁNÁL.
TARTALOM.
Előszó 1.
ELSŐ RÉSZ. Közgazdaság. A) Terület. Általában 7.
I. Alföld 8.
II. Hegység 8.
III. Folyók 10.
IV. Földtani viszonyok 12.
V. Az éghajlati viszonyok 13.
B) Népesség. I. A népesedés általában 19.
II. A népesedés története 21.
III. A korviszonyok 25.
IV. Nemzetiség 27.
V. Hitfelekezet 32.
VI. Családi állapot 35.
VII. Születések, halálozások 35.
VIII. A lakosság foglalkozása 36.
IX. Az épületek száma 37.
X. A régibb és ujabb népszámlálási adatok községenként 38.
C) Mezőgazdaság. I. Földmívelés. Talajviszonyok 44.
II. Aradvármegye és Arad szab. kir. város birtokviszonyai 49.
III. Piaczi növények 51.
IV. Birtokmegoszlás 53.
V. Kezelési és mívelési rendszerek 55.
VI. Dohánytermelés 56.
VII. Kender 60.
VIII. A birtokok értékforgalma 61.
IX. Földmíves népesség 63.
D) A nagy, közép és kisbirtok tüzetes ismertetése. I. Általában 70.
II. Nyugati sík vidék. 1. A nagy és középbirtok, a) Az ujaradi uradalom ötvenesi pusztája 71.
b) A mácsai uradalom 75.
c) A szemlaki uradalom 78.
d) A buzsáki és Forray-nagyiratosi birtok 78.
e) Gróf Almásy Kálmán birtokai 81.
f) A világosi uradalom 82.
g) A sofronyai gazdaságok: I. Purgly János sofronyai gazdasága 82.
II. Friebeisz Miklós sofronyai birtoka 83.
h) A lőkösházi gazdaság 84.
i) Arad szab. kir. város területe 85.
2. Kisbirtok, a) Pécska 86.
b) Kis-Pereg 95.
c) Szemlak község határa 98.
d) Mácsa községe 99.
e) Glogovácz községe 103
f) Uj-Szent-Anna 105.
g) Elek községe 108.
h) Ottlaka községe 110.
i) Uj-Fazekas-Varsánd 112.
III. Lunkaság. 1. Nagy és középbirtok, a) a kisjenői uradalom 114.
a) a székudvari uradalom 123.
b) a zarándi uradalom 125.
c) a kerülősi uradalom 126.
d) a nagy-péli uradalom 126.
e) a seprősi birtok 127.
f) a talpasi birtokok 128.
h) a csermői birtokok 129.
i) a somoskeszi birtok 131.
2. Kisbirtok, a) Kisjenő község 131.
b) Miske község 133.
c) Ágya községe 133.
d) Vadász községe 135.
e) Nagy-Zerénd községe 136.
f) Simánd községe 137.
g) Csermő községe ……. 138.
h) Somoskesz és Barakony községe 139.
IV. A Hegyalja. 1. A nagy és középbirtok, a) a pankotai uradalom 140.
b) a gyoroki uradalom 143.
c) a borosjenő-apateleki uradalom 144.
d) a tauczi birtokok 145.
e) a silingyiai birtok 146.
f) a drauczi birtok l47.
g) a duúdi birtok 147.
2. Kisbirtok, a) Gyorok községe l48.
b) Magyar- és Ó-Világos községek 149.
c) Galsa és Muszka községek 151.
d) Pankota községe l53.
e) Apatelek községe l55.
f) Ternova és Kurtakér községe l57.
g) Draucz, Nádas, Kujed 159.
V. A Maros völgye. 1. A nagy és középbirtokok, a) petrisi birtok 160.
b) az iltyói birtok 160.
c) a soborsini uradalom 161.
d) a maros-szlatinai uradalom 161.
e) a konopi uradalom 162.
f) az odvosi birtok 163.
2. Kisbirtok, a) Petris község és környéke l64.
b) Tótvárad községe 166.
c) Szlatina községe 166
d) Radna nagyközsége 167
e) Paulis községe 169.
