{"id":4345,"date":"2020-01-19T10:31:16","date_gmt":"2020-01-19T08:31:16","guid":{"rendered":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/?p=4345"},"modified":"2020-01-19T10:45:57","modified_gmt":"2020-01-19T08:45:57","slug":"a-mulo-idoben-zsugorodva","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/?p=4345","title":{"rendered":"A m\u00fal\u00f3 id\u0151ben … zsugorodva"},"content":{"rendered":"\n

\nTegnap\nj\u00f6tt velem szembe a f\u00e9szb\u00fakon az \u00c9let \u00e9s Irodalomb\u00f3l megosztott\nL\u00e1ng Zsolt<\/em> \u00edr\u00e1s: Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va h\u00e1tizs\u00e1kja<\/strong><\/em>. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Megnyitottam, megv\u00e1rtam, hogy lemenjen a f\u00e9l perc rekl\u00e1m, majd elolvastam.<\/p>\n\n\n\n

Amikor a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtem ezek jutottak eszembe:
– A sorb\u00f3l kil\u00e9p\u0151 \u00e9n mindig m\u00e9rhetetlen\u00fcl kiszolg\u00e1ltatott.<\/em><\/p>\n\n\n\n

– L\u00e1ng Zsolt 40 \u00e9vet \u00e1t\u00edvel\u0151 kifut\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli eszmefuttat\u00e1sa<\/em><\/p>\n\n\n\n

\nK\u00edv\u00e1ncsi\nlettem a hivatkozott k\u00f6zl\u00e9sre, arra a kerekasztal besz\u00e9lget\u00e9sre,\namelynek leirata 1980-ban jelent meg a Korunkban, \u00edgy megkerestem.<\/p>\n\n\n\n

\nAl\u00e1bb\nez a k\u00e9t \u00edr\u00e1s olvashat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

\nMire\na v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtem nekem az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy 2020-ban ugyanaz\nelmondhat\u00f3, mint amir\u0151l 1980-ban besz\u00e9ltek. Most m\u00e1sok lenn\u00e9nek\na besz\u00e9lget\u0151k de ugyanazt mondhatn\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

\n30\n\u00e9v \u201cszabads\u00e1g\u201d ut\u00e1n ugyanolyan szertehull\u00f3 az erd\u00e9lyi\nmagyars\u00e1g, ugyanolyan k\u00f3v\u00e1lyg\u00f3k \u00e9s tehetetlenek benne a magukat\n\u00e9rtelmis\u00e9ginek mond\u00f3k, mik\u00f6zben t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck most is csak\n\u00e9ttermis\u00e9gi, mint voltak 1980-ban.<\/p>\n\n\n\n

\nMost\nsokkal t\u00f6bb a n\u00e9pics\u00e1ja, a d\u00ednom-d\u00e1nom, a falunap, a v\u00e1rosnapok,\na nagy- \u00e9s kisv\u00e1rosi magyar napok, de ezeknek semmi haszna.<\/p>\n\n\n\n

\nHazamennek\naz erd\u00e9lyi – Halmit\u00f3l Resicab\u00e1ny\u00e1ig, Kisvarjast\u00f3l Bodzafordul\u00f3ig\n– magyar r\u00e9sztvev\u0151k, magukra csukj\u00e1k az ajtajaikat, kipihenik\ngasztrof\u00e1radalmaikat, majd m\u00e1snap rom\u00e1nul besz\u00e9lnek a\ngyermekeikkel, unok\u00e1ikkal. Ha akkor mondjuk 15% j\u00e1ratta a gyerekeit\nrom\u00e1n iskol\u00e1ba, akkor ma ez az ar\u00e1ny 30-60%. Ha akkor a cenz\u00fara\nmiatt nem jelentek meg irom\u00e1nyok, akkor most az\u00e9rt, mert nincs r\u00e1\nadakoz\u00f3 mec\u00e9n\u00e1s, vagy az alkot\u00f3 nem mindenhova nyal\u00f3 alkat, \u00e9s\nez\u00e9rt elfogy az alap\u00edtv\u00e1nyi p\u00e9nz, mire az \u0151 p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1hoz\n\u00e9rnek a bennfentes b\u00edr\u00e1l\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

\nTegnap,\n2020 janu\u00e1r 18-\u00e1n \u00fcnnepelte az 1989 december 22. 1990.\njanu\u00e1r-m\u00e1rciusa k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6tt- P\u00e9csk\u00e1n december 28-\u00e1n –\nmegalakult RMDSZ az orsz\u00e1gos sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t, \u00f6nel\u00e9g\u00fclten,\ng\u0151g\u00f6sen, kirekeszt\u0151n, felejt\u0151n, miut\u00e1n a 2019. december 19-\u00e9re\nmegszervezettet december 17-\u00e9n lef\u00fajta. A decemberi el\u0151tt k\u00e9rdezte\nt\u0151lem valaki: te is ott leszel? Dehogy, mondtam neki, \u00e9n reneg\u00e1t\nlettem. Ugyan mi\u00e9rt h\u00edvtak volna meg, ha T\u0151k\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 nev\u00e9t\nsem ejtett\u00e9k ki?<\/p>\n\n\n\n

1980-ban volt a Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rt \u00e9s a Magyar Nemzetis\u00e9g\u0171 Rom\u00e1n Dolgoz\u00f3k Tan\u00e1csa, Most van az RMDSZ \u00e9s egy sor t\u00e1rsszervezete, de most is \u00f6sszeh\u00edvhatna a Korunk – http:\/\/korunk.org\/<\/a>, az Igaz Sz\u00f3b\u00f3l lett L\u00e1t\u00f3 – http:\/\/www.lato.ro\/<\/a>, az Utunkb\u00f3l lett Helikon https:\/\/www.helikon.ro\/<\/a>, a M\u0171vel\u0151d\u00e9s https:\/\/muvelodes.net\/<\/a>, a Kr\u00f3nika – https:\/\/kronikaonline.ro\/<\/a> vagy az El\u0151r\u00e9b\u0151l lett Maszol https:\/\/www.maszol.ro\/<\/a> olyan \u00e9rtelmis\u00e9gieket \u00e9s \u00e9ttermis\u00e9gieket, mint tette a Korunk 1980-ban, \u00e9s a csevejek ut\u00e1n elk\u00e9sz\u00fcl\u0151 leiratokb\u00f3l ugyanolyan gondok, c\u00e9ltalans\u00e1g, tehetetlens\u00e9g \u00e9s lehetetlens\u00e9g \u00e1radna.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s akkor a k\u00e9t \u00edr\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va h\u00e1tizs\u00e1kja<\/h2>\n\n\n\n

\u00c9S<\/strong> LXIV. \u00e9vfolyam, 3. sz\u00e1m, 2020. janu\u00e1r 17.<\/a><\/p>\n\n\n\n

\nL\u00e1ng\nZsolt<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\nNegyven\n\u00e9vvel ezel\u0151tt a kolozsv\u00e1ri Korunk<\/em>\nszerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben nyilv\u00e1nos eszmecser\u00e9t rendeznek. Ank\u00e9t, ez a\nkor szava, \u00faton-\u00fatf\u00e9len ank\u00e9toznak az elvt\u00e1rsak (a n\u00e9pi\netimol\u00f3gia megfejt\u00e9se: ank\u00e9t<\/em>\npofont kapsz!). G\u00e1ll Ern\u0151, a lap f\u0151szerkeszt\u0151je tartja a\nmegnyit\u00f3t. Nem nevezi meg a tal\u00e1lkoz\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, viszont hosszan\nbesz\u00e9l a vesz\u00e9lyekr\u0151l. A rom\u00e1niai magyar szellemi \u00e9letben\n\u201esz\u00e9tapr\u00f3z\u00f3d\u00e1s\u201d, a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g \u00e1lc\u00e1j\u00e1ban fell\u00e9p\u0151\n\u201eatomiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d tapasztalhat\u00f3, ami azzal fenyeget, hogy\n\u201elehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik a sz\u00f3\u00e9rt\u00e9s\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\nMai\nnyelvre leford\u00edtva, a sz\u00e9tapr\u00f3z\u00f3d\u00e1s\/atomiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s azt jelenti:\nvannak, akik lesodr\u00f3dnak az \u00fatr\u00f3l, r\u00e1ad\u00e1sul fel sem fogj\u00e1k, ez\n\u201er\u00e1juk n\u00e9zv\u00e9st\u201d milyen vesz\u00e9lyes, mert ha messzire\nelk\u00f3sz\u00e1lnak, m\u00e1r \u0151k, G\u00e1ll Ern\u0151\u00e9k, a rom\u00e1niai magyar\nint\u00e9zm\u00e9nyek vezet\u0151i sem tudnak rajtuk seg\u00edteni, ha pedig bajba\nker\u00fclnek, akkor az eg\u00e9sz magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g bajba ker\u00fcl. \u201eK\u00f6z\u00f6s\n\u00e9rdek az egys\u00e9g meg\u0151rz\u00e9se.\u201d<\/p>\n\n\n\n

