Kategória: Nincs kategorizálva

1884-ben Arad vármegye, Arad szabad királyi város és az aradi Kölcsey Egyesület elöljárói elhatározták a város és a megye monográfiájának kiadását, amely munka koordinálásával Jancsó Benedeket bízták meg, aki csak 1905-ig láthatta el azt a vállalását. Jancsó után Somogyi Gyula folytatta a szerkesztői teendőket.

Az első kötet geológiai részét végül sosem írta meg az aradi származású, Kínának monográfiát szentelt Lóczy Lajos. Simonkai Lajos növény- és állatvilágot bemutató műve külön-külön részben 1893-ban jelent meg.

A második kötet Márki Sándor tollából, – az Arad és Aradvármegye története – I., és II. részében jelent meg, 1892-ben és 1895-ben.

A harmadik kötet első, néprajzi része 1912-ben jelent meg, és Mátyás Jenő (Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy) és  Ipolyi-Keller Iván (mezőgazdaság, ), Institoris István (közegészség), Bartucz Lajos (antropológia), Somogyi Gyula (történelem, népességi viszonyok, magyarok, németek, tótok, cigányok), és Kollarov Mózes István (románok, szerbek), írták. A második részt, a megye és város közgazdasági leírását Gaál Jenő írta, és 1898-ban jelent meg.

Ezeket a köteteket mintegy kiegészítette az Arad szabad királyi város, és Aradvármegye községeinek a leírása kötet amelyet az 1905. utáni szerkesztő, Somogyi Gyula jegyzett, és 1913-ban került ki az előző kötetekhez hasonlóan, az aradi Réthy Lipót és fia könyvnyomdájából.

Erről monográfiáról, a 21 év alatt megjelent könyvsorozatról, amely egy országos szándék részeként öltött testet, és a 64 vármegyéből csak 7-8-ban, – köztük Aradon – készült el, leírható, hogy – a geológiai kötet hiánya ellenére – egy monumentális alkotás. A mintegy 3500 oldal több, mit 7 kg-ot nyom, és rendkívül alapos szerzők alkotása. Márki Sándor két, a megye történelmét feldolgozó, név- és tárgymutatóval záruló kötete majdnem 1500 oldal, és több, mint 8000 lábjegyzetet vonultat föl.

Miért írok most minderről?

Szeptember 30-án és október 1-én lesz egykori Alma Materem kétévenként szokásos Véndiák-találkozó, és 29-étől október 6-áig lesznek az Aradi magyar napok. Gondoltam beszállok az ünnepbe.

Évek óta tapasztalom, hogy ha valaki Aradról vagy környékéről ír, akkor nem tudja megkerülni Márki Sándor említett köteteit. Ezért úgy döntöttem, ha már eddig senki sem tette meg, és mert birtokában vagyok a szükséges eszközöknek, hogy elkészítem annak digitalizált változatát.

Az elkészült korongra végül mind a 3500 oldal fölkerült, képi, pdf formátumban, úgy, hogy az oldalképek mögött a géppel fölismertetett szöveg is ott lesz.

Ezen kívül elkészítettem a Márki-kötetek hipertext, akár internetre is föltehető változatát úgy, hogy mind a 8180 lábjegyzet tartalmát hozzákötöttem az utalási helyhez.

 

Akit érdekel mindez a tartalom, azt arra kérem, hogy írjon a nagyvarjas kukac yahoo pont com címre.

Aradvármegye Monográfiájának digitalizált változatát 2011. szeptember 29-én, délután öt órától mutatjuk be Ujj Jánossal az aradi Tulipán könyvesboltban.

A 2011. június 19-ei Szentháromság-vasárnapi pécskai Templombúcsún készültek az alábbi képeim. Templombúcsú Pécskán részletei…

A 2011. június 19-ei Szentháromság-vasárnapi templombúcsú előestéjén a Shake Kvartett lépett fel: Éder Enikő, Borbély B. Emília, Kiss Attila és Molnos András Csaba. Ott készültek az alábbi képeim. A Shake Kvartett Pécskán részletei…

A pécskai római katolikus temetőben 2011. augusztus 18-án, a Szentháromság-vasárnapi templombúcsú előtti szombaton avattuk a frissen elkészült II. világháborús ismeretlen katonák emlékművét. Pécskai magyar honvéd-emlékmű avatás részletei…

Idén május 30-án volt Szentháromság Vasárnapja, így a pécskai római katolikus templombúcsú is. Ott készültek az itt látható képek, amelyek lentről felfele haladva a szentmisére való bevonulástól a műsorzáró cigányzenekarig mutatják a történések szereplőit. Templombúcsú 2010 részletei…

Idén sikerült eljutnunk a Csíksomlyói Búcsúra, ahol barátaink vendégei lehettünk.