VI. A Körös völgye. 1. A nagy és középbirtok, a) a borossebesi uradalom 171.
b) a borosjenői uradalom 172
c) a bokszegi uradalom 172.
d) a monyorói birtok … 174.
e) a repszegi birtokok 174.
f) az álgyest-vojvogyéni uradalom 175.
g) a Roth-család berzai birtoka 177.
h) a kujedi uradalom 177.
i) a vaszojai birtok 178.
j) az alcsilli uradalom 179.
k) a sólymos-bucsávai birtok 180.
l) a zimbrói és brusztureszki uradalmak 1 80.
m) a nagyhalmágyi járás uradalmai 181.
2. A kisbirtok, a) Borosjenő községe 182.
b) Bokszeg községe 183.
c) Gurahoncz községe 184.
d) Álgyest községe 184.
e) a déznai körjegyzőség 185.
f) a borossebesi körjegyzőség 189.
g) Buttyin községe 190.
h) Kiszindia községe 191.
i) Halmágy vidéke 192.
j) Nagy-Halmágy vidéke 195.
VII. Az aradvármegyei kincstári birtokok 196.
VIII. Kincstári telepes községek 200.
IX. Magán telepítvények 202.
X. A birtok- és más mezőgazdasági viszonyokra vonatkozó legújabb adatok pótlása 203.
E) Állattenyésztés. I. Általában 204.
II. A lótenyésztés 205.
III. A szarvasmarha-tenyésztés 205.
IV. A juhtenyésztés 207.
V. A sertéstenyésztés 207.
VI. Baromfitenyésztés 208.
VII. Selyemtermelés 210.
VIII. A méhészet 213.
IX. Halászat és haltenyésztés 218.
F) Az aradmegyei erdők leírása. I. Általában 220.
II. Községi erdők 223.
III. Állami erdők 227.
G) Bányászat és kohászat. I. Általában 233.
II. Vas 233.
III. Kőbányászat 235.
IV. Mészkő 237.
V. Barnakő 237.
VI. Legújabb adatok 237.
H) Szőlőmívelés és borászat. I. Általában 241.
II. A phylloxera vész 245.
III. A szőlők újjáalakítása 247.
IV. Borászat 252.
V. A legújabb törvényes intézkedések 256.
I) Gyümölcstermelés és kertészet. I. Gyümölcstermelés 258.
II. Kertészet 262.
J) Mezőgazdasági ipar 263.
K) Általános iparviszonyok. 1. Az ipar általában 265.
2) Az iparosok létszáma Aradon és a megyében 266.
3) A nagy ipar 275.
4) A kézműipar, ipartestületek és társulatok 279.
5) Betegsegélyzés 281.
6) Szakoktatás 283.
II. Ipari termelés. 1. Fém-, gép- és hangszeripar 285.
2) Waggongyártás 288.
3) Kő-, föld- és agyagipar 293.
4) Fa-, bútor- és csontipar 295.
5) Bőr, serte, szőr és tollipar 300.
6) Szövő-fonó ipar 303.
7) Ruházati és pipereipar 304.
8) Papíripar 306.
9) Élelmiszerek előállítása 307.
10) Vegyészeti ipar 312.
11) Építő ipar 315.
12) Sokszorosító ipar 316.
13) Házi és rab-ipar 317.
14) Vándor ipar 319.
15) A villamosság Aradon és a megyében 319.
L) Kereskedelem. I. A kereskedelem általában 321.
II. Terménykereskedés 324.
III. Borkereskedés 329.
IV. Állatkereskedés 331.
V. Kereskedés állati terményekkel 333.
VI. Fakereskedelem 336.
VII. Gyarmat- és kézműárúkereskedés 338.
VIII. Gyümölcskereskedés 340.
IX. Bank- és hitelügy 340.
X. Biztosítás 354.
XI. Vásárok 357.
M) Közlekedés. I. Közutak 359.
a) Állami közutak 359.
b) Törvényhatósági közutak 359.
c) Vasúti állomásokhoz vezető utak 361.
d) Útadó és útalap 362.
II. Vasutak. 1. A vasutakról általában 363.
2) Magyar királyi államvasutak 365.
3) Az aradi és csanádi egyesült vasutak, a) Az építés története 383.
4) A vaspálya leírása 393.
5) Forgalom 403.
6) A borossebes-menyházai keskenyvágányú vasút 411.
7) Az aradi közúti vaspálya 412.
III. Hajózás és tutajozás 413.
IV. Posta, távírda és távbeszélő 1. A posta 415.
2) A táviró 417.