\nA\nfokoz\u00f3d\u00f3 nyersanyaghi\u00e1ny miatt (a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi AZOPAN\nfot\u00f3gy\u00e1r teljes kapacit\u00e1ssal exportra dolgozik) a tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l\nnem k\u00e9sz\u00fcl egyetlen f\u00e9nyk\u00e9p sem. Szerencs\u00e9re az ank\u00e9tot magn\u00f3ra\nveszik, majd a Bretter Zolt\u00e1n \u00e9s Aradi J\u00f3zsef \u00e1ltal lejegyzett \u00e9s\nmegszerkesztett v\u00e1ltozatot a lap 1980. 1\u20132. sz\u00e1m\u00e1ban A\nsz\u00f3\u00e9rt\u00e9s el\u0151felt\u00e9teleir\u0151l<\/em>\nc\u00edmmel megjelentetik. Tizenheten \u00fclik k\u00f6rbe az \u00f6sszetolt\nasztalokat. A falak ment\u00e9n a rakt\u00e1rb\u00f3l el\u0151kotort rozoga sz\u00e9keken\na lapn\u00e1l gyakornokoskod\u00f3 b\u00f6lcs\u00e9szek \u00e9s azok bar\u00e1tai h\u00faz\u00f3dnak\nmeg. Figyelnek. Az asztalf\u0151n G\u00e1ll Ern\u0151: arc\u00e1n az alkalomhoz ill\u0151\n\u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9g \u00e9s az \u00e9vek \u00f3ta \u00e1lland\u00f3sult riadts\u00e1g. Mint aki\natt\u00f3l f\u00e9l, hogy nem hallott meg valami \u00e9letbev\u00e1g\u00f3an fontos\nutas\u00edt\u00e1st. A korszak legdemokrat\u00e1bb f\u0151szerkeszt\u0151je, akinek\nazonban a p\u00e1rtk\u00f6zpontb\u00f3l egyre gyakrabban r\u00e1l\u00e9pnek a\nty\u00fakszem\u00e9re, \u00e9s ilyenkor k\u00e9nytelen \u0151 is r\u00e1l\u00e9pni a beosztott\nty\u00fakszemekre. Mellette Balogh Edg\u00e1r, veter\u00e1n kommunista, aki annak\nidej\u00e9n m\u00e9g el tudta int\u00e9zni, hogy a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg megk\u00edm\u00e9lje\nKolozsv\u00e1rt, viszont saj\u00e1t mag\u00e1t m\u00e1r nem menthette meg\nelvt\u00e1rsait\u00f3l, b\u00f6rt\u00f6nbe csukt\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb rehabilit\u00e1lt\u00e1k, de\nr\u00e9gi erej\u00e9t m\u00e1r soha nem nyerte vissza. Az \u0151 arc\u00e1n is az\nidom\u00edtottak riadalma. G\u00e1ll m\u00e1sik oldal\u00e1n R\u00e1cz Gy\u0151z\u0151, a\nrend\u00edthetetlen p\u00e1rtkatona, aki nemsok\u00e1ra \u00e1tveszi a\nf\u0151szerkeszt\u0151s\u00e9get, \u00e9s a kinevez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 \u00fcnnepi\npoharazgat\u00e1s k\u00f6zben \u00f6sszeverekedik K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndorral (m\u00e1s\neml\u00e9kez\u0151k szerint G\u00e1lfalvi Gy\u00f6rggyel). Szemben vel\u00fck a\nszerkeszt\u0151s\u00e9g legfiatalabb tagja, Aradi J\u00f3zsef, aki a\nprovincializmusb\u00f3l \u00edrta szakdolgozat\u00e1t, \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3\nt\u00e1rgyismeret\u00e9t tan\u00fas\u00edtja, hogy a fesztivizmust nevezte az\n\u201eerd\u00e9lyis\u00e9g\u201d legfontosabb pill\u00e9r\u00e9nek. \u0150 az egyetlen, aki\nutal az ank\u00e9t okaira: megjelent egy \u00faj nemzed\u00e9k, k\u00f6lt\u0151k, \u00edr\u00f3k,\nfiloz\u00f3fusok, az \u00f6regek \u0151ket h\u0151b\u00f6rg\u0151knek nevezik, \u00e9s aki\nh\u0151b\u00f6r\u00f6g, bomlasztja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nf\u00fcst elviselhetetlen, ennek ellen\u00e9re mindenki cigarett\u00e1zik, az is,\naki nemdoh\u00e1nyz\u00f3. Fesz\u00fclten jegyzetelnek, olykor a szomsz\u00e9d f\u00fcl\u00e9be\nsuttognak valamit, vagy az asztal f\u00f6l\u00f6tt lengetve ujjukat, sz\u00f3l\u00e1sra\njelentkeznek. \u00dagy t\u0171nik, abban a hitben \u00fclnek a volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za\neklektikus term\u00e9ben, hogy az el\u0151tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 k\u00e9rd\u00e9st k\u00e9pesek\nlesznek megoldani. Holott 1979 v\u00e9g\u00e9n erre semmif\u00e9le es\u00e9ly\u00fck\nnincs. A k\u00f6zelg\u0151 p\u00e1rtkongresszuson Ceau\u0219escu m\u00e9g hat\u00e9konyabb\nfokozatra kapcsolja a kultur\u00e1lis forradalmat, \u00e9s a m\u00e1rciusi\nv\u00e1laszt\u00e1sokon a tizenhatmilli\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3 99 sz\u00e1zal\u00e9ka r\u00e1\nszavaz. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAz\nels\u0151 felsz\u00f3lal\u00f3 Moln\u00e1r Guszt\u00e1v, a bukaresti Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3\nszerkeszt\u0151je, harmincegy \u00e9ves. Taktikusan nem v\u00e9dekezik, hanem\nk\u00e9sz akci\u00f3tervvel \u00e1ll el\u0151. Kijelenti, nem elvi vit\u00e1kra van\nsz\u00fcks\u00e9g, hanem k\u00f6z\u00f6s cselekv\u00e9sre. Egyed P\u00e9ter, aki ekkor\nhuszon\u00f6t \u00e9ves, ragyog\u00f3 tehets\u00e9g\u0171 k\u00f6lt\u0151 \u00e9s filoz\u00f3fus, Egyed\n\u00c1kos t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz fia, Bretter Gy\u00f6rgy legjelesebb tan\u00edtv\u00e1nya,\nnemcsak \u201ea h\u0151b\u00f6rg\u0151k\u201d nyelv\u00e9t, hanem a kem\u00e9nyvonalas d\u00edn\u00f3k\u00e9t\nis j\u00f3l ismeri, csatlakozik Moln\u00e1rhoz, \u00e9s amond\u00f3, hogy \u201ea\nkollekt\u00edv \u00e9thosz eszm\u00e9je\u201d, m\u00e1s sz\u00f3val a nemzed\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti\n\u201ebruders\u00e9g\u201d jegy\u00e9ben meg kell tal\u00e1lni az \u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u0171\nfeladatokat. Palot\u00e1s Dezs\u0151, huszonnyolc \u00e9ves, friss\nForr\u00e1s-k\u00f6tettel a zseb\u00e9ben szint\u00fagy az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s h\u00edve:\n\u201esehogy se l\u00e1tok ellent\u00e9tet \u00f6regek \u00e9s fiatalok k\u00f6z\u00f6tt\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\nAz\nank\u00e9t alatt a leggyakrabban haszn\u00e1lt kifejez\u00e9s (\u00f6tvenn\u00e9gyszer\nszerepel) a \u201emetanyelv\u201d. T\u00f6bbnyire a \u201evalami \u00e9rthetetlen\u201d\n\u00e9rtelemben haszn\u00e1lj\u00e1k. Ut\u00e1na k\u00f6vetkezik a \u201enemzetis\u00e9g\u201d. A\n\u201eh\u0151b\u00f6rg\u00e9s\u201d is dobog\u00f3s. \u201eElszigetel\u0151d\u00e9s\u201d, ugyancsak a\ndobog\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben. Ebbe a sz\u00f3csoportba tartozik a \u201erecenzens\nk\u00f6ly\u00f6k\u201d (ifj\u00fa tit\u00e1n, aki recenzi\u00f3kat \u00edr an\u00e9lk\u00fcl, hogy\n\u00e9rten\u00e9, mi a d\u00f6rg\u00e9s), \u201emisztifik\u00e1lni\u201d (rossz recenzi\u00f3kat\n\u00edrni), \u201ekott\u00e9riaszellem\u201d (klikkesed\u00e9s), \u201eraj\u201d\n(renitensked\u0151k), \u201eelitr\u00edtus\u201d (misztifik\u00e1l\u00f3 renitensked\u0151k\natomiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa). A negat\u00edv sz\u00ednezet\u0171 dolgokat \u00e1ltal\u00e1ban idegen\nszavakkal jel\u00f6lik (\u201ediszkontinuit\u00e1sa\u201d). \u00dcgyelnek az\n\u00e1rnyalatokra: \u201enemzed\u00e9ktag\u201d, mondj\u00e1k lekezel\u0151n,\n\u201enemzed\u00e9kt\u00e1rs\u201d, m\u00e9lt\u00e1nyol\u00f3 hangs\u00fallyal. A pozit\u00edv fogalmak\nvalamilyen cselekv\u00e9shez kapcsol\u00f3dnak: \u201eeszmecsere\u201d,\n\u201emunkafeladat\u201d, \u201eelk\u00f6telezetts\u00e9g\u201d, \u201en\u00e9pszolg\u00e1lat\u201d,\n\u201etennival\u00f3\u201d, \u201efolytonoss\u00e1gprogram\u201d. A bajt hoz\u00f3\njelens\u00e9geket el\u0151szeretettel jel\u00f6lik l\u00e1ttat\u00f3 jelz\u0151kkel:\n\u201etalajvesztetts\u00e9g\u201d, \u201ebesz\u0171k\u00fcl\u00e9s\u201d. A \u201ef\u00fcrd\u0151v\u00edzzel\negy\u00fctt a gyereket is ki\u00f6nteni\u201d sz\u00f3l\u00e1st h\u00e1rman is bevetik,\nm\u00e1s-m\u00e1s sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetben. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, mennyire men\u0151\na \u201ek\u00f6z\u00e9pfogalom\u201d kifejez\u00e9s haszn\u00e1lata, az eredetileg\narisztotel\u00e9szi (egy\u00e9bk\u00e9nt metanyelvi) fogalom tizen\u00f6tsz\u00f6r fordul\nel\u0151.<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va ekkor harmincn\u00e9gy \u00e9ves, a b\u00f6lcs\u00e9szkar adjunktusa,\nk\u00e9t fontos k\u00f6nyv szerz\u0151je (Megtal\u00e1lt\nnyelv\u00fcnk, Tal\u00e1lkoz\u00e1s az egyszerivel<\/em>).\nHozz\u00e1sz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban a nyelvr\u0151l besz\u00e9l, pontosabban a\nnyelvhaszn\u00e1latr\u00f3l. Vegy\u00fck azt a kifejez\u00e9st, mondja, hogy \u201ea\nsaj\u00e1toss\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga\u201d, vagy azt, hogy \u201en\u00e9pszolg\u00e1lat\u201d.\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az els\u0151 f\u00e9lrevezet\u0151. Legfeljebb \u201ea m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\nill\u00fazi\u00f3j\u00e1r\u00f3l\u201d, de sokkal ink\u00e1bb \u201em\u00e9ltatlan helyzetr\u0151l\u201d\nkellene besz\u00e9lni. A m\u00e1sodikkal \u00fagy \u00e9l\u00fcnk vissza, hogy\n\u201esz\u00ednvonaltalan, provinci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9get fejt\u00fcnk ki\nn\u00e9pszolg\u00e1lat c\u00edm\u00e9n\u201d. Pontos\u00edtsuk a besz\u00e9d\u00fcnket, k\u00e9ri, \u00e9s\nel is kezden\u00e9, de nem hagyj\u00e1k, hogy befejezze. Pedig l\u00e9nyeges\ndolgokat mond ki, ami abb\u00f3l is l\u00e1tszik, hogy az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151k\nminduntalan az \u0151 felsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dnak, j\u00f3llehet szavait\nsaj\u00e1t \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fckh\u00f6z applik\u00e1lj\u00e1k. Tiltakozik, megism\u00e9tli\neredeti mondand\u00f3j\u00e1t, mire k\u00e9szs\u00e9gesen b\u00f3logatva, a t\u00f6bbiek\nmegism\u00e9tlik saj\u00e1t, ellent\u00e9tes \u00e9rtelm\u0171 kijelent\u00e9seiket. Amikor\nSz\u0151cs Istv\u00e1n, az El\u0151re<\/em>\nnapilap \u00e9s az Utunk<\/em>\nmunkat\u00e1rsa is \u00e1t\u00e9rtelmezi szavait, k\u00e9ts\u00e9gbeesetten felki\u00e1lt:\n\u201enem azt mondtam\u201d, erre Sz\u0151cs a s\u00fcketet j\u00e1tszva, zavartalanul\nfolytatja megkezdett mondat\u00e1t. A magn\u00f3felv\u00e9tel lejegyz\u0151i,\nel\u00e1rulva, mit is gondolnak Cs. Gy\u00edmesir\u0151l, n\u00e9mely mondata v\u00e9g\u00e9t\nelhalmozz\u00e1k k\u00e9rd\u0151- \u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jelekkel, kicsit elzongor\u00e1znak\naz \u00edr\u00f3g\u00e9p billenty\u0171in. Pedig amit kimond, az a rom\u00e1niai\nmagyars\u00e1g legnagyobb paradoxon\u00e1ra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1: mik\u00f6zben a\nkisebbs\u00e9g bez\u00e1rk\u00f3zik saj\u00e1t kult\u00far\u00e1j\u00e1ba, \u00f6nmaga\nfelsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1hoz j\u00e1rul hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eAz\nanyanyelvr\u0151l van sz\u00f3\u201d, toporz\u00e9kol Balogh Edg\u00e1r, a \u201esaj\u00e1toss\u00e1g\nm\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga\u201d fogalomp\u00e1r megalkot\u00f3ja. \u201eAz \u00f6nazonoss\u00e1g\nmegtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a jelk\u00e9pek szerepe fontosabb a verb\u00e1lisan\nmegfogalmazhat\u00f3n\u00e1l\u201d, veti ellene Aradi J\u00f3zsef, \u00e1mb\u00e1tor\nalaposabban megn\u00e9zve, ez nem ellenvet\u00e9s, hanem a Balogh Edg\u00e1r-f\u00e9le\nk\u00f6d\u00f6s\u00edt\u00e9s igazol\u00e1sa. Aki ellenzi a k\u00f6d\u00f6s\u00edt\u00e9st, az Cs.\nGy\u00edmesi \u00c9va, \u00e9ppen azzal, hogy megism\u00e9tli, val\u00f3ban az\nanyanyelvr\u0151l van sz\u00f3. Ahhoz, hogy meg\u0151rz\u0151dj\u00f6n, pontosabban\nfogalmazva, hogy haszn\u00e1latban maradjon, \u00e9rten\u00fcnk kell, mit is\nmondunk. A nyelv alkot\u00f3elemeinek, a szavaknak \u00e9s a kifejez\u00e9seknek\nj\u00f3l meghat\u00e1rozottaknak kell lenni\u00fck, \u201emindig ugyanabban az\n\u00e9rtelemben, k\u00f6vetkezetesen kell el\u0151fordulniuk\u201d. \u00c9s ez nem\ncsup\u00e1n a tudom\u00e1nyos nyelvekre vonatkozik.<\/p>\n\n\n\n

