A történet 1970-es évekre nyúlik vissza.
Volt Pécskán egy tanító, Gulácsi Zoltán, és egy magyartanár, Apácai Bölöni Sándor, akiknek a néprajzi gyűjtés volt a hobbijuk. 1978-ban Aradon megjelent a Búza, búza, de szép tábla búza című népballada- és dalgyűjtemény könyvecskéjük.
Bölöni Sándor tudott Kálmány Lajos működéséről, és amikor 1995 táján Pécskán fölmerült egy jogi személyiséggel rendelkező magyar civil szervezet létrehozása, akkor ő javasolta, hogy Kálmány Lajos legyen annak a neve.
A Kálmány Lajos Közművelődési Egyesületet (KLKE) 24-en alapítottuk, és 1997. május 23-án jegyezte be az aradi bíróság. Elnöke Dr. Pálfi Sándor helyi családi orvos lett.
Az egyesület 1997-ben kiadta Apácai Bölöni Sándor Cú, vénasszony bábája, Arad megyei népmesék és közmondások, szólások gyűjtését, majd 1998-ban Gulácsi Rozália Magyarpécska közművelődési életének emlékalbuma című könyvét is.
1999. november 5-6-án Kálmány Lajos emléknapokat szervezett a Dr. Pálfi Sándor vezette Egyesület, amelyen Faragó József akadémikus, a könyv szerkesztője mutatta be Apácai Bölöni Sándor Betyárgyerek az erdőben, Arad környéki népballadák című könyvét, és Dr. Burány Béla orvos professzor, néprajzi gyűjtő beszélt Kálmány Lajosról.
Ennek a rendezvénynek a záró momentuma volt a Kálmány Lajos emléktábla elhelyezése a római katolikus templom falára.
Az emléktábla feliratát Péter László professzor, Kálmány-kutató javasolta.
Ez az emléktábla másik négy társaságában látható, elhelyezésük időrendjében: Ormós Zsigmond, Gróf Klebelsberg Kuno, Kálmány Lajos, Mester János és Nagy Oszkár.
A KLKE elnöke 2005-ben alulírott lett, és évenként Klebelsberg-napokat szervezett.
A korábban elhelyezett emléktáblák:
A 2005. november 19-én a rendezvény témája: Közösségi oktatás, helyi oktatás, kisebbségi oktatás, valamint Klebelsberg Kuno emlékezete volt.
2008. november 29-én bemutattuk prof. dr. Péter László: Kálmány Lajos – válogatott tanulmányok című könyvét.
A kötet a Péter László által Kálmány Lajosról 50 év alatt írott tanulmányokat, cikkeket tartalmazza. A professzor úr kérésére végeztem el a tördelőszerkesztői munkát az eredetileg különféle lapokban vagy kötetekben megjelent írásokat.
A könyv a szegedi Bába Kiadó és a Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület kiadásában jelent meg.
Majzik István, a Bába kiadó vezetője, Zabán Márta irodalomtörténész és Nagy István
2009. november 7-én mutattuk be a Kálmány Lajos – Magyar hitvilág című könyvet.
Ez a kötet tartalmaz minden Kálmány Lajos tanulmányt, és Péter László kezdeményezésére született. A nyomdai előkészítést én végeztem, és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület adta ki.
Némi szomorúsággal állapítom meg, hogy a megjelenése óta eltelt 14 év alatt ez a kötet nem érte el a szakma, a néprajzosok ingerküszöbét. Sehol sem találkoztam egy érdemi recenzióval pedig Kálmány Lajos elméleti tevékenysége, szakmaisága, látásmódja, módszere, meglátásai megérnének egy szakszerű, alapos körüljárást.
Érdekes lehet például az a belső feszültség, ami az akkoriban felkarolt magyar–finnugor kapcsolódás és a Kálmány által lépten-nyomon meglelt magyar-türk kapcsolatok között feszül.
Azt is figyelemre méltónak tartom, hogy Kálmány szívén viselte a magyarok sorsát, és fontosnak tartotta a helyenként keletkező népfölösleg szétterítését azokra a helyekre, ahol a magyarok kevesebben voltak, mint a más etnikumúak, hogy ott ezzel erősödjön a magyar jelenlét.