3) A távbeszélő 417.
4) A városközi telefon 418.
5) A megyei telefonhálózat. 418.
N) Vízszabályozás és hasznosítás. I. A Maros szabályozása 420.
II. A Körös-szabályozás 425.
III. A Nádor malomcsatorna 430.
IV. Szárazér-szabályozás 436.
V. A mezőhegyesi élővízcsatorna 438.
VI Kultúrmérnöki munkálatok Aradvármegyében 440.
VII. Aradi és csanádi öntöző csatorna 444.
O) Földmívelést, ipart és kereskedelmet előmozdító testületek.
I. Az aradi gazdasági egylet 449.
II. Az aradi kereskedelmi és iparkamara 453.
III. Aradi kereskedelmi testület 456.
IV. Az aradi Lloyd társulat 458.
MÁSODIK RÉSZ. Közigazgatás.
A) A közigazgatás általában 459.
B) Aradvármegye közigazgatása. I. Politikai élet 461.
II. A vármegye közigazgatási felosztása 464.
III. A közigazgatási szervezet, a) Törvényhatósági bizottság és közgyűlés 467.
b) Bizottságok és választmányok 469.
c) Törvényhatósági közegek hatásköre és munkafelosztása.
1. Központi tisztviselők 471.
2. Külső tisztviselők 473.
3. Gyakornokok 474.
4. Segédhivatalnokok 474.
IV. A vármegye háztartása 1. Háztartási költségek 474.
2. A vármegye törzsvagyona 474.
3. Megyei alapok és pénztárak 475.
4. Alapítványok 476.
5. Költségvetés . 481.
V. Árvaszék és gyámügy. 1. Az árvaszék szervezete 484.
2. A gyámhatósági pénzkezelés 485.
3. Tartalék-alap 485.
4. A gyámpénztári kölcsönök 485.
5. A gyámoltak és gondnokoltak illetményei 486,
6. A községi gyámpénztárak felügyelete 487.
7. Az árvaszék és gyámpénztár forgalma 487.
VI. Községek. 1. Községi szervezet 488.
2. A községi háztartás általában 490.
3. A községi jövedelem és kiadások. Közvagyon 491.
VII. A közigazgatás egyes ágai. 1. A közbiztonság és rendészet általában 493.
2. A közbiztonsági és rendészeti közegek 494.
3. A közegészségügy általában 495.
4. Az aradmegyei közkórház 497.
5. A borosjenői magánkórház 501.
6. A menyházai fürdő 502.
7. Adóügy 504.
8. Közgazdasági igazgatás 508.
9. Katonaügyek 515.
10. Nyugdíj-ügy. a) A megyénél . 517.
b) A községekben 519.
C) Arad szab. kir. város közigazgatása. I. Általában 521.
II. Városi képviselet 521.
III. Közigazgatási bizottság 523.
IV. A tanács . 523.
V. A tisztviselők, hivatalok és javadalmaik 523.
VI. Nyugdíj 527.
VII. Közigazgatási adatok 527.
VIII. Közegészségügy, kórházak 537.
IX. Arad város csatornázása 540.
X. Vízvezeték 542.
XI. Különfélék 1. Cselédkiházasítási jutalom 545.
2. A sétányok 545.
D) Igazságszolgáltatás. I. A bíróságok szervezete 546.
1. Az aradi járásbíróság 547.
2. A borosjenői » 547.
3. A kisjenői » 548.
4. A nagy-buttyini » 548.
5. A pécskai » 348.
6. A radnai » 549.
7. A világosi » 549.
8. A nagyhalmágyi » 549.
II. Ügyforgalom és tevékenység 559.
E) Az aradi közjegyzői kamara 569.
F) Az aradi ügyvédi kamara 571.
HARMADIK RÉSZ. Közművelődés.
A) A közművelődés általában 574.
B) Az egyházak. I. A róm. katholikus egyház 583.
II. A görög katholikus egyház 587.
III. A görög keleti román egyház 588.
IV. A gör, kel. szerb egyház 592.
V. A helvét hitvallású evangélikus egyház 593.
VI. Az ágostai hitvallású evangélikus egyház 600.
VII. A zsidó hitközségek 604.
C) Tanintézetek. I. A középiskolák. 1. Kir. főgymnásium 607.