\n\u00dagy\nt\u0171nik, ezzel is mindenki egyet\u00e9rt, de ez \u00fajfent csup\u00e1n a l\u00e1tszat.\nSz\u00e1sz J\u00e1nos, a bukaresti A\nH\u00e9t<\/em>\nc\u00edm\u0171 lap szerkeszt\u0151je hi\u00e1ba helyesel, \u201e\u00fagy van, \u00fagy van\u201d,\n\u00e9rvel\u00e9se azt bizony\u00edtja, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben azt mondja, \u201enincs\n\u00fagy\u201d. Domokos G\u00e9za, a Kriterion befoly\u00e1sos igazgat\u00f3ja\nj\u00f3v\u00e1hagy\u00f3lag megism\u00e9tli a Cs. Gy\u00edmesi mondanival\u00f3j\u00e1t, \u201eigen,\nigen, messzemen\u0151en igen\u201d, legyen a nyelv pontos, \u201elegyen\nt\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fa a mondand\u00f3\u201d, ellenben \u00fagy folytatja: \u201eegy\nkik\u00f6t\u00e9ssel \u00e9l\u00fcnk csup\u00e1n, hogy ezeknek a sz\u00f6vegeknek szocialista\n\u00e9s nemzetis\u00e9gi val\u00f3s\u00e1gunkban gy\u00f6kerez\u0151 c\u00e9lja is legyen\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\nMi\nez az \u00e1ltal\u00e1nos s\u00fckets\u00e9g? Ott \u00fclnek, mint akiket a besz\u00e9lget\u00e9sre\nalkalmatlan nyelv m\u00e1ris foglyul ejtett. \u201eA sajn\u00e1latos az lenne a\nmi eset\u00fcnkben, ha a viszonylagos diszkontinuit\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t az\n\u00e1thidal\u00e1s ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl valamif\u00e9le ignoramus et ignorabimus\np\u00e9ld\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatn\u00f3k\u201d, szavalja Egyed P\u00e9ter, az ank\u00e9t\nlegfelk\u00e9sz\u00fcltebb r\u00e9sztvev\u0151je. \u201eDilthey m\u00e9lyl\u00e9lektani\nemp\u00e1ti\u00e1j\u00e1\u201d-ra utal, \u00e9s k\u00f6zben a kollektivit\u00e1s s\u00fcket\nlend\u00fclete viszi a \u201esaj\u00e1toss\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak\u201d barik\u00e1djaira.<\/p>\n\n\n\n