Egy néprajzos szakember persze sok más vetületét is feltárhatná az etnográfus Kálmány Lajos tanulmányainak, ha venné a fáradtságot.
2010. november 6-án Gróf Klebelsberg Kuno és Mester János emlékezete képezte a Klebelsberg-nap tárgyát, amely a Mester János emléktábla leleplezésével zárult.
2011. november 26-án a Magyar tannyelvű közoktatás 2011-ben és később, Romániában, és Arad megyében volt a konferencia témája.
2012. november 17-én Gróf Klebelsberg Kuno és a kisebbségek képezte a Klebelsberg-nap gerincét.
Makkai Béla és Miklós Péter voltak az előadók
2013. november 23-án a 25 magyar év 1989 decembere után Pécskán, Arad megyében és Romániában címmel rendezett konferencián a 25 évvel korábban alakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályaívét jártuk körül.
Erdősi Károly Gróf Klebelsberg Kunoról tart előadást
A 2014. évi Klebelsberg Napot az RMDSZ 25 évének szenteltük.
Az eddigi utolsó pécskai Klebelsberg Napon, 2016. november 19-én Nagy Oszkár festőművészre emlékeztünk egy képeinek utánnyomásaiból összeállított kiállítással és a templomra előző évben elhelyezett emléktáblája megáldásával.
A papi pályáját Csanádpalotán befejező Kálmány Lajost 1875. augusztus 16-ától nevezte ki pécskai káplánnak Németh József segédpüspök. A két települést összekötő egykori út neve Pécskán Palotai út, Csanádpalotán pedigy nyilván, hogy Pécskai út.
Pécskára érkezése utáni első írásban fennmaradt tevékenysége egy temetés, amit 1875. augusztus 18-án végzett.
Ezt követően még 326-szor temetett 1877. április 6-ai utolsóval együtt.
A kereszteléseit 1875. augusztus 21-én kezdte,
és a 403-ból az utolsó kettőt 1877. április 12-én végezte.
Első esketését 1877. augusztus 23-án,
míg az utolsó kettőt a 31-ből 1877. január 16-án végezte.
1875. november 15-én egyetlen napok négy esketést végzett.
Érdekes néhány pillantást vetni a papi feladatoknak a plébános és a két káplán közötti megoszlására.
Kálmány Lajos pécskai szolgálatának 605 napján 327-szer temetett. Ő temette el a halottak 60,33%-át.
| Temetések 1875. augusztus 21. – 1877. április 6. | ||
| Halkóczy Márton 1875-11-03 | 37 | 6,83% |
| Kálmány Lajos 1875-08-21 1877-04-12 | 327 | 60,33% |
| SZABADOS JÓZSEF esperes plébános 1876-03-30-tól | 3 | 0,55% |
| Szathmáry Géza 1875-11-04 1875-11-14 1876-03-30-ig helyettes plébános 1876-11-28 | 131 | 24,17% |
| Hettrich Jakab 1876-11-29 | 43 | 7,93% |
| x | 1 | 0,18% |
| Mindösszesen | 542 | |
Kálmány keresztelte a kereszteltek 45,64%-át.
| Kereszteltek | ||
| Halkóczy Márton 1875-11-03 | 46 | 5,21% |
| Kálmány Lajos 1875-08-21 1877-04-12 | 403 | 45,64% |
| SZABADOS JÓZSEF esperes plébános 1876-03-30-tól | 62 | 7,02% |
| Szathmáry Géza 1875-11-04 1875-11-14 1876-03-30-ig Helyettes plébános 1876-11-28 | 235 | 26,61% |
| Hettrich Jakab 1876-11-29 | 126 | 14,27% |
| Viskovszky Florián Debreceni káplán | 4 | 0,45% |
| x | 7 | 0,79% |
| Mindösszesen | 883 | |
Az esketések 19,38%-át osztották Kálmány Lajosra.