A továbbiakban, alulírott Nagy István, és Nagy Ákos képeiből látható egy válogatás. Csíksomlyó 2010 részletei…

Lukács István Magyarpécskán  született 1920. február 20-án, és Vekov Károly kolozsvári történész kutatásai szerint 1958. szep­tem­ber el­se­jén, 23-24 óra kö­zött ki­lenc ki­lenc tár­sá­val együtt, Ara­don, ki­vé­gez­ték Szoboszlay Ala­dárt és a per fő vádlottait – köztük Lukács Istvánt is – és is­me­ret­len he­lyen el­han­tol­ták őket.

A Katolikus Lexikonból megtudhatjuk, hogy a legnagyobb romániai kommunistaellenes szervezkedés résztvevőinek perében – a Szoboszlay-perben, Erdélyben – 1958. V. 30-án hirdettek ítéletet. Fő vádlottja Szoboszlay Aladár (1925-58) volt, aki 1948. és 1951. között Magyarpécskán volt segédlelkész. Az 56 vádlottból papok: Ábrahám Árpád torjai plébános (halál), Dénes Dávid hátszegi plébános (20 év), Ferencz Béla Ervin OFM (életfogytiglan), Karácsony István OFMConv (22), Kosza József ozsdolai plébános (10), Kovács Balázs szentkatolnai plébános (4), Kovács Béla törcsvári plébános (7), Mezei Mór Levente OFM (20), Müller Jenő érszegi plébános (15), Ráduly Géza csíkmadéfalvi plébános (életfogytiglan), Ráduly István gelencei plébános (22), Dan Aurél g. kel. főesp. (18). – Halálra ítélt világiak: Draganita Mogyorós Mária, Fîntînaru Alexandru, br. Huszár József kolozsvári sekrestyés, Kónya István marosvásárhelyi ügyvéd, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Orbán Károly, Orbán István csíkszeredai földműves, a csíkszeredai Tamás testvérpár. – A börtönre ítéltek közül többen a galaci börtönben meghaltak, a többi elítélt 1964 körül szabadult.
Lukács István részletei…

Róla

1974 augusztus 23-án született Pécskán.
Általános iskolába Pécskán és Aradon járt.
Az újaradi 5-ös számú Faipari Szakközépiskolában érettségizett.
Az Arad Megyei Önkormányzat által fenntartott Művészetek Népi Iskolájában – Şcoala Populară de Arte Arad – Kett-Groza János festészeti osztályában 1993 és 1995 között tanult, azt követően ugyanott Cott Ioan grafikushoz járt egy évig.
1996-tól tagja az Aradi Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek, amelynek kollektív tárlatain rendszeresen jelentkezik.
Egyéni tárlata 1990 november 5-étől Pécskán, majd 2000. augusztus 30-ától, Aradon, a Forum teremben volt.

Önmagáról

A festés feltétlen szeretete és tisztelete a legrejtelmesebb dolog az életemben, amely lehetőséget adott felfedezni a bennem rejlő világot. Közelebb vitt önmagam megismeréséhez, és megértéséhez.
Számomra a festés belső kényszer, amely utat mutat az életben és a művészetben egyaránt.
Mély tisztelettel tekintek a művészekre, akik előttem járva tapostak ezen áldott, ugyanakkor keskeny, akadályokkal teli úton. Ezen az úton mindig lehet tanulni valamit. Bár technikai tudásom kevéske, minden jelentkezésben lépésről lépésre haladok előbbre.
Életemnek célja megmutatni közönségemnek mindazon kulturális, hagyományteremtő értékeket, amelyek mellett minden bizonnyal elmennének mai rohanó világunkban.
Laukó Katalin részletei…