A 2026. november 13-ai pécskai Klebelsberg-napot a Pro Pécska Egyesület szervezte.
Az esemény az helyi Ormós Zsigmond Általános Iskolában volt megtartva.
Az alkalmat megtisztelte jelenlétével Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, és
Simon István Előd, dr., konzul az alább olvasható beszéddel köszöntötte az egybegyűlteket.
Az esemény meghívott előadója, Miklós Péter docens, címzetes egyetemi tanár, részletesen bemutatta a 2026 tavaszán megjelent A kultuszminiszter című könyvét, amelyben hét, korábban megjelent Klebelsberges írása szerepel:

– Konzervativizmus és modernitás;
– Nemzet és kisebbség;
– A katolikus egyetem víziója;
– Lángoló lelkesedés és mélységes érdeklődés;
– Magyarpécskától Szegedig;
– Tudás és munka;
– Szegedi szív.

Az esemény résztevői megkapták az alkalomra készült Klebelsberg-napi füzetet, amelybe a tavalyi, aradi és pécskai Klebelsberg-napok előadóinak egybeszerkesztett előadásai:
Dr. habil. Miklós Péter PhD: Klebelsberg Kuno szegedi kapcsolatairól és oktatáspolitikájáról;
Dr. habil. Ujváry Gábor: Politikus és államférfi – 150 éve született Klebelsberg Kuno,
valamint Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja, Szélesné Herman Ágnes Pécskán elmondott köszöntőbeszéde, továbbá az esemény sajtója olvasható.

Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Simon István Előd, dr., konzul beszéde

Tisztelt pécskai magyar közösség!
Tisztelt professzor úr!
Tisztelettel köszöntöm Önöket eme jeles megemlékezésen, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében.
A mai napon Pécska város nagy szülöttjére, Klebelsberg Kunora emlékezünk, s rajta keresztül egy kicsit a magyar kultúrára, a magyar kultúra által kiművelt szellemóriásokra. A mai nap azonban kettős ünnep, hiszen egyben a magyar nyelv napja is van ma.
Joggal vagyunk büszkék költőinkre, íróinkra, tudósainkra, Nobel-díjasainkra – akik magyar nyelven gondolkodtak és alkottak.
Ilyenkor joggal húzzuk ki magunkat és büszkén mondjuk szerte a nagyvilágban, hogy igen, mi magyarok újra, szinte évről-évre gyarapítjuk a legmagasabb tudományos kitüntetés magyar tudósok által elnyert névsorát, és nemzetünk számbeliségéhez képest mi magyarok adjuk a legtöbb neves tudóst a világnak. A kultúra más területein is világraszóló teljesítményt nyújtunk.
A 20. században majdnem minden értékestől megfosztották nemzetünket. Életterünket, gazdasági lehetőségeinket leszűkítették, erőforrásaink kikerültek hatalmunkból, de legnagyobb tőkénk a szellem és az alkotás szabadsága, a tudás megszerzésének, átadásának és magas szintű művelésének a lehetősége, nyelvünk művelése megmaradt számunkra.
Klebelsberg Kuno miniszter zseniális felismerése, hogy „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” nem csak a 20. századra adott nemzetünknek életképes víziót, hanem a 21-edikre is. Sőt, azt kell mondanom, hogy ez a mondat soha nem volt aktuálisabb, mint napjaink rohamosan fejlődő világában.
De ne rohanjunk előre: Klebelsbergnek az a felismerése, hogy a tudás, a kultúra nem csupán a kiváltságosok jussa, hanem a társadalom legszélesebb rétegeit kell bevonni ebbe, és a legeldugottabb helyen élő tanyasi gyermeknek is esélyt kell adni, hogy tanuljon, és ha tehetséges kiemelkedjen, igazán forradalmi vízió volt minden tekintetben. Programjával, reformjaival, elképzeléseivel lerakta a modern kultúrnemzet alapjait.
Felismerte, hogy a kultúra egyszerre örökség és erőforrás. Amit egyszerre szükséges megőrizni a múltból a jövőnek, ugyanakkor gyarapítani és folyamatosan hozzáadni is.
Nem árt, ha néha a leginkább tudott, vagy agyonismételt dolgokra kérdezünk rá újra és újra – így éppen aktuális módon arra, mit is jelent a kultúra, hogyan határozzuk meg fogalmát? Mit jelent számunkra a magyar kultúra és annak évezredes hagyományának a megőrzése?
Az első legáltalánosabb jelentése szerint a kultúra kifejezésen az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességét, a művelődésnek valamely területét, illetve ezeknek valamely népnél valamely korszakban való megnyilvánulását értjük.
A kultúra szűkebb értelemben azt jelenti: „ami törődik valamivel, életben tartja és növeli azt. Az ember ilyen módon művelheti meg mindazt, amivel találkozik, de ha így tesz, egyszersmind megváltoztatja az általa megművelt dolgot: új formákat hoz ki belőle”. (Paul Tillich, Rendszeres Teológia)
A kultúra, valami újat teremt abból, amivel az ember találkozik.
A magyar kultúrán magyarul gondolkodó, alkotó, magyar identitással rendelkező egyének olyan szellemi produktumát értjük, amely hosszú évszázadokon keresztül sűrűsödött össze, kötőanyaga a nyelv, a közös múlt és történelem, a tradíciók, és a magyarság pozitív értékei, szokásai. Ezen dolgok mentén alkotunk egy közösséget.
Mint különálló és egyedi személyiségek, kulturális cselekvéseink teljessége, – akik egyben közösséget is alkotunk –, mint a magyar nemzet tagjai, hatunk egymásra. Ezen kulturális cselekvések ebben az értelemben az élet önteremtését jelentik ebben személyes és közösségi tartományban. Ezek az élet, úgymond mozgatórugói. A magyar élet mozgatórugói. A kulturális teljesítmény a nemzetből ered s egyben a nemzetre is hat vissza, azt élteti.
„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik.” (Soltész Márton)
Ennek a nemzeti hagyománynak, a nemzeti hagyományban rejlő tudásnak, a magyar kultúra vitathatatlan értékeinek a megőrzéséről, a tudás minél szélesebb körben történő kiterjesztéséről szól Klebelsberg Kuno nemzetépítő munkássága. Klebelsberg Kuno elsősorban mint kultúrpolitikus él az utókor emlékezetében, akinek oktatási, tudományos és kulturális intézmények sokasága köszönheti létrejöttét.
Itt Pécskán azonban, születésének helyén, ahol most magára az emberre, a családjára, az ide köthető emlékekre emlékezünk, ami mindig egy fontos dolog, Klebelsberg Kuno ma egy élő szellemi valóság, amelyből mindig erőt lehet meríteni, mindig kézzelfogható közelségben van és lesz az Önök számára.
Kívánom, hogy ezzel az örökséggel bölcsen tudjanak sáfárkodni, és mindig legyen bátorságuk, erejük, elhivatottságuk megmutatni a világnak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak.
A rendezvény végén a könyvét bemutató szerző dedikált, a résztvevők pedig beszélgettek,

majd átmentek a római katolikus templom kertjébe, ahol megkoszorúzták Gróf Klebelsberg Kuno szobrát.


A szervezők koszorúja:

A megkoszorúzott szobor:

Akit érdekel a Klebelsberg-napon kiosztott füzet az írjon a nagyvarjas kukac pecska pont ro ímélcímemre.