Klebelsberg és Pécska, akkor és most

A 2017. november 18-án Pesthidegkúton tartott előadásom szerkesztett változata.

Dr. Erdősi Károly: A ma délutáni utolsó, már nem előadást – ismerve az ő gondolatait, legalábbis azt mondhatom, voltam Magyarpécskán vendégeként –, hanem valami egészen különleges műfajt fogunk hallani Nagy Istvántól. Előadásának címe: Klebelsberg és Pécska, akkor és most. Hallgassuk szeretettel Magyarpécska küldöttét. Nagyon szenvedélyes előadásokat halottam mindig tőle.

Erdősi Károllyal

Nagy István – Fizikatanár vagyok, tehát bölcsészektől megszokott szöveget tőlem ne várjanak.

A vetítővásznon a Pécskai Római Katolikus Egyháznak az Aradi Állami Levéltárban őrzött keresztelési anyakönyvi kivonatából van az a csík kivágva, amelyről kiderül, hogy Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án született, december 5-én keresztelte Keglovitz Kuno, s állítólag azért lett ő is Kuno. Szathmáry Geyza plébános keresztelte. Négy keresztneve volt: Imre, Aurél, Ferenc, Kuno. A Klebelsberg család utolsó pécskai kapcsolata 1885. szeptember 5-én lehetett, amikor kivonatot kértek a tíz éves Kuno születési bizonyítványáról.

Klebelsberg Kunonak az édesapja Gróf Klebelsberg Jakab József Konstantin volt, aki Székesfehérváron van eltemetve. 1875-ben az Aradon állomásozó 14. közös huszárezrednél szolgált. Tiszti minősítési lapja a Bécsi Hadi Levéltárban található.

Klebelsberg Jakab lovas baleset után 1877. július 15-én halt meg, amikor Klebelsberg Kuno egy év és nyolc hónapos volt.

Klebelsberg Kuno családfája:

Az alábbi térkép azt ábrázolja, hogy apai ágon Thumburgból, a mai Ausztria nyugati csücskéből származott, édesanyja a Siófokhoz közeli Enyingen, Klebelsberg Kuno az Arad melletti Magyarpécskán született, és élete Pesthidegkúton, Budapesten zárult.

Klebelsberg Kunonak a nevét hol így, hol úgy írják. Amint ebből a képből is kiderül, hogy ő maga ékezet nélkül használta a Kunot, azt mondom, hogy jó lenne, ha mindenki így használná.

Hogy pontosan hol született azt nem tudjuk. Csupán valószínűsíteni lehet, hogy a magyarpécskai járási székhely épületegyüttesében lehetett az apjának huszárszázadosi szolgálati lakása. Ha úgy volt, akkor valószínű, hogy az alábbi épületegyüttesben született. Amikor született, akkor az emeletes rész még nem volt meg. 1892-ben épült. Az első kép – Ruber István helyi nyomdász által kiadott levelezőlap –, körülbelül 1910-ben, a második 2010-ben készült.

Dióhéjban Pécskáról

Pécska először 1332-ben fordul elő a pápai tizedjegyzékben. Az 1500-as évek közepéről fennmaradt török adólajstromokból kiderül, hogy az akkori települést és környékét magyarok szerbek, románok és magyarok lakták.

Pécska határa igen kiterjedt, tizenhétezer hektár, amiből tizenkétezer termőföld, a többi erdő és legelő. Az alábbi térképen minden egyes apró pont egy tanya. A baloldali, a zöld rész Magyarpécska, a jobboldali Románpécska – először Rácz, majd Ó-, később Románpécska. A két településrész össze van nőve.

