Idén évfordulós ünnepség volt a Pécskai 2-es számú Általános Iskolában. A körülmények úgy hozták, hogy az alkalomra szánt könyvem csak később tudtam befejezni. Így került a könyv bemutatója a Klebelsberg-nap előestéjére. A tulajdonképpeni Napot a pécskai Klebelsberg-szobor leleplezése 10. évfordulójának, valamint Magyarpécska másik érdemes szülöttének, Mester Jánosnak szenteltük, és 2010. november 6-án tartottuk.
Emberként szükségünk van viszonyítási pontokra, példaképekre. Közösségként sincs ez másként.
Az évszázadok során Pécskán, benne a néhai – 1765–1961 között önálló közigazgatási egységként létező – Magyarpécskán több olyan személyiség született, akik maradandót alkotva beírták nevüket az egyetemes magyar kultúrtörténetbe, és ezért megérdemlik, hogy időnként emlékezzünk rájuk, bemutassuk életművüket.
Az első Klebelsberg-napot 2000. november 11-én szerveztük, amikor szobrot állítottunk az 1875. november 13-án Magyarpécskán született államférfinak. 2005-től minden ősszel szervezünk Klebelsberg-napot, amelyeken rá is emlékezve évenként Pécska egy-egy jeles szülöttének életművét elevenítjük föl, vagy közösségi szempontból fontos kérdéskör megtárgyalásához biztosítunk keretet.
Az idei eseményt részben a 2000-es szoboravatásnak, annak tízedik évfordulójának szenteltük és az egyik legnevesebb Klebelsberg-kutatót, Ujváry Gábort, tanszékvezető főiskolai tanárt, a Kodolányi János Főiskola tudományos rektorhelyettesét kértük meg, hogy ismertesse a valaha volt egyik legnagyobb magyar közoktatás- és vallásügyi miniszterének életművét. Az előadó Élt ötvenhét évet, dolgozott egy évszázadnyit címmel ötven perces vetítettképes előadását és a kérdésekre adott válaszait élénk érdeklődés övezte.
A 2000. november 11-ei pécskai Klebelsberg-szobor születésének történetét Horváth László, az adományozó Budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum akkori és mai igazgatója elevenítette föl. Ezt Nagy István saját emlékeivel egészítette ki.
Mester János tevékenységéről Oláh János szegedi főiskolai tanár dolgozatát olvastuk föl, köszöntötte az egybegyűlteket Szűcs Zoltán Magyarország kolozsvári konzulja, majd a pécskai hitoktató Bella Ibolya a jezsuita rendről beszélt – Mester János is Jezsuita volt–, akit SJ Pakot Géza atya követett, végül a makói Bogoly József Ágoston zárta az előadások sorát.
Délután Ft. Czeglédi Ferenc plébános és Ft. Király Árpád marosi főesperes szentmisét mutatott be az ünnepeltek emlékére, majd megkoszorúzták az 1887-ben épült pécskai római katolikus templom falára elhelyezett Mester János emléktáblát és Gróf Klebelsberg Kuno szobrát.
Din păcate, chiar nu se țin, deși ar fi necesare. Lipsesc românii cu inițiative în acest domeniu. Poate vor apărea.