\nAz\nank\u00e9t v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve, Balla Zs\u00f3fia, aki a tizenh\u00e9t r\u00e9sztvev\u0151\nk\u00f6z\u00f6tt Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va mellett a m\u00e1sik n\u0151i megh\u00edvott, feladva\naddigi n\u00e9mas\u00e1g\u00e1t, szembes\u00edti az ank\u00e9toz\u00f3kat a val\u00f3s\nhelyzettel: \u201eAzt hiszem, k\u00f6r\u00fclj\u00e1rtunk valamit, amir\u0151l mindenki\nbesz\u00e9lt, \u00e9s m\u00e9gsem mondtunk semmit.\u201d Erre Aradi is kil\u00e9p a\nnagyothall\u00f3k szerep\u00e9b\u0151l, k\u00f6nt\u00f6rfalaz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl fogalmaz: a\n\u201ekisebbs\u00e9g\u201d \u00f3hatatlanul \u201eritualiz\u00e1lja azt, amit oltalmazni\nakar\u201d, az oltalmazott kult\u00fara ki\u00fcr\u00fcl, \u00e9s aff\u00e9le isten n\u00e9lk\u00fcli\nhitk\u00e9nt \u00e9l tov\u00e1bb. A kisebbs\u00e9gi ideol\u00f3gia \u201ea mindenkori\nhatalmi keretekre t\u00e1maszkodik\u201d, \u00e9s \u201eaz \u00e9ppen uralkod\u00f3\nideol\u00f3gi\u00e1val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve\u201d pr\u00f3b\u00e1lja saj\u00e1t \u00e9rdekeit\nk\u00e9pviselni.<\/p>\n\n\n\n

\nItt\nazt\u00e1n m\u00e1r senki nem sz\u00f3lal meg, G\u00e1ll Ern\u0151 lend\u00fcletesen\nberekeszti az \u00fcl\u00e9st. \u201eAkkor f\u00e9l \u00e9v m\u00falva tal\u00e1lkozunk\u201d,\nmondja, de sem f\u00e9l \u00e9v m\u00falva, sem k\u00e9s\u0151bb erre nem ker\u00fcl sor.<\/p>\n\n\n\n

\nA\nk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va leadja a Kriterion\nK\u00f6nyvkiad\u00f3nak a Teremtett\nvil\u00e1g<\/em>\nk\u00e9zirat\u00e1t. Poszler Gy\u00f6rgy alapm\u0171nek nevezi: \u201eminden benne, amit\negy v\u00e9gz\u0151s egyetemist\u00e1nak tudni kell. Vagy \u00e9ppen az, amit p\u00e1ly\u00e1ja\nv\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zel\u00edtve egy \u00e9rett kutat\u00f3 \u2013 szinte befejez\u00e9sk\u00e9nt \u2013\nletehet az asztalra.\u201d K\u00f6zben \u00edr\u00f3dnak a tov\u00e1bbi k\u00f6tetek, \u00e9s\nm\u00e1r a c\u00edm\u00fck is jelzi, Cs. Gy\u00edmesit az \u00e9rtelmez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151,\negym\u00e1st\u00f3l sz\u00f6gesen elt\u00e9r\u0151 szempontjai foglalkoztatj\u00e1k: \u00c1lom\n\u00e9s \u00e9rtelem<\/em>,\nGy\u00f6ngy \u00e9s homok.<\/em><\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nt\u00f6bbes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly gyakran az elhallgatott n\u00e9zetk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\n\u00e9s elmulasztott p\u00e1rbesz\u00e9dek spanyolfala: nagyvonal\u00faan konszenzust\nsejtet ott is, ahol egy\u00e1ltal\u00e1n nincs egyet\u00e9rt\u00e9s.\u201d M\u00e1r a puszta\nfogalomp\u00e1r, \u201egy\u00f6ngy \u00e9s homok\u201d (a transzilvanizmus id\u0151szak\u00e1ban\nsz\u00fcletik), felt\u00e9telezi a \u201emi\u201d \u00e9s az \u201e\u00e9n\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3\nszempontjait, de legink\u00e1bb azt sugallja, hogy a \u201emi\u201d szempontjai\naz \u00e9rt\u00e9kesebbek, tudniillik a gy\u00f6ngy kelend\u0151bb a homokn\u00e1l.\n\u201eSzenved\u00e9s \u00e1ltal szerzett \u00e9letjog\u201d, micsoda m\u00e9ltatlan\n\u00e1llapot, mondja Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAz\n1989-es rom\u00e1niai forradalom ut\u00e1n jelenik meg a Gy\u00f6ngy\n\u00e9s homok<\/em>is,\nk\u00f6zel t\u00edz \u00e9vvel meg\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n. A diktat\u00fara sz\u00f6gesdr\u00f3tker\u00edt\u00e9s\u00e9t\nfelsz\u00e1molt\u00e1k, a horizontok kit\u00e1gultak, kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlt a\nszabads\u00e1gra, \u00e9s a s\u00fckets\u00e9ggel sem kell m\u00e1r \u201ev\u00e9dekezni a\nszekusf\u00fclek ellen\u201d, ennek ellen\u00e9re az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9gis\n\u00fcvegfalak k\u00f6z\u00f6tt maradt, \u00e9s nagyothall\u00f3k\u00e9nt mondja a mag\u00e1\u00e9t.\nVagyis nem a mag\u00e1\u00e9t. Tov\u00e1bbra is a \u201emi\u201d k\u00e9pviselet\u00e9ben\nbesz\u00e9l. Ez pedig \u201enem a konfliktus re\u00e1lis megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek\nt\u00e1vlat\u00e1t k\u00edn\u00e1lja, hanem a harm\u00f3nia hi\u00e1ny\u00e1nak folytonos\n\u00fajratermel\u00e9s\u00e9t \u00f6szt\u00f6nzi\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\nTan\u00e1rk\u00e9nt\nk\u00fcl\u00f6n\u00f6s gondot ford\u00edt a \u201emi\u201d m\u00f6g\u00e9 b\u00fajt hatalmi szerkezet\nlebont\u00e1s\u00e1ra. Olyan tan\u00e1r szeretne lenni, \u201eaki nem tart ig\u00e9nyt a\nkinyilatkoztat\u00e1s tekint\u00e9ly\u00e9re\u201d. Ahogy Kosztol\u00e1nyi Esti Korn\u00e9lja\na f\u0151nyerem\u00e9nyt\u0151l, olyan t\u00e9kozl\u00f3n igyekszik megszabadulni\nmindenf\u00e9le hatalomt\u00f3l. Megv\u00e1lasztj\u00e1k az RMDSZ tan\u00fcgyi\naleln\u00f6k\u00e9nek, de n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t ut\u00e1n otthagyja. L\u00e9trehozza a\nL\u00e1thatatlan Koll\u00e9giumot, a b\u00f6lcs\u00e9szkaron bel\u00fcl, de k\u00fcls\u0151s\u00f6k\nbevon\u00e1s\u00e1val. A szellemi inspir\u00e1ci\u00f3 forr\u00e1s\u00e1t l\u00e1tja a megbontott\nstrukt\u00far\u00e1ban. A kari oktat\u00f3k helyett m\u00e1sf\u00e9le k\u00f6rnyezetb\u0151l\nh\u00edvja meg a koll\u00e9gium tutorait. L\u00e1tv\u00e1nyos hat\u00e1rhelyzetbe hozza\naz irodalomoktat\u00e1st. Azt pr\u00f3b\u00e1lja \u00e9rz\u00e9keltetni, hogy a kor\u00e1bbi,\na kollekt\u00edv b\u00f6lcsess\u00e9g t\u00e1rh\u00e1zak\u00e9nt felfogott irodalom\nkoncepci\u00f3ja kisiklott. A perif\u00e9ri\u00e1ra szor\u00edtott jelens\u00e9gek fel\u00e9\nfordul. Ezzel is \u00e9rz\u00e9keltetni k\u00edv\u00e1nja a kirekeszt\u0151 s\u00fckets\u00e9g\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p>\n\n\n\n