2. Az állami főreáliskola 613.
II. Arad város és Aradvármegye népoktatása. (Községi, felekezeti, magániskolák, alsófoku iparos és kereskedőképzés, tanítóképzés; tanfelügyelet.) 1. Arad sz. kir. város népiskola ügyének története és állapota 616.
2. A siketnémák oktatása és a kisdednevelés 621.
3. A tanítók fizetése 624.
4. Iskolai jótékonyság 627.
5. Aradi felekezeti iskolák 629.
6. Magánnevelő intézetek 630.
7. Tanoncziskolák 631.
8. Tanítóképezde 632.
9. Az aradvidéki tanitó egylet 633.
10. Aradvármegye népoktatása 635.
III. Szakoktatás. 1. Az aradvárosi kereskedelmi akadémia 639.
2. Az aradi állami fa- és fémipari szakiskola 642.
3. A ménesi vinczellérképezde 649.
D) Az aradi Kölcsey-egylet 653.
E) Az aradi szinészet 656.
F) Zene és az aradi zenede 660.
G) Társadalmi élet a városban és vidéken 663.
H) Egyleti élet. I. Arad városában 667.
II. Aradvármegyében 677.
I) Sport. I. Tornászás 678.
II. Kerékpározás 679.
III. Vívás 680.
IV. A korcsolyázás 680.
V. Evezés 681.
VI. Lövészet 682.
VII. A vadászat 682.
VIII. Lóversenyek 683.
Függelék. I. Aradvármegye adóközségeinek területi, jövedelmi és földadó kimutatása 685.
II. A forrásművek jegyzéke 704.
III. Név és tárgymutató 708.
ELŐSZÓ.
Több, mint tíz éve annak, hogy az Aradvármegye, Arad szab. királyi város és az aradi Kölcsey-egylet kiküldötteiből álló monographia-bizottság a jelzett két törvényhatóság közgazdasági, közigazgatási és közművelődési monographiájának megírásával bizott meg. Annak, hogy e megtisztelő megbízásnak csak most tehettem eleget, több nyomós tárgyi és személyi oka van. Maga a monographia-bizottság azt kivánta tőlem, hogy az 1890-dik évi népszámlálás adatait is dolgozzam fel benne, ezeknek összeállítása és közzététele az országos statisztikai hivatal által pedig éveket vett igénybe. Midőn azután kezdtek azok nyomtatásban megjelenni, 1893-ban miniszteri tanácsossá lettem kinevezve, minek folytán már majdnem felmentésemet kértem. De be kellett látnom, hogy ennyi idő után az osztályrészemül jutott súlyos feladat terhét csak az ügy kárával lehetett volna másra áthárítanom. Szerencsére e habozás közben hívott meg a kir. József műegyetem tanácsa az annak kebelében fennálló nemzetgazdasági tanszékre, a mi irodalmi tevékenységemet ismét lehetővé tette. — A műhöz szükséges adatokat már korábban szorgalmasan gyűjtögettem, de az igy felhalmozódó rengeteg anyag nagyon hiányos és hézagos volt, e mellett pedig nem kis részben el is avult már. Az adatgyűjtést tehát most két és fél éve ismét a legnagyobb erélylyel megkellett kezdenem. Azóta nem mult el nap, hogy ez irányban valamit ne tettem volna. A levelek száma, melyekben adatot kérek, sürgetek, vagy megköszönök, néhány év alatt meghaladta a negyedfél ezret. A megyét, melyet korábban is ismertem, ismételve beutaztam s mindenfelé uj összeköttetéseket szereztem benne. De minél mélyebben belehatoltam a feladatba, annál világosabbak lettek előttem annak rendkívüli nehézségei, különösen reám nézve, a ki pályát változtattam, mivel a gyakorlati térről átmentem a tudományosra, melyen voltakép állást még csak akkor kellett foglalnom.
