1884-ben Arad vármegye, Arad szabad királyi város és az aradi Kölcsey Egyesület elöljárói elhatározták a város és a megye monográfiájának kiadását, amely munka koordinálásával Jancsó Benedeket bízták meg, aki csak 1905-ig láthatta el azt a vállalását. Jancsó után Somogyi Gyula folytatta a szerkesztői teendőket.
Az első kötet geológiai részét végül sosem írta meg az aradi származású, Kínának monográfiát szentelt Lóczy Lajos. Simonkai Lajos növény- és állatvilágot bemutató műve külön-külön részben 1893-ban jelent meg.
A második kötet Márki Sándor tollából, – az Arad és Aradvármegye története – I., és II. részében jelent meg, 1892-ben és 1895-ben.
A harmadik kötet első, néprajzi része 1912-ben jelent meg, és Mátyás Jenő (Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy) és Ipolyi-Keller Iván (mezőgazdaság, ), Institoris István (közegészség), Bartucz Lajos (antropológia), Somogyi Gyula (történelem, népességi viszonyok, magyarok, németek, tótok, cigányok), és Kollarov Mózes István (románok, szerbek), írták. A második részt, a megye és város közgazdasági leírását Gaál Jenő írta, és 1898-ban jelent meg.
Ezeket a köteteket mintegy kiegészítette az Arad szabad királyi város, és Aradvármegye községeinek a leírása kötet amelyet az 1905. utáni szerkesztő, Somogyi Gyula jegyzett, és 1913-ban került ki az előző kötetekhez hasonlóan, az aradi Réthy Lipót és fia könyvnyomdájából.
Erről monográfiáról, a 21 év alatt megjelent könyvsorozatról, amely egy országos szándék részeként öltött testet, és a 64 vármegyéből csak 7-8-ban, – köztük Aradon – készült el, leírható, hogy – a geológiai kötet hiánya ellenére – egy monumentális alkotás. A mintegy 3500 oldal több, mit 7 kg-ot nyom, és rendkívül alapos szerzők alkotása. Márki Sándor két, a megye történelmét feldolgozó, név- és tárgymutatóval záruló kötete majdnem 1500 oldal, és több, mint 8000 lábjegyzetet vonultat föl.
Miért írok most minderről?
Szeptember 30-án és október 1-én lesz egykori Alma Materem kétévenként szokásos Véndiák-találkozó, és 29-étől október 6-áig lesznek az Aradi magyar napok. Gondoltam beszállok az ünnepbe.
Évek óta tapasztalom, hogy ha valaki Aradról vagy környékéről ír, akkor nem tudja megkerülni Márki Sándor említett köteteit. Ezért úgy döntöttem, ha már eddig senki sem tette meg, és mert birtokában vagyok a szükséges eszközöknek, hogy elkészítem annak digitalizált változatát.
Az elkészült korongra végül mind a 3500 oldal fölkerült, képi, pdf formátumban, úgy, hogy az oldalképek mögött a géppel fölismertetett szöveg is ott lesz.
Ezen kívül elkészítettem a Márki-kötetek hipertext, akár internetre is föltehető változatát úgy, hogy mind a 8180 lábjegyzet tartalmát hozzákötöttem az utalási helyhez.
Akit érdekel mindez a tartalom, azt arra kérem, hogy írjon a nagyvarjas kukac yahoo pont com címre.
Aradvármegye Monográfiájának digitalizált változatát 2011. szeptember 29-én, délután öt órától mutatjuk be Ujj Jánossal az aradi Tulipán könyvesboltban.
a megye és város közgazdasági leírását adja Dr. Gaál Jenő