| Esketések | ||
| Halkóczy Márton 1875-11-03 | 2 | 1,25% |
| Kálmány Lajos 1875-08-21 1877-04-12 | 31 | 19,38% |
| Szathmáry Géza 1875-11-04 1875-11-14 1876-03-30-ig helyettes plébános 1876-11-28 | 86 | 53,75% |
| SZABADOS JÓZSEF esperes plébános 1876-03-30-tól | 32 | 20,00% |
| Hettrich Jakab 1876-11-29 | 9 | 5,63% |
| Mindösszesen | 160 | |
Kálmány pécskai működése alatt a plébános, Vinkler János már nem végzett keresztelést, temetést és esketést. Utoljára 1872. január 22-én temetett, 1873. június 9-én keresztelt és 1974. július 11-én esketett. Sírköve szerint Vinkler János 1876-ban halt meg, de a temetések regiszterében nem találtam meg az időpontot. A Nagyhalmágyi Stéger Sándor későbbi plébános által írt Magyarpécska múltjából könyv szerint Vinkler 1873. november 8-án halt meg, ami a fentiek miatt nem lehet igaz.
Kálmány Lajos pécskai káplánkodása idején 1875. november 14-étől 1876. március 30-áig, amikortól Szabados Józsefet nevezte ki a püspök plébánosnak, káplántársa – Szathmári Géza –, helyettes plébános is volt.
Megnéztem, hogy Kálmány Lajos pécskai működése idején jellemzően hány évesen nősültek a férfiak? A legtöbben 23 évesen és a 26 vagy több évesek között már özvegyek is voltak.
| Házasságkötés | ||
| Életkor | nőtlen | özvegy |
| 19 | 2 | – |
| 20 | 7 | – |
| 21 | 9 | – |
| 22 | 18 | – |
| 23 | 29 | – |
| 24 | 25 | 1 |
| 25 | 14 | – |
| 26 | 10 | 1 |
| 27 | 2 | 1 |
| 28 | 4 | 3 |
| 30 | 0 | 1 |
| 31 | 2 | |
| 32 | 1 | 1 |
| 33 | 0 | 1 |
| 36 | 0 | 2 |
| 37 | 0 | 5 |
| 38 | 0 | 1 |
| 39 | 0 | 2 |
| 40 | 0 | 3 |
| 41 | 0 | 1 |
| 42 | 0 | 2 |
| 43 | 1 | 1 |
| 45 | 0 | 1 |
| 46 | 1 | 1 |
| 48 | 0 | 1 |
| 51 | 0 | 1 |
| 54 | 1 | 1 |
| 55 | 0 | 1 |
| 58 | 0 | 1 |
| 60 | 0 | 1 |
A férjhez menő hajadonok közül a legtöbben 19 évesek voltak, és a 24 évesektől már özvegyeket is találunk a férjhez menők között.
| Házasságkötés | ||
| Életkor | hajadon | özvegy |
| 16 | 4 | – |
| 17 | 13 | – |
| 18 | 15 | – |
| 19 | 26 | – |
| 20 | 19 | – |
| 21 | 21 | – |
| 22 | 12 | – |
| 23 | 6 | – |
| 24 | 2 | 2 |
| 25 | 3 | 1 |
| 26 | 3 | 3 |
| 27 | 1 | 2 |
| 28 | 1 | – |
| 29 | 0 | 2 |
| 30 | 0 | 1 |
| 31 | 0 | 1 |
| 32 | 1 | 1 |
| 33 | 1 | 2 |
| 34 | 1 | – |
| 35 | 0 | 2 |
| 36 | 0 | 1 |
| 37 | 0 | 2 |
| 38 | 0 | 2 |
| 39 | 1 | 1 |
| 41 | 1 | – |
| 42 | 0 | 1 |
| 43 | 0 | 1 |
| 44 | 0 | 1 |
| 45 | 0 | 1 |
| 49 | 0 | 1 |
| 50 | 0 | 1 |
2023-ból nézve érdekes a házasultak közötti korkülönbségek megoszlására is vetni egy pillantást. A kettő és öt év közötti különbség volt a jellemző.