A képen van öt piros pont. Az úgynevezett tanyasi iskolákat jelölik. Klebelsberghez semmi közük. Akkor épültek, amikor Klebelsberg fiatalember volt, és nem, amikor 1922 után miniszterként a közoktatást irányította. Mivel kiterjedt volt a tanyavilág, és a gyermekek iskoláztatását az állam fontosnak tartotta, ezért állami tervek alapján, állami résztámogatással építettek tanyasi iskolákat is. Megjegyzendő, hogy a románpécskai határ ugyanolyan nagy, ugyanolyan sűrűn tanyásodott – itt is és ott is mintegy 450 tanya volt –, ott mégsem volt egyetlen tanyasi iskola sem.

A pécskai románok egészen 1919-ig ragaszkodtak a felekezeti oktatáshoz, és csak annyi beleszólást engedtek a magyar államnak, amennyit nagyon muszáj volt. Az Apponyi törvény után a tanítói fizetések állami kiegészítése miatt kicsit többet, de még akkor is inkább ragaszkodtak ahhoz, hogy ők inkább szegényesen, de románul, a maguk szájíze szerint tanítanak, minthogy az állam elvárásait teljesítsék. Ennek volt egyik oka az, hogy 1913–14-ben volt olyan osztály, ahol a tanítónak 114 gyerek volt az osztályában.

Az alábbi képen Pécska belterületét látjuk. A bal oldali zöld rész Magyarpécska, a jobb oldali kék Románpécska. Kiemeltem a járási hivatal helyét, ahol Klebelsberg Kuno születhetett. A település Klebelsberg születésekor, 1875-ben se volt sokkal kisebb.

Az alábbi grafikonok Pécska lakosságának nemzetiségi és felekezeti megoszlását, és arányait mutatják. Az 1940-ig mintegy 300 zsidó magyar anyanyelvű volt, amit a temetőjükben lévő sírkövek feliratai igazolnak. Vagy magyar-héber, vagy csak magyar feliratuk van. Kiderül a grafikonból, hogy a helyi magyarság vagy többséget alkotott, vagy ahhoz közeli részarányt képviselt. Látszik a világháború okozta törés. Az 1956 utáni csökkenés a román állam nemzetiségekhez való viszonyulásának tükre.

Kérdező: Az 1956-os emelkedés?

N. I. A történet arról szól, hogy 1941 után léptek szülőkorba az I. Világháborút követően születettek, és a háborúk után mindig megugrik a születésszám, mintegy ösztönszerűen pótolandó a háborús veszteségeket. Márpedig megugrott a születésszám 1918 után, majd 1945 után is.

Most Pécska lakosságának mintegy 30%-a magyar, 15–20% között van a cigányság, akiknek fele románnak vallja magát, és 50–55% a román.

Az alábbi, 1995-ben megjelent könyv azért érdekes, mert addig Pécskán Klebelsberg Kunról senki sem beszélt.

Addig én sem tudtam róla, hogy ki volt. De 1990 előtt Magyarországon se sokat beszéltek róla.

Pécskán igyekszünk Klebelsberg emlékét ápolni.

1996-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi csoportja elhelyezett az 1887-ben épült pécskai katolikus templom falán egy Klebelsberg-emléktáblát.

A templom 1887-ben épült, 35 méter hosszú, igen impozáns, neogót stílusú épület. Az egykori Csanád Egyházmegye egyik legnagyobb vidéki katolikus temploma, és mögötte van a legnagyobb vidéki plébánia épület, amelyben az 1910-es években a plébánoson kívül még három káplán is lakott.

2000. november 11-én állítottuk a képen látható Klebelsberg-szobrot.

A talapzaton lévő idézetet én választottam.

A leleplezésénél ott volt az akkori közoktatás-ügyi miniszter Pokorni Zoltán, az akkori művelődésügyi államtitkár Semjén Zsolt, Ft. Gyulai Endre szegedi, és Ft. Roos Márton temesvári püspök. A szobor az igen jó nevű, néhai Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotása, és a Horváth László által vezette budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum ajándéka. A szoboravatásra készült egy emlékérem is.