Azonban bármily nyomasztó volt is ez a vele járó nagy szellemi és anyagi munka miatt, melynek tömegét koronkint alig bírtam, az tulajdonkép jelen feladatomnak nagy mértékben javára vált, mert a nemzetgazdasági és társadalmi elméletekkel való belterjes foglalkozás az áttekintés, a rendszeresítés és a számtalan életviszonyok mélyére való pillantás erejét csak fokozni volt alkalmas bennem. Ez pedig nagyon szükségesnek bizonyult, mivel rendkivül változatos gazdaságú és culturáju két törvényhatóságot összes életműködésük fentüntetésével kellett bemutatnom. Sok ezer nagy horderejű tárgy számtalan fontos mozzanatából külön-külön és azok egyúttal összességéből oly teljes képet kellett alkotnom, mely a jelen önismeretét és a jövő tanulságos okulását elősegíteni alkalmas legyen. A különben is nagyon elfoglalt egyénnek az ilyesmi csak ugy sikerülhet, ha munkatársul és tanácsadóul az egész társadalmat megnyerni képes. Hiába voltam huszonegy évig kereskedelmi és iparkamarai titkár, husz évig gazdasági egyleti alelnök, tizenöt évig minden közügyben tevékeny országos képviselő Aradvármegyében, tehetetlennek éreztem, mig csak arra nem határoztam el magamat, hogy ha kell a legnagyobb anyagi áldozattal és a szerzői kizárólagosság hiúságának félretételével az egyes fontosabb működési körökben állandóan élő és munkálkodó legkiválóbb tollforgató erők támogatását biztosítom a megoldandó feladat számára. Teljesen kész és átdolgozás nélkül egyszerűen beilleszthető közleményeket igy sem remélhettem és csak kivételesen kaptam ilyeneket. Ezek szerzőit alább külön megnevezem. De éppen, mivel átalakitás nélkül aránylag kevés dolgozatot közölhettem, melyek keretét, tartalmát és szellemét azonban szintén nekem kellett előzetesen megállapitanom, azért mondom, hogy e monographiát én irtam, pedig hiszen az ily természetű műveket általában csak szerkeszteni lehet. Mivel azonban az egész irodalmi nagy műnek egy szerkesztője már van, de mivel az adatok legnagyobb részét nemcsak feldolgoztam, hanem gyűjtöttem is, a félgyártmányszerü munkálatokat pedig mai formájukban átalakítottam, emellett pedig a munka rendszerét megállapítottam, részeinek összhangját létesítettem, azt hittem és hitték más illetékesebb férfiak is, hogy e magyarázat mellett bátran nevezhetem magamat e monographia szerzőjének. — Munkatársaimnak azonban rendkivül sokat köszönhetek, mivel minden irányban részletes és teljesen megbízható adatokat és felvilágosításokat nyertem tőlük. Csak az ő közreműködésükkel tudtam a folyton fel-feltünedező hézagokat uj, csaknem a szerkesztés pillanatáig lenyúló anyaggal kitölteni. — Minden hivatalos apparátust igénybe vettem e czélból, s felhasználtam valamennyi e részben értékesíthető összeköttetésemet fenn és lenn egyaránt. E mellett folyton rendszeresítettem és tömöritettem a roppant anyagot; a legnagyobb lelkiismeretességgel revideáltam azt ismételve, hogy a feleslegest kihagyhassam, az ismétléseket elkerülhessem és a nyers anyag emésztetlen nyomait is kiküszöböljem belőle. Hogy daczára ennek a jelen mű még is ily terjedelmes lőn, annak okát a tartalomjegyzék szolgáltatja. A feldolgozandó anyagból lényeges részeket ugyanis csak a műnek monographia jellegétől való megfosztása, s színvonalának sülyesztése mellett lehetett volna figyelemre méltó menynyiségben kihagyni. Különben a monographia eddig megjelent többi részeinek méreteit az nem haladja tul, pedig szerintem az egész irodalmi vállalkozásnak e kötet képezi derekát és törzsét, melynek gyökere a történelem, ágai pedig a többi különleges részek lesznek. E mellett e kötet gyakorlati használhatóságát a jelenben és maradandóbb becsét a jövőben főleg az anyag beható feldolgozása biztosithatja. Az e műben összehalmozott anyag nagy része eddig sehol sem látott napvilágot, mert eredeti megfigyelés és önálló adatgyűjtés eredménye. Sőt még azon részei közül is nagyon sok, melyek nem ilyenek, menthetetlenül elvesznek, ha ott most nem közöltetett volna. így például Jekelfalussy József úr, a ki ma mint miniszteri tanácsos áll az országos statisztikai hivatal élén, még osztálytanácsos korában szives volt részemre az 1890. évi népszámlálás ősanya-gából sokat összeállittatni, a mi talán a levéltárban már nem is létezik, vagy ha igen, az közzé bizonyosan nem tétetett és nem is fog tétetni soha. A megye valamennyi jellegzetes vidékének gazdasági viszonyai úgyszólván le vannak fényképezve, mert azok különös ismérvei és jellemvonásai általánosítás mellett eltűntek vagy elmosódtak volna. Ezt a részt tiz évi lankadatlan buzditás folytán úgyszólván maga az illető közönség irta meg s benne a mai megye tesz önvallomást magáról. Ha most ez nem közöltetik, hasonló felvételt kitudja hamarjában fog-e valaki rendezni. A jelen dolgozat rendeltetése tehát, hogy a XIX. század végének Aradvármegyéjéről és Arad városáról hű képet adjon a közel és távol jövő számára, melyben azt a legbehatóbb kutatással sem lehetne pótolni.