\nNem\nismerek rajta k\u00edv\u00fcl m\u00e1st, akit ennyire sunyin \u00e9s vehemensen\nigyekeztek elhallgattatni. R\u00e9gi bar\u00e1tai k\u00f6z\u00fcl nem egy akadt, aki\negyszer\u0171en leh\u00fcly\u00e9zte, vagy azt terjesztette r\u00f3la, hogy idegen\nbefoly\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt, s\u0151t, eladta mag\u00e1t. A Wass-kultuszt b\u00edr\u00e1l\u00f3\n\u00edr\u00e1sait a gyergy\u00f3i medenc\u00e9ben zajl\u00f3 EMI-t\u00e1borban nyilv\u00e1nosan\nel\u00e9getik (k\u00e9s\u0151bb k\u00e1b\u00e9 hasonl\u00f3 indulatokt\u00f3l vez\u00e9relve a s\u00edrj\u00e1t\nis feld\u00falj\u00e1k). Ami\u00e9rt felemeli szav\u00e1t a \u201enyelvm\u0171vel\u0151\ntanodak\u00e9nt\u201d m\u0171k\u00f6d\u0151 alibiegyetemek ellen, egyik tan\u00e1rkoll\u00e9g\u00e1ja\norvosi esetnek min\u0151s\u00edti. A s\u00fckets\u00e9g term\u00e9szetrajz\u00e1t j\u00f3l\nmutatja, hogy a hal\u00e1l\u00e1ra \u00edrt megeml\u00e9kez\u00e9sekben rendre visszat\u00e9r\naz intelem: \u201eb\u00e9k\u00e9ben \u00e9lhetne ma is, ha nem t\u00e9r\u00edtik le\nv\u00e1lasztott p\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l\u201d. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eAlapvet\u0151en\nazt gondolom, hogy a szabads\u00e1g \u00e9rett szem\u00e9lyis\u00e9get felt\u00e9telez.\n\u00c9n szemben \u00e1llok nemcsak a kommunista uniformiz\u00e1l\u00f3\nkollektivizmussal, amelyik \u00e1llamos\u00edtja az egyedet, s \u00edgy\nmegfosztja szabads\u00e1g\u00e1t\u00f3l, hanem a nemzeti kollektivizmusokkal is,\namelyeket csak egy l\u00e9p\u00e9s v\u00e1laszt el az agressz\u00edv fasizmust\u00f3l.\nNem \u00e9n mondtam, Grillparzer mondja m\u00e9g a nemzeti romantika idej\u00e9n,\nhogy egy l\u00e9p\u00e9s van a nacionalizmust\u00f3l a bestialit\u00e1sig\u2026 A\nnemzeti kollektivizmus \u00e9pp\u00fagy elhanyagolja az individuum m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t\n\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1t, mint a kommunizmus.\u201d<\/p>\n\n\n\n

\nK\u00f6zben\negy\u00e9rtelm\u0171en ragaszkodik egy olyan \u201e\u00e9n\u201d-hez, amelynek hat\u00e1rai\naz \u201e\u00e9n\u201d-en t\u00falmutatnak. Katolikusnak \u00e9s erd\u00e9lyinek vallja\nmag\u00e1t. A teljess\u00e9g (katholikosz) \u00e9rtelm\u00e9ben katolikusnak, \u00e9s a\nm\u00e1sokkal val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s hagyom\u00e1ny\u00e1t \u00e1pol\u00f3, nyitott szellem\u0171\nerd\u00e9lyinek (b\u00fcszke soknemzetis\u00e9g\u0171 felmen\u0151ire).<\/p>\n\n\n\n

\n2011.\nm\u00e1jus v\u00e9g\u00e9n Kolozsv\u00e1r egyik nevezetes h\u00eddj\u00e1r\u00f3l a Szamosba veti\nmag\u00e1t. Egy j\u00e1r\u00f3kel\u0151 fedezi fel a vastraverzek k\u00f6z\u00e9 besodr\u00f3dott\ntestet, a ment\u0151k f\u00e9l\u00f3r\u00e1s hi\u00e1baval\u00f3 \u00e9leszt\u00e9s ut\u00e1n a\ns\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi klinika boncterm\u00e9be sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k. K\u00f6vekkel\ntelepakolt h\u00e1tizs\u00e1kja k\u00fcls\u0151 zseb\u00e9b\u0151l el\u0151ker\u00fclnek az iratai,\n\u00e9rtes\u00edteni tudj\u00e1k hozz\u00e1tartoz\u00f3it. B\u00facs\u00falevelet nem tal\u00e1lnak\nn\u00e1la. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyik\ninterj\u00faj\u00e1ban azt mondja Szab\u00e9di L\u00e1szl\u00f3r\u00f3l (aki az \u00f6tvenes \u00e9vek\nv\u00e9g\u00e9n, a Bolyai egyetem felsz\u00e1mol\u00e1sakor a vonat al\u00e1 vetette\nmag\u00e1t), hogy tette mag\u00e1n\u00f6ngyilkoss\u00e1g volt, voltak\u00e9ppen\nmegs\u00e9rt\u0151d\u00f6tt, ami\u00e9rt kiz\u00e1rt\u00e1k a p\u00e1rtb\u00f3l. \u201eNem kellene\nemblematikus h\u0151ss\u00e9 avatni azt, aki ahelyett, hogy tan\u00edtott volna\ntov\u00e1bb sok nemzed\u00e9ket, mert nagyszer\u0171 tan\u00e1r volt, v\u00e9g\u00fcl is\nmag\u00e1n meghasonl\u00e1sb\u00f3l \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vet el. Mag\u00e1n\n\u00f6ngyilkoss\u00e1g.\u201d Vajon saj\u00e1t \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1t hov\u00e1 soroln\u00e1?\nSz\u00e9chenyir\u0151l \u00edrt essz\u00e9j\u00e9ben (Egy\nkorty a Gr\u00f3f \u00far pohar\u00e1b\u00f3l, L\u00e1t\u00f3<\/em>,\n2007\/3.) arra jut, hogy a ravasz megh\u00faz\u00e1s\u00e1val Sz\u00e9chenyi feladta a\nharcot, \u201e\u00edgy szolg\u00e1ltatv\u00e1n magyar m\u00f3dra destru\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1t\nk\u00f6zvetlen ut\u00f3dainak, \u00e9s a mai, ugyancsak meghasonl\u00e1sra hajlamos\nmagyaroknak\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\u0150 kiknek, mif\u00e9le \u201emi\u201d sz\u00e1m\u00e1ra akart p\u00e9ld\u00e1t szolg\u00e1ltatni? L\u00e9tezik-e olyan \u201emi\u201d, amely sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151 az \u0151 utols\u00f3 gesztusa? Mondjuk, l\u00e9tezik-e m\u00e9g katolikuss\u00e1g, l\u00e9tezik-e m\u00e9g erd\u00e9lyis\u00e9g? Vagy m\u00e1r v\u00e9gleg az ideol\u00f3gia p\u00f3kh\u00e1l\u00f3j\u00e1ba ragadtak? A h\u00e1tizs\u00e1k k\u00f6vei a s\u00fckets\u00e9g eluralkod\u00e1s\u00e1t tan\u00fas\u00edtj\u00e1k. Ugyanakkor jelzik azt is, hogy tal\u00e1n m\u00e9gis van f\u00fcl\u00fcnk meghallani valamit. Ha m\u00e1st nem, az \u201e\u00e9n\u201d m\u00e9rhetetlen kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A SZ\u00d3\u00c9RT\u00c9S EL\u0150FELT\u00c9TELEIR\u0150L<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Korunk, 1980., 1-2, 41-62 ll.<\/a><\/p>\n\n\n\n

\n\u201eNincs\nhelye semmif\u00e9le kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1gnak\u201d<\/p>\n\n\n\n

\nG\u00e1ll\nErn\u0151<\/strong><\/em>: Szeretettel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6k mindenkit, aki megh\u00edv\u00e1sunkra\nelj\u00f6tt \u00e9s jelenl\u00e9t\u00e9vel is igazolja, hogy ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s\nid\u0151szer\u0171, sz\u00fcks\u00e9ges volt. \n<\/p>\n\n\n\n

\nRem\u00e9lem,\neszmecser\u00e9nk lefoly\u00e1sa \u00e9s v\u00e1rhat\u00f3 eredm\u00e9ny e meggy\u0151z\u0151\nbizony\u00edt\u00e9ka lesz annak, hogy j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa emberek sz\u00f3t \u00e9rthetnek\nm\u00e9g akkor is, ha k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekben esetleg elt\u00e9r\u0151\nn\u00e9zeteket vallanak. \n<\/p>\n\n\n\n

\nN\u00e9zz\u00fck\ncsak meg, mi is indokolta v\u00e1llalkoz\u00e1sunkat? Egyr\u00e9szt \u00f6rvendetes,\nm\u00e1sr\u00e9szt aggodalomra is okot ad\u00f3 jelens\u00e9gek l\u00e9ptek fel\nm\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcnkben, s az a vesz\u00e9ly is fenyegetni l\u00e1tszott, hogy\nelm\u00e9ly\u00fcl a sz\u00e9tapr\u00f3zotts\u00e1g, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felfog\u00e1sok\nk\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6zt pedig lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik az \u00e9rintkez\u00e9s. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00d6rvendetes\n\u2013 v\u00e9lem\u00e9nyem szerint \u2013 a vitaszellem meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u00e9se, a\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 n\u00e9zetek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se \u00e9s az\naz \u00f6nreflexi\u00f3, amely \u2013 ak\u00e1r nemzed\u00e9ki keretek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 az\negyre nyugtalan\u00edt\u00f3bb k\u00e9rd\u00e9sekre keres v\u00e1laszt: kik vagyunk,\nmilyen az a vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk, s v\u00e9g\u00fcl, merre tartunk?\nBiztat\u00f3 tov\u00e1bb\u00e1 a \u201em\u00e1sfajta rajok\u201d egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151\nstaf\u00e9t\u00e1ja is. \n<\/p>\n\n\n\n

\nHa\n\u00e9vekkel ezel\u0151tt, az \u00fan. \u201eelm\u00e9let\u201d vagy \u2013 tolvajnyelven\nsz\u00f3lva \u2013 a \u201esz\u00f6veg\u201d ker\u00fclt bizonyos \u00faj\u00edt\u00f3-kritikai\nvelleit\u00e1s\u00fa t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel el\u0151t\u00e9rbe, mostans\u00e1g\nmintha egy bizonyos k\u00f6lt\u00e9szet v\u00e1lna a messzemen\u0151 nonkonformizmus\nnem kev\u00e9s \u00e9rtetlens\u00e9get \u00e9s vihart kiv\u00e1lt\u00f3 tolm\u00e1csol\u00f3j\u00e1v\u00e1.\nJelentkezik v\u00e9g\u00fcl \u2013 s \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva, sz\u00e1momra tal\u00e1n ez a\nleg\u00f6rvendetesebb \u2013 egy ugyancsak fiatalos \u00e9s \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\na hazai t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g, illetve annak felt\u00e1r\u00e1sa, a\nszociol\u00f3gia \u00e9s a szociogr\u00e1fia ir\u00e1nt. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyidej\u0171leg\nazonban olyan indulatok \u00e9s szenved\u00e9lyek lobbantak fel egy-egy vita\nsor\u00e1n, amelyek a term\u00e9szetesnek vehet\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket\nelv\u00e1laszt\u00f3 szakad\u00e9kk\u00e1 m\u00e9ly\u00edthetik, s a f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\nj\u00f3sz\u00e1nd\u00e9kokat f\u00e9lremagyar\u00e1zva, virtu\u00e1lis sz\u00f6vets\u00e9gesekb\u0151l\nellenfeleket csin\u00e1lnak. Ama \u00e9rthet\u0151 igyekezet, hogy kivonjuk\nmagunkat a hamis tudattal azonos\u00edtott ideol\u00f3gi\u00e1k hat\u00e1sa al\u00f3l, a\nr\u00e9gi, r\u00e9szben hitel\u00fcket vesztett fogalmak \u00e9s szimb\u00f3lumok\nkicser\u00e9l\u00e9s\u00e9t \u00f6szt\u00f6k\u00e9lte, f\u00e9l\u0151 viszont, hogy ez az igyekezet\nr\u00e9szben \u00faj kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1gokban nyilv\u00e1nul meg, r\u00e9szben pedig\nolyan cez\u00far\u00e1hoz vezet, amely a folytonoss\u00e1g teljes megszak\u00edt\u00e1s\u00e1val\nm\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcnket l\u00e9talapjaiban gyeng\u00edti.<\/p>\n\n\n\n

\nMegmagyar\u00e1zhat\u00f3,\nhogy egy \u00e1tfog\u00f3 v\u00e1ls\u00e1g szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban bizalmatlans\u00e1g l\u00e9p fel\nbizonyos int\u00e9zm\u00e9nyi rendszerekkel szemben, nem szabadna azonban\neltekinten\u00fcnk \u2013 gondolom \u2013 az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s k\u00e9pvisel\u0151ik\nk\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekt\u0151l. Adott ideol\u00f3giai tartalmak nyomaszt\u00f3\nmonop\u00f3liuma s az ennek megfelel\u0151 nyelvi strukt\u00far\u00e1k elleni\ntiltakoz\u00e1s kiv\u00e1lthatja a form\u00e1k, a jelk\u00e9pek ir\u00e1nti fokozott \u2013\nm\u00e1r-m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lagos \u2013 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st s az egy\u00e9bk\u00e9nt\nkorszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 nyelvkritikai buzgalmat. K\u00e9rd\u00e9ses azonban,\nmire j\u00f3 \u00e9s kinek haszn\u00e1l egy csak bennfenteseknek sz\u00f3l\u00f3\n\u201emetanyelv\u201d-hez val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s? \u00c9szre kell ugyanis venn\u00fcnk,\nhogy \u2013 Aradi kifejez\u00e9s\u00e9vel \u2013 m\u00e1r-m\u00e1r \u201enem \u00e9rtj\u00fck\negym\u00e1st\u201d, de enn\u00e9l csak az lenne aggaszt\u00f3bb, ha nem is akarn\u00e1nk\negym\u00e1st meg\u00e9rteni.<\/p>\n\n\n\n

\nPersze,\naz eml\u00edtett jelens\u00e9geket kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k sem mell\u0151zhet\u0151k.\nR\u00e1mutathatunk az egyesekn\u00e9l nehezen old\u00f3d\u00f3 maradis\u00e1gra, a\nsaj\u00e1toss\u00e1gok ama sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 v\u00e9delmez\u00e9s\u00e9re, amely\nbetokosod\u00e1sban, minden \u201em\u00e1s\u201d-sal s minden nem e t\u00e1jakr\u00f3l\nsz\u00e1rmaz\u00f3 \u00faj\u00edt\u00f3 gondolattal szembeni elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sban nyilv\u00e1nul\nmeg. Van szakmai h\u00fcbrisz, s ez k\u00f6nnyen dilettantizmusnak b\u00e9lyegez\nminden olyan szokatlan, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ki\u00e9rleletlen k\u00eds\u00e9rletet\nvagy megfogalmaz\u00e1st, amely nem illeszthet\u0151 be a professzionalizmus\nkeretei k\u00f6z\u00e9. A szolgalelk\u0171s\u00e9g, a karrierizmus, a kiv\u00e1lts\u00e1gokkal\nis j\u00e1r\u00f3 poz\u00edci\u00f3k f\u00e9lt\u00e9se szint\u00e9n megteszi a mag\u00e1\u00e9t. Biztos\nvagyok abban, hogyha k\u00f6reinkben t\u00f6bb nyitotts\u00e1g \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s,\nmagyar\u00e1n sz\u00f3lva t\u00f6bb demokratizmus jelentkezn\u00e9k, az eml\u00edtett\njelens\u00e9gekben fesz\u00fcl\u0151 \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9s is sokat vesz\u00edtene\nintenzit\u00e1s\u00e1b\u00f3l, esetr\u0151l esetre pedig \u201eprolet\u00e1r-pukkaszt\u00f3\u201d\njelleg\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\nKedves\nBar\u00e1taim! \n<\/p>\n\n\n\n

\nTudjuk,\na visszah\u00faz\u00f3 er\u0151k mindig el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt\u00e1k a szokatlan\neszm\u00e9k \u00e9s fogalmak bekebelez\u00e9s\u00e9nek a m\u00f3dszer\u00e9t, ami \u2013\ntudvalev\u0151leg \u2013 a manipul\u00e1ci\u00f3 egyik v\u00e1lfaja . A jogos\nv\u00e9dekez\u00e9sben azonban ne \u00f6nts\u00fck ki a f\u00fcrd\u0151v\u00edzzel a gyereket is.\nNem volna szabad lemondani p\u00e9ld\u00e1ul olyan fogalmakr\u00f3l, illetve a\nbenn\u00fck kifejez\u0151d\u0151 magatart\u00e1sr\u00f3l, mint nemzetis\u00e9gi n\u00e9pszolg\u00e1lat\n\u00e9s az ezt kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 felel\u0151ss\u00e9g. Azt hiszem, nem t\u00e9vedek azt\n\u00e1ll\u00edtva, hogy \u00e9ppen ezeknek a h\u00edv\u00f3 szav\u00e1ra j\u00f6tt\u00fcnk ide\nvalamennyien. Ragaszkod\u00e1sunk e fogalmakhoz term\u00e9szetesen nem\nfetisiz\u00e1lja \u0151ket. \u00c1lland\u00f3 \u00e9s szigor\u00fa kritik\u00e1val elker\u00fclhet\u0151,\nhogy \u00fcres sz\u00f3lamokk\u00e1, b\u00fcrokratikus tendenci\u00e1k tolm\u00e1csol\u00f3iv\u00e1\nv\u00e1ljanak. E felel\u0151ss\u00e9gnek kell mindig esz\u00fcnkbe juttatnia, hogy\nm\u00edg \u00e9rtelmis\u00e9g\u00fcnk der\u00e9khada a nemzetis\u00e9gi l\u00e9tet k\u00f6zvet\u00edt\u0151\nhagyom\u00e1nyosabb szimb\u00f3lumokhoz ragaszkodik, fiataljaink egy r\u00e9sze\npedig valamin\u0151 \u201eelitr\u00edtus\u201d szertart\u00e1s\u00e1nak h\u00f3dolva,\negyetnem\u00e9rt\u00e9s\u00e9t fejezi ki, a n\u00e9pi sors az iparosod\u00e1s \u00e9s\nv\u00e1rosiasod\u00e1s olvaszt\u00f3t\u00e9gely\u00e9ben alakul.<\/p>\n\n\n\n

\nE\nk\u00f6vetelm\u00e9ny szellem\u00e9ben, a mai eszmecsere munkafelt\u00e9telek\u00e9nt\ninduljunk ki abb\u00f3l, hogy m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcnk fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s j\u00f6v\u0151je a\nsoksz\u00edn\u0171s\u00e9get ig\u00e9nyli. Egy olyan kis \u00e9s saj\u00e1tos kult\u00far\u00e1nak ,\nmint a mienk, vit\u00e1lis sz\u00fcks\u00e9ge van az elvid\u00e9kiesed\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t\nellens\u00falyoz\u00f3 nyitotts\u00e1gra \u00e9s v\u00e1ltozatoss\u00e1gra. Vegy\u00fck teh\u00e1t\ntudom\u00e1sul, hogy t\u00f6bbf\u00e9le hagyom\u00e1ny l\u00e9tezik, de egyiknek sincs\nmonop\u00f3liuma . \u00c9ppen ez\u00e9rt nincs helye semmif\u00e9le\nkiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1gnak. Senki sem veheti mag\u00e1nak a jogot, azt az\nerk\u00f6lcsi tekint\u00e9lyt, hogy m\u00e1sokat gyan\u00fas\u00edtson vagy\nmegb\u00e9lyegezzen. A ki\u00e1tkoz\u00e1sok ideje lej\u00e1rt. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nsoksz\u00edn\u0171s\u00e9g nem azonos az atomiz\u00e1lts\u00e1ggal. Nem azonos\u00edthat\u00f3\negy olyan m\u0171vel\u0151d\u00e9s k\u00e9plet\u00e9vel, amelynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1ramlatai\nvagy iskol\u00e1i bunkerekbe, eszmei s\u00fcndiszn\u00f3\u00e1ll\u00e1sokba h\u00faz\u00f3dva,\nsz\u00fcntelen\u00fcl egym\u00e1sra t\u00fczelnek, s m\u00e9g a t\u0171zsz\u00fcnetben sincs\nk\u00f6zt\u00fck semmilyen kapcsolat, semmilyen \u00e9rintkez\u00e9s. \n<\/p>\n\n\n\n

\nHa\n\u00edgy \u00e9rtelmezn\u00e9nk \u00e9s alkalmazn\u00e1nk, erk\u00f6lcsi \u00f6ngyilkoss\u00e1got\nk\u00f6vetn\u00e9nk el. M\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcnk l\u00e9tsz\u00fcks\u00e9gletei nemcsak a\nsoksz\u00edn\u0171s\u00e9get, hanem azt is ig\u00e9nylik, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\nn\u00e9zeteket vall\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt elvi magaslat\u00fa vita, hiteles p\u00e1rbesz\u00e9d\nj\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy ez a bels\u0151 dial\u00f3gus legf\u0151bb\nl\u00e9tparancsolataink k\u00f6z\u00e9 tartozik. A t\u00fcrelem jegy\u00e9ben kibontakoz\u00f3\np\u00e1rbesz\u00e9d el\u0151seg\u00edtheti a bizonyos l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa tennival\u00f3kat\nillet\u0151 egyet\u00e9rt\u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eHa\na t\u00f6rt\u00e9nelmi folytonoss\u00e1got akarjuk \u00fajrateremteni\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: G\u00e1ll Ern\u0151 \u00e1rnyalt bevezet\u0151j\u00e9ben a folytonoss\u00e1g\nmegszak\u00edt\u00e1s\u00e1nak vesz\u00e9ly\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt a \u201em\u00e1sfajta rajok \u201d\njelentkez\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban. Egy ilyen jelens\u00e9g felt\u00e9tlen\u00fcl\nfenn\u00e1ll, nem tudom, hogy vesz\u00e9ly-e vagy nem vesz\u00e9ly; ennek az\nokair\u00f3l \u00e9s lehets\u00e9ges felold\u00e1s\u00e1r\u00f3l szeretn\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t\nsz\u00f3lni. Az okait nem kell k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben r\u00e9szletezni, hiszen\nnemcsak a gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti folytonoss\u00e1g esetleges\nmegszakad\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hanem sok esetben az egy gener\u00e1ci\u00f3hoz\ntartoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti akadoz\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l. Ezt valamilyen\nform\u00e1ban \u00e1t kell hidalnunk, an\u00e9lk\u00fcl hogy ez a t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g\nellen\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nne. Hogyan? Csakis \u00fagy, ha az elvi vit\u00e1kkal nem\nmegel\u00e9gedve \u2013 nem mondom azt, hogy az elvi vit\u00e1kat mell\u0151zve \u2013,\nde azokkal nem megel\u00e9gedve olyan k\u00f6z\u00f6s feladatokat keres\u00fcnk,\nolyan k\u00f6z\u00f6s t\u00e9m\u00e1kat, amelyek sz\u00e9lesebb sz\u00f3r\u00e1sban is\n\u00e9rv\u00e9nyesek, amelyeket fontosabbnak tartanak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\nbe\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa emberek. Egy\u00e1ltal\u00e1n, a munk\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthet\u0151\nfelold\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lek. \n<\/p>\n\n\n\n

