Alma Mater Közgyűlés képekben

Az aradi Alma Mater Alapítvány szombaton, február 11-én tartotta tisztújító közgyűlését.

Kedves hangulatú verses-zenés összeállítással kezdődött a Közgyűlés.

A Közgyűlést köszöntötte dr. Pálfi Sándor leköszönő elnök.

A rendes- és az alapító tagok, meghívottak:

Alma Mater Közgyűlés képekben részletei…

130 éves a Kölcsey Egyesület Aradon

2011. november 18–19-én ünnepelték Aradon a Kölcsey Egyesület megalapításának 130. évfordulóját.

Az alkalomra készült el a Kölcsey Egyesület Fecskés könyvek sorozatának huszonkettedik darabja, amelynek a bemutatójáról beszámolt a Nyugati Jelen.

Az eseményre készülődve az elnökségben több ötlet merült föl. Először Márki Sándor – Aradvármegye és Arad szabad királyi város története  című, megkerülhetetlen művének újrakiadása merült föl, majd a várható költségek miatt Somogyi Gyula – Arad szabad királyi város és Arad vármegye községeinek leírása-ra gondoltak, míg végül – javaslatomra is – a bemutatott kötet készült el 200 példányban.

Alább a rendezvényen készült néhány képem, és a kötetbe került illusztrációk – a Kölcsey-évkönyvek fejléceivel tagoltan – láthatók, és az általam írt előszó is olvasható. 130 éves a Kölcsey Egyesület Aradon részletei…

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD KÖZGAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTA

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS MONOGRAPHIÁJA.

ARAD VÁRMEGYE, ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK.

ARAD, 1898.

KIADJA A MONOGKAPHIA-BIZOTTSÁG.

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

KÖZGAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTÁNAK LEÍRÁSA.  ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD KÖZGAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTA részletei…

Arad- és Aradvármegye néprajzi leírása

ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZAB. KIR. VÁROS

MONOGRAPHIÁJA

ARAD VÁRMEGYE ÉS ARAD SZ. KIR. VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL.

SZERKESZTETTÉK:

DR. JANCSÓ BENEDEK

(1905-ig)

ÉS

DR. SOMOGYI GYULA

(1905-től).

ARAD, 1912. KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

NÉPRAJZI LEÍRÁS Arad- és Aradvármegye néprajzi leírása részletei…

Márki – Arad- és Aradvármegye története I., II.

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

ARADVÁRMEGYE, ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK,

 

ARAD, 1892

KIADJA A MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁG.

 

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

TÖRTÉNETE.

ÍRTA

MÁRKI SÁNDOR. Márki – Arad- és Aradvármegye története I., II. részletei…

Arad és Aradvármegye növény- és állatvilága

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

MONOGRAPHIÁJA.

ARADVÁRMEGYE, ARAD SZAB. KIR. VÁROS ÉS AZ ARADI KÖLCSEY-EGYESÜLET MONOGRAPHIA-BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

JANCSÓ BENEDEK.

I. KÖTET (MÁSODIK ÉS HARMADIK RÉSZ)

ARADVÁRMEGYE ÉS ARAD SZABAD KIRÁLYI VÁROS

TERMÉSZETRAJZI LEÍRÁSA.

ARADMEGYE ÉS ARAD VÁROS NÖVÉNYVILÁGA.

(flóra comitatus et urbis arad.)

(tiz tábla rajzzal.)

ÍRTA

Dr. SIMONKAI LAJOS Arad és Aradvármegye növény- és állatvilága részletei…

Aradvármegye és Arad szabad királyi város Monográfiája

1884-ben Arad vármegye, Arad szabad királyi város és az aradi Kölcsey Egyesület elöljárói elhatározták a város és a megye monográfiájának kiadását, amely munka koordinálásával Jancsó Benedeket bízták meg, aki csak 1905-ig láthatta el azt a vállalását. Jancsó után Somogyi Gyula folytatta a szerkesztői teendőket.

Az első kötet geológiai részét végül sosem írta meg az aradi származású, Kínának monográfiát szentelt Lóczy Lajos. Simonkai Lajos növény- és állatvilágot bemutató műve külön-külön részben 1893-ban jelent meg.

A második kötet Márki Sándor tollából, – az Arad és Aradvármegye története I., és II. részében jelent meg, 1892-ben és 1895-ben.

A harmadik kötet első, néprajzi része 1912-ben jelent meg, és Mátyás Jenő (Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy) és  Ipolyi-Keller Iván (mezőgazdaság, ), Institoris István (közegészség), Bartucz Lajos (antropológia), Somogyi Gyula (történelem, népességi viszonyok, magyarok, németek, tótok, cigányok), és Kollarov Mózes István (románok, szerbek), írták. A második részt, a megye és város közgazdasági leírását Gaál Jenő írta, és 1898-ban jelent meg.

Ezeket a köteteket mintegy kiegészítette az Arad szabad királyi város, és Aradvármegye községeinek a leírása kötet amelyet az 1905. utáni szerkesztő, Somogyi Gyula jegyzett, és 1913-ban került ki az előző kötetekhez hasonlóan, az aradi Réthy Lipót és fia könyvnyomdájából.

Erről monográfiáról, a 21 év alatt megjelent könyvsorozatról, amely egy országos szándék részeként öltött testet, és a 64 vármegyéből csak 7-8-ban, – köztük Aradon – készült el, leírható, hogy – a geológiai kötet hiánya ellenére – egy monumentális alkotás. A mintegy 3500 oldal több, mit 7 kg-ot nyom, és rendkívül alapos szerzők alkotása. Márki Sándor két, a megye történelmét feldolgozó, név- és tárgymutatóval záruló kötete majdnem 1500 oldal, és több, mint 8000 lábjegyzetet vonultat föl.

Miért írok most minderről?

Szeptember 30-án és október 1-én lesz egykori Alma Materem kétévenként szokásos Véndiák-találkozó, és 29-étől október 6-áig lesznek az Aradi magyar napok. Gondoltam beszállok az ünnepbe.

Évek óta tapasztalom, hogy ha valaki Aradról vagy környékéről ír, akkor nem tudja megkerülni Márki Sándor említett köteteit. Ezért úgy döntöttem, ha már eddig senki sem tette meg, és mert birtokában vagyok a szükséges eszközöknek, hogy elkészítem annak digitalizált változatát.

Az elkészült korongra végül mind a 3500 oldal fölkerült, képi, pdf formátumban, úgy, hogy az oldalképek mögött a géppel fölismertetett szöveg is ott lesz.

Ezen kívül elkészítettem a Márki-kötetek hipertext, akár internetre is föltehető változatát úgy, hogy mind a 8180 lábjegyzet tartalmát hozzákötöttem az utalási helyhez.

 

Akit érdekel mindez a tartalom, azt arra kérem, hogy írjon a nagyvarjas kukac yahoo pont com címre.

Aradvármegye Monográfiájának digitalizált változatát 2011. szeptember 29-én, délután öt órától mutatjuk be Ujj Jánossal az aradi Tulipán könyvesboltban.

a megye és város közgazdasági leírását adja Dr. Gaál Jenő