Az Aradon élő, Temesváron született Borbély Zsolt Attila 2013-ban kapott egy öt hónapos ösztöndíjat, hogy megírja a romániai, az erdélyi magyar politikai közélet 2003–2013 közötti történetét.
A kötetet tegnap, 2014. február 17-én mutatta be az aradi Tulipán könyves-borházban.
A szerző által fölkért kérdezőként lehettem részese az eseménynek.
Az olvasók egy 380 oldalas, A5-ös formátumú könyvet vehetnek a kezükbe, amelyben 51 fejezeten át követhetik a föltárt időszak jogász-politológusi elemzését 300 oldalon át. A kötet 2. fejezete 19 oldalon összefoglalja az 1992–2003 közötti időszak történéseit, míg a záró 53. fejezet három oldalon a merre tovább kérdésről szól.
A kötetet Irodalomjegyzék zárja, nem is akármilyen, hiszen 52 oldalon 950 tétel sorakozik föl.
Borbély Zsolt Attila 2002-ben már szerkesztett egy hasonló kötetet, amelynek címe: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt, a kolozsvári nyilatkozat tíz esztendeje.
A most megjelent kötet nem könnyű olvasmány, de izgalmas és igen tartalmas.
Sok mindent kérdezhettem volna a szerzőtől, de inkább általa korábban nem mérlegelt tényekkel szembesítettem, arra kérve, hogy azok kapcsán fejtse ki gondolatait.
Először a kötetben megkerülhetetlen szervezetek előfordulási számaival szembesítettem:
Következtek a személyiségek:
majd a városok:
Szomorúan állapíthattam meg, hogy az Arad megyében magyar közképviseletet ellátó RMDSZ-es politizálók közül senki nem jelent meg a bemutatón.
A könyv kulcsgondolata az autonómia, amely 319-szer fordul elő benne.
Az egy órát igénybe vevő szerzői válaszokat követően az érdeklődők kérdezhettek BZSA-tól.
A képeket Irházi János, az Aradi Hírek szerkesztője készítette.
Az eseményről beszámolt az aradi Nyugati Jelen, és a temesvári Heti Új Szóban Ujj János írása lesz olvasható.