| Korkülönbség Vőlegény – menyasszony | |
| Korkülönbség | eset |
| – 14 | 1 |
| – 5 | 1 |
| – 4 | 1 |
| – 3 | 2 |
| – 2 | 1 |
| – 1 | 3 |
| 0 | 11 |
| 1 | 11 |
| 2 | 25 |
| 3 | 18 |
| 4 | 23 |
| 5 | 17 |
| 6 | 12 |
| 7 | 8 |
| 8 | 8 |
| 9 | 4 |
| 10 | 6 |
| 12 | 2 |
| 14 | 1 |
| 15 | 1 |
| 16 | 1 |
| 18 | 1 |
| 20 | 1 |
| 27 | 1 |
Kálmány Lajos idejében márciusban, áprilisban és decemberben nem házasodtak a fiatalok, és a legtöbb esküvő novemberben volt.
| Az esküvők hónaponkénti megoszlása | |
| 1875. szeptember | 4 |
| 1875. október | 1 |
| 1875. november | 37 |
| 1875. december | 0 |
| 1876. január | 14 |
| 1876. február | 24 |
| 1876. március | 0 |
| 1876. április | 0 |
| 1876. május | 14 |
| 1876. június | 5 |
| 1876. július | 1 |
| 1876. augusztus | 2 |
| 1876. szeptember | 2 |
| 1876. október | 9 |
| 1876. november | 23 |
| 1876. december | 0 |
| 1877. január | 15 |
| 1877. február | 9 |
| 1877. március | 0 |
A halottak életkor szerinti megoszlása mostani szemmel nézve katasztrofális volt. 1875-77-ben a pécskai csecsemők 46,67%-a nem érte meg az első születésnapját, további 21,77% meghalt 15. születésnapja előtt. A meghaltak 22,87%-a 15 és 60 év közötti volt, és a 60 fölöttiek 8,85%-ot tettek ki.
| A temetettek korcsoportok szerint Kálmány Lajos pécskai tartózkodása alatt | |||
| Életkor | Temetettek | ||
| 0 – 1 hét | 75 | 75 | 253 46,67% |
| 1 – 2 hét | 51 | 68 | |
| 2 – 3 hét | 17 | ||
| 3 – 4 hét | 20 | 67 | |
| 1 – 6 hónap | 47 | ||
| 7 –12 hónap | 43 | 65 | |
| 1 – 2 év | 32 | 118 21,77% | |
| 2 – 5 év | 36 | 72 | |
| 6 – 10 év | 36 | ||
| 11 – 15 év | 14 | 74 | |
| 15 – 20 év | 13 | 124 22,87% | |
| 21 – 25 év | 15 | ||
| 26 – 30 év | 14 | ||
| 31 – 35 év | 18 | ||
| 36 – 40 év | 17 | 64 | |
| 41 – 45 év | 8 | ||
| 46 – 50 év | 12 | ||
| 51 – 55 év | 13 | ||
| 56 – 60 év | 14 | ||
| 61 – 65 év | 18 | 48 | 48 8,85% |
| 66 – 70 év | 10 | ||
| 71 – 75 év | 6 | ||
| 76 – 80 év | 11 | ||
| 81 – 85 év | 2 | ||
| 86 – 90 év | 0 | ||
| 91 – 95 év | 0 | ||
| 96 – 100 év | 1 | ||
Akik 2023-ban a közegészségügyet és az egészségügyi ellátást és a tudományt szidják, azok gondolkozzanak el ezen az utolsó képen, a rajta szereplő számokon.
Néhány adat Pécskáról.
1765-től 1925 októberéig volt Rác, majd Oláh, majd Ó-, majd Román Pécska meg Magyarpécska. 1925-től lett Pécska meg Rovine, ez utóbbinak semmi köze a helyhez, és nem tudható, hogy ki, miért, hogy találta ki. Erdély, Bánság és a Részek közigazgatási bekebelezésekor senkit nem kérdeztek meg a név adásakor. Ez 1960 szeptemberéig tartott, amikor se szó, se beszéd a román kommunisták összecsapták a két községet egyetlen közigazgatási egységbe. Így lett a mai Pécska, amit gyűjtőnévként már az 1845-ös helyi dohánybegyűjtő esetében is használtak.
Pécskának kiterjedt tanyavilága volt, mintegy 900 tanyával.
Pécska lakossága az idő múlásával:
Nagy István, pécskai fizikatanár
2023. május 6.
Elhangzott Csanádpalotán, a Kálmány Lajos konferencián:
