A szüzesség mint szükség

(Erdélyi Napló 2001/15)

Nagy István, Pécska

Napok óta a frusztráltságából legitimációba menekített Szövetségi Képviselők Tanácsa örömének arckifejezését próbálom kitalálni.

Tehetem, hisz 1993 és 1995 között tagja lehettem a testületnek.

Az 1989 decemberében kezdődött politikai életem első pofonját az SZKT gyergyói alakuló ülésén kaptam. Az RMDSZ Arad megyei Önkormányzati Konferenciája elnökeként voltam tagja a testületnek. Az említett gyergyószentmiklósi ülésen annyi intoleranciát tapasztaltam az akkor alakult frakciók legnagyobbikától, a demokratáktól, hogy azóta sem tudom feledni. Akkor a fiatalok képviseletével és képviselőivel volt bajuk, de úgy hírlik, hogy az ifjak mostanság is útban vannak.

Örömittas tekintet jelenik meg lelki szemeim előtt. Szinte hallom: győztünk! Nem kell másfajta választási elv. Választás sem kell. Úgysem tudnánk megszervezni. Ha megszerveznénk sem lenne benne köszönet, mert a kötekedők úgyis kétségbe vonnák vagy az eredményeket, vagy a lebonyolítás szabályosságát, vagy bármi mást, csakhogy kötekedjenek. (Abba mindenképpen beleköthetnének, hogy sok százezer, a tulipánra pecsételt nem RMDSZ-tagot elzártak volna a romániai magyarság parlamentjének nevezett SZKT tagválasztó urnáitól. Az ő pecsétjeik kellenek, de még mennyire kellenek a tulipános parlamenti mandátumokhoz, ám x-eik már nemkívánatosak az SZKT-szavazólapokon!) Akkor meg így a jobb. Teljes a legitimációnk. Marad az összetételünk. Még két évig csak mi döntünk. Ennyi mégiscsak jár nekünk. A jelenlegi képviseleti elv az igazi. Ezt az a 21 tagtársunk tudja legjobban, akiket az utolsó előtti kongresszus (!) küldöttei saját soraikból választottak ki. Lecserélésük azért nem jött szóba az utolsó kongresszuson, mert rá fél évre úgyis meg kellett volna tartani a belső választásokat, akkor meg miért választottak volna másik 21-et? De láss csodát! Nem voltak belső választások, és a történtek után nem is lesznek. Maradnak a 21-ek. No nem mint olyanok, hanem, mint a származási megyéjük küldöttei, amint az a szervezet www.rmdsz.ro című honlapjáról kiderül…

Jöjjön az újabb kongresszus. Két év múlva – ha időközben a frusztráltságától megkönnyebbült, legitim SZKT ki nem tolja további hónapokkal, évekkel, évtizedekkel stb., mert ez a testület, mint láttuk igenis tud fontos, megújító döntéseket hozni. És akkor nem lesz több haszontalan bizonytalansági állapot.

Mostantól az SZKT jobban fog működni. Mindig mind a 131 tag jelen lesz. Egyetlenegyszer sem lesz hiányzó, nem úgy mint a frusztráltságot feloldó, legitimációt adó ülésen az a 70, aki nem volt ott. És ha 9.00 órára hívják össze, akkor többé nem 10.30 órakor kezdi ülését a mi parlamentünk. Azért sem, mert a tagjai ugyanazok, és ezután is ugyanolyan pontosak lesznek, mint eddig. Sőt! Működni fognak a szakbizottságai. Az önkormányzati is. A képviselő urak, mind a 131-en megkérdezik majd az őket az SZKT-ba küldő testületektől (a 21-eknek lesz a legnehezebb), hogy mire emeljék kezüket a megújítást szabályozó határozat szavazásra bocsátásakor. De a tárgysorozat is hiánytalanul le lesz tárgyalva, mert többé, de legalábbis a 2003-as kongresszust követő belső választások alapján létrejövő SZKT alakuló üléséig nem fog előfordulni, hogy étkezés előtt az utazási térítésért, aztán meg gyorsan a vonat vagy a repülő felé menjenek a frusztrációmentes, legitim képviselők az SZKT délutáni ülése helyett.

És miután ők ilyen szépek és jók lesznek a 21-eknek köszönhetően legitim és frusztrálatlan 131 SZKT-s képviselőink, mi is hálásan megyünk majd 2004-ben a tulipánra pecsételni. Mi úgy hétszázezren: a politikai érettségünktől, közéleti érzékenységünktől eltekintők, magyarjainkért a hivatalainkban végzett munkánktól elfáradtak, nemzetközösségi öntudatunkra félelmünkben büszkék, mert ennek híján a függetlenül indultaknak és a tiszteletbeli elnökünknek kiosztottak érnének utol. Márpedig mi jó magyaroknak tartjuk magunkat, akkor is, ha igényeltük volna a belső választások megszervezését, meg akkor is, ha attól a 131-es névsor egyetlen helyen sem változott volna. Mert mi már ilyenek vagyunk. Egyszerűek, akik szeretik azt hinni önmagukról, hogy megvan a magukhoz való józan paraszti eszük, és el tudják dönteni, hogy őket ki képviselje az SZKT-ban. Akiknek nem szükség a szüzesség, ha már elvesztették azt. Akik akkor is tiszteletbeli elnökként tisztelik Tőkés Lászlót, ha arra az érdekképviseletünket felvállalt szervezet elnöke már nem is képes. Vagy talán éppen ezért az érdekképviseletünk terhének viselésére sem képes? – kérdezem én, aki 1989 óta pécskai RMDSZ-elnök, 1992-től ugyanott (2000-ben előválasztáson is legitimált) RMDSZ-es alpolgármester…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..