Mindezek után nem marad hátra más kötelességem, minthogy köszönetet mondjak mindazon hatóságoknak és egyeseknek, a kik egyenként e mű létrejöttét megkönnyitették, összességükben pedig azt lehetővé tették. A hatóságok közül első helyen Aradvármegye egész közigazgatási szervezetét, annak intéző és végrehajtó közegeit egyenként és összesen kell hálásan felemlítenem. Az annak élén álló alispán, Szathmáry Gyula kir. tanácsos úr, tiz év alatt öt ízben rendelte el az általam készített kérdő pontok szerint megyeszerte az általános adatgyűjtést. Sőt ő maga is több fejezethez beható felvilágosítást irt részemre. 0 tette lehetővé, hogy Aradvármegye közigazgatását a megye egyik legkiválóbb munkaereje, dr. Lengyel Sándor aljegyző úr, e monographia számára kitűnően ismertesse. Munkálatát csak az ujabb adatokkal, továbbá a közegészségi részben a kórházakról, később pedig a nyugdijakról mondottakkal pótolva, némi csekély változtatással közöltem. Ugyanezt kell mondani endrődi Salacz Gyula kir. tanácsos, polgármester úrról a városra vonatkozólag, melynek közigazgatási viszonyait mintegy fele részben dr. Parecz Béla fogalmazó úr munkálata alapján mutatom be. A közegészségi és légtüneti adatokat nagy szakavatottsággal és előzékenyen dr. Pozsgay Lajos főorvos úr volt szives szolgáltatni.
Az aradi kir. törvényszék elnöke, Ottrubay Károly úr, maga is levelezett velem ez ügyben, és neki köszönhetem, hogy a vezetése alatt álló törvényszék területének igazságszolgáltatását egy kiváló albiró, a kinek tisztelt nevét kívánságára azonban csak kezdőbetűivel jelezhetem, F. V. űr, az elnök támogatása mellett oly szakavatottan és behatóan tüntette fel.
Köszönetet kell mondanom a kereskedelmi és iparkamarának, melynek nemcsak korábban általam, hanem az utódaim által szerkesztett jelentéseit is bőven használtam és a mely felkérésem folytán szives volt az adatgyűjtésben, daczára, hogy maga is a kerület monographiájának készítésével volt elfoglalva, hathatósan támogatni.
Az egyházi hatóságok, kevés kivétellel, minden megkeresésemnek készséggel tettek eleget. Metianu János gör. keleti püspök, dr. Mihályi Victor gör. kath. érsek, mint akkori lugosi püspök, Csécsi Imre református ev., Frint Lajos ág. hitv. ev. s Bukurovics A., pécskai gör. keleti szerb lelkész urak, végül Bing Vilmos és Rosenberg Lipót urak, az összes egyházi adatokat, csak némi módosítást igénylő alakban, bocsátották rendelkezésemre.
A megye közgazdasági viszonyainak leírásánál sokat köszönhetek Barkassy Kálmán kir. tanácsos és közgazdasági előadó úrnak, a ki mint kiváló és tanult gazda azok felett mondott véleményével és az azokra vonatkozó bő adatokkal mozdította elő működésemet.