Gyulai Endre püspök, Jecza Péter szobrász, Horváth László iskolaigazgató

Pokorni László és Semjén Zsolt

Pécskán igyekszünk a jelentős teljesítmény nyújtó elődök emlékét ápolni. Klebelsberg az egyik.

A katolikus templom falán lévő emléktáblák közül az első 1994-ben került a helyére. Ormós Zsigmond Pécskán született, és temesi főispán, múzeumalapító, numizmatikus, képzőművészeti szakíró, művészettörténész, de írt regényeket is.

Klebelsberg emléktábláját 1996-ban helyezték el.

Kálmány Lajos Szegeden született, és halt meg. Pécskán volt kezdő káplán, amikor kiadta a Koszorúk az Alföld vadvirágaiból című, pécskai népköltészeti gyűjtését. Valószínűsíthető, hogy tudtak egymásról. Kálmány a magyar néprajzi gyűjtés klasszikusának számít.

Mester János Pécskán született, jezsuita, egyetemi tanár Szegeden. Ő volt az egyetem katolikus pedagógia professzora. Klebelsberg nevezte ki. Van, aki szerint azért, mert mindketten Magyarpécskán születtek, de erre semmiféle tárgyi bizonyíték sincs.

Nagy Oszkár szintén Magyarpécskán született. Leányanya gyermeke volt. és a Nagybányai Festőiskola jeles képviselője volt. Az ő emléktáblája 2015-ben lett elhelyezve. Napjainkban ő a legvásároltabb nagybányai festő.

Klebelsberg emlékét a fent felsoroltakkal együtt igyekszünk ápolni. Évenként volt Klebelsberg-napunk. Ezeket az emléktáblákon szereplők hol egyikének, hol másikának szenteltük. De volt magyar közélethez kötődő is.

Cionca Arghir Iustin Marinel polgármester, Klebelsberg Éva, Nagy István

Barna Gábor, Czégényi Dóra, Nagy István, Péter László, Szűcs Zoltán

Király Árpád, Bella Ibolya, Czeglédi Ferenc, Pakott Géza, Horváth László

Nagy István, Király András, Pellegrini Miklós, Juhász Béla

Bede Bacsilla Eszter, Simon M. Veronika, Kollmann György

Erdősi Károly előad

Király András, Cziszter Kálmán, Hosszú Zoltán, Bognár Levente, Nagy István

Volt, hogy a Klebelsberg-napra elkészült az előző évi esemény előadásait tartalmazó Klebelsberg-napi füzet.

Klebelsberg emlékét Pécskán nem csak pécskaiak ápolják, hanem máshonnan érkezők is. Tíz év óta minden évben eljön egy makói csoport, hogy születésének évfordulóján megkoszorúzza szobrát, emléktábláját. Vezetőjük a néhai Mendei Árpád volt. Helyét újabban a Szibrik Miklós Egyesület elnöke, Forgó Géza vette át.

2009-ben volt ott Korényi Zoltán és felesége Pesthidegkútról.

2009-ben mi is voltunk Pesthidegkúton, amikor Búza Barna Klebelsberg-szobrát avatták a Klebelsberg Kultúrkúria kertjében.

2013-ban Erdősi Károly tartott előadást Klebelsbergről, Pécskán. Akkor kapta a pécskai magyar iskola Simon M. Veronika Klebelsberg-portréját, és még egy festményét. Ezeket a pesthidegkúti Kollmann Györgynek is köszönhetjük.

Bede Bacsilla Eszter iskolaigazgató, Simon M. Veronika és képei, Kollmann György

Klebelsberg hangja egyetlen egy felvételen hallható. Az, hogy kikerült a budapesti rádió archívumából nekem is köszönhető. Amíg – kezdeményezésemre – nem vetette ki onnan a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója, Dr. Horváth László, addig semmilyen Klebelsberges filmen vagy hangos riportban nem volt hallható. Az óta felhasználják.

Végezetül hallgassuk Klebelsberg Kunonak a tanuló ifjúsághoz intézett beszédét, 1928-ból:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.