\nNem\nsok \u00e9rtelm\u00e9t l\u00e1tom annak, hogy elvi vit\u00e1kba bonyol\u00f3djunk. Valami\ngyakorlati kivezet\u0151 \u00fatra gondoltam, gondolok j\u00f3 ideje. Ez a\ngyakorlati kivezet\u0151 \u00fat a folytonoss\u00e1g \u00fajrafelfedez\u00e9se, a\nfolytonoss\u00e1g \u00fajrateremt\u00e9se lehetne. Nagy t\u00e9ved\u00e9s volna azt\nk\u00e9pzelni, hogy 1965-ig vagy 75-ig l\u00e9tezett valami folytonoss\u00e1g,\nami azt\u00e1n hirtelen bizonyos \u201erajok\u201d jelentkez\u00e9s\u00e9vel\nmegszakadt. Itt m\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. K\u00f6zelebbi \u00e9s t\u00e1volabbi\nhagyom\u00e1nyainkkal kell \u00fajra megteremteni a folytonoss\u00e1got.\nEls\u0151sorban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vil\u00e1gszeml\u00e9let\u0171, de a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck\u00e9rt\negyk\u00e9ppen felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal\u00f3 magyar \u00e9rtelmis\u00e9giek V\u00e1s\u00e1rhelyi\nTal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1val. Hivatkozni sokan hivatkoznak r\u00e1, de rettenetes,\nhogy a mai napig nincs \u00f6sszegy\u0171jtve \u2013 nem mondom, hogy nem jelent\nmeg, ez m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s \u2013, de \u00f6ssze sincs gy\u0171jtve a V\u00e1s\u00e1rhelyi\nTal\u00e1lkoz\u00f3 teljes anyaga. Ezt meg kell csin\u00e1lni, meg lehet\ncsin\u00e1lni. De enn\u00e9l is fontosabb \u00fajrateremteni a kapcsolatot \u00e9s a\nfolytonoss\u00e1got a 45 ut\u00e1n alakul\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkkel. \n<\/p>\n\n\n\n

\nPersze\nlehet arr\u00f3l is vitatkozni, hogy a fiatalok miket \u00edrnak az\nEchinoxban, a Fellegv\u00e1rban, j\u00f3 verseket vagy rossz verseket, hogy\nh\u0151b\u00f6r\u00f6gnek-e vagy ezoterikusak stb. \u00dagy l\u00e1tom, hogy ez most\nnagyon fontos k\u00e9rd\u00e9s itt Kolozsv\u00e1ron. \u00c9n \u0151szint\u00e9n bevallom,\nhogy nem tartom olyan fontos k\u00e9rd\u00e9snek. Ma az id\u0151sebbekkel val\u00f3\nfoglalkoz\u00e1st fontosabbnak tartom. Mivel ezt a tal\u00e1lkoz\u00f3t a Korunk\nszervezte meg, tenn\u00e9k egy tal\u00e1n hasznos\u00edthat\u00f3 javaslatot. A\njavaslat a k\u00f6vetkez\u0151: fel kellene m\u00e9rni, hogy kik tudnak\n\u00e9rdemlegesen nyilatkozni vagy \u00edrni a 44 ut\u00e1ni korszakr\u00f3l, \u00f6ssze\nkell gy\u0171jteni min\u00e9l t\u00f6bb anyagot, \u00e9s az anyag egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l egy\nvagy k\u00e9t sz\u00e1mot kell csin\u00e1lni. Nincsenek ill\u00fazi\u00f3im. Nagyon j\u00f3l\ntudom, hogy lesznek olyan sz\u00f6vegek, amelyeket nem fog a Korunk egy\npillanat alatt megjelentetni. De bizonyos r\u00e9szleteket kiemelni ilyen\nbesz\u00e9lget\u00e9sekb\u0151l \u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9sekb\u0151l \u2013 ezt \u00e9rdemes\nelgondolni. Mert ha egy kicsit is elgondolkozunk azon, hogy\nlegal\u00e1bbis szellemiekben milyen st\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkeztek egym\u00e1s ut\u00e1n\nitt n\u00e1lunk \u00e9s egy kicsit Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, akkor r\u00f6gt\u00f6n\nfelt\u0171nik, hogy a sor valahol a \u201edial-mat\u201d nagy term\u00e9szet- \u00e9s\nt\u00e1rsadalomontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val kezd\u0151dik, a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l\negy saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9netfiloz\u00f3fiai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ggal folytat\u00f3dik,\nmajd a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n fell\u00e9p ennek a\nt\u00f6rt\u00e9net-metafizik\u00e1nak az elm\u00e9leti kritik\u00e1ja. De mindez csak\nspekul\u00e1ci\u00f3, filoz\u00f3fia, elm\u00e9let. Tal\u00e1n elj\u00f6tt az ideje annak is,\nhogy a filoz\u00f3fiai \u00e9s elm\u00e9leti csat\u00e1roz\u00e1sok mellett magukat a\nt\u00e9nyeket, a t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s ideol\u00f3giai folyamatokat is\nrekonstru\u00e1ljuk. \u00c9s az alapvet\u0151 magatart\u00e1smint\u00e1kat. Ebben a\nmunk\u00e1ban t\u00f6bbf\u00e9le szellemi be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g, t\u00f6bbf\u00e9le\ntemperamentum tal\u00e1lkozhat. Felid\u00e9zhetj\u00fck \u00e9s \u00e9rtelmezhetj\u00fck a\nt\u00f6rt\u00e9nteket bel\u00fclr\u0151l, k\u00edv\u00fclr\u0151l vagy ut\u00f3lag k\u00edv\u00fcl ker\u00fclve \u2013\nde fogjunk neki \u00e9s csin\u00e1ljuk v\u00e9gig. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAlthusser\n\u00edrja a Liszenko-k\u00f6tet bevezet\u0151j\u00e9ben, hogy a b\u00fcrokratikus\nszocializmus alapjellemz\u0151je a n\u00e9mas\u00e1g, a csend, az eml\u00e9kezethi\u00e1ny.\n\u00c9s ha mi a t\u00f6rt\u00e9nelmi folytonoss\u00e1got akarjuk \u00fajj\u00e1teremteni, a\npuszta t\u00e9ny, hogy v\u00e9gigk\u00f6vetj\u00fck az esem\u00e9nyeket, egy\u00fattal\nbizonyos \u00e9rtelemben elvi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 lesz. Lehet, hogy ezeket a\nfiatalokat itt Kolozsv\u00e1ron nem \u00e9rdeklik az \u00fagynevezett t\u00e1rsadalmi\nvagy a saj\u00e1tosan kisebbs\u00e9gi, nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9sek. Lehet, hogy\n\u00edgy van. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEz\na fajta \u00fajrateremtett folytonoss\u00e1g felkeltheti az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket.\nDe csak ez. Csakis ez. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAmit\nelmondtam, nem \u00fcres okoskod\u00e1s, hanem \u2013 t\u00f6bb mint egy \u00e9ves munka\nut\u00e1n konkretiz\u00e1l\u00f3dott \u2013 re\u00e1lis munkaterv. Teljesen megv\u00e1ltozott\ntudattal \u00e9s megv\u00e1ltozott l\u00e9lekkel gondolkodom \u00e9s \u00edrok az\u00f3ta,\nami\u00f3ta magam pr\u00f3b\u00e1lok bizonyos dolgoknak ut\u00e1nan\u00e9zni. Sokkhat\u00e1s\nez, a t\u00f6rt\u00e9nelem menet\u00e9vel, \u00edz\u00e9vel \u00e9s b\u0171z\u00e9vel val\u00f3\ntal\u00e1lkoz\u00e1s. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nmagyar kult\u00fara sz\u00e1mtalan diszkontinuus nemzed\u00e9kv\u00e1lt\u00e1st ismer\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyed\nP\u00e9ter<\/strong><\/em>: L\u00e9nyeg\u00e9ben kapcsol\u00f3dva ahhoz, amit Moln\u00e1r Guszt\u00e1v\nelmondott, a k\u00e9rd\u00e9snek n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s vet\u00fclet\u00e9t is ki szeretn\u00e9m\nbontani. Miut\u00e1n r\u00e9szt vettem abban, amit \u0151 n\u00e9h\u00e1ny kolozsv\u00e1ri\nfiatal helyi h\u0151b\u00f6rg\u00e9s\u00e9nek nevezett, az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 egy \u00e9v\nalatt magam is \u00e1t tudtam gondolni, hogy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl mi volt ez.\nNyilv\u