Kitűnő dolgozatokat küldtek a dohányra vonatkozólag Gamberszky József, a kir. dohánybeváltó hivatal főnöke, a szőlőszet és borászat tárgyában, Mayer Henrik úr, a ménesi vinczellérképezde igazgatója, Kovács Antal országos felügyelő úr a méhészetre, Landraf János országos felügyelő úr a halászatra vonatkozólag. Becses adatokat kaptam Tormay Béla miniszteri tanácsos úrtól az állattenyésztést, Füzesséry Kálmán úrtól a Szárazér szabályozást, Thomka Emil úrtól pedig feldolgozva a kultúrmérnöki munkálatokat illetőleg. Rónay István pénzügyi tanácsos és kataszteri nyilvántartási biztos úr a mellékletek közt közölt gyönyörű táblázatokat másodízben állította össze. Egy korábbi hasonló munkálata még a 80-as évekből való. — Csejthei Varjassy Árpád kir. tanfelügyelő úr szives közreműködése folytán B. A. aradi községi tanító úr a népoktatásról irt egy nagyon beható lelkiismeretes dolgozatot, melynek bő kivonatát némi módosítással közlöm is. Nesnera Aladár igazgató úr a fa- és fémipari iskola viszonyait ismertette. Boncs Döme kir. tanácsos és kir. közjegyző ad közjegyzői, Hász Sándor elnök és Vizer Péter urak az ügyvédi kamara történeti, szervezeti és forgalmi adatait közölték. Néhai Végh Aurél kir. tanácsos és kincstári jószágigazgató a saját hatáskörére és a versenyegyletre, a folyammérnökségek a saját hatáskörükre, a magy. kir. államvaspályák adatait az aradi űzletvezetőség szolgáltatta, Bodányi Ödön vasútigazgató úr a borossebes-menyházai vasútra és a bányászatra, Csepreghy Mihály úr a Nádormalom-csatornára, Gatlacz János műszaki tanácsos úr becses művében a Körösszabályozásra vonatkozólag adtak adatokat. Máday Mátyás úr Krispin József úr közvetítése mellett megirta a zenei élet, Nagy Sándor lyceumi tornatanár úr pedig a sport különböző részeinek ismertetését. Vásárhelyi Béla főrendiházi tag és vezérigazgató úr közvetítése mellett Boros Vida kir. főréáliskolai igazgató úr irt az aradcsanádi vaspálya történetéről és leírásáról egy-egy becses közleményt, melyet részben felhasználtam. A zalainai és főleg a nagybányai kir. bányakapitányságoktól a legújabb bányászati adatokat nyertem. Heinrich Sándor úr a megyei hitelszövetkezet adatait és a hitelviszonyok általános jellemzését szolgáltatta. Ciorogaru Romulus úr másutt nem olvasható adatait használtam a románok közmívelődésének jellemzésénél, késmárki Szontagh Gyula nyújtotta az aradi keresk. testület történetére vonatkozó adatokat. Végül meg kell jegyeznem, hogy az uradalmak és nagyobb birtokok leírásához az alapot az illető tulajdonosok és főtisztek voltak szívesek nyújtani. Névszerint kell megemlítenem gr. Zselénsky Róbert, Vásárhelyi László, illetve fia, József, Purgly János, illetve fia, László, Friebeisz Miklós, dr. Vancsó Gyula, illetve Mayerhoffer Károly, Molnár Lajos és Langer A., Pfeifer Kálmán min. tan., Szekér Mihály, Razel István, Konopy Kálmán, Koreh Antal, Insitioris Gyula és Iby Ferencz urakat. A baromfi tenyésztés adatait gárai Gaal Sándor és Zórád Ferencz uraktól kaptam. A községek leírásához az adatokat részint a jegyzők, részint egyes ott lakó birtokosok, más értelmes urak, mint az általános magyar biztosító társaság kiválóbb ügynökei szolgáltatták. Névszerint kell megemlítenem Szomoru István pécskai igazgató-tanító, Istvánfy Béla, közalapítványi bérlő urakat.
Midőn ilyformán bemutattam volna, hogy e mű miként és kiknek közreműködésével készült, ezt még csak azzal pótlom, hogy a terület és népességről szóló fejezetek adatainak gyűjtésénél és feldolgozásánál Lakos Béla, az egész mű összeállításánál pedig Parecz István bölcsészeti hallgatók voltak szívesek nekem segíteni.
Budapest, 1897. jun. 2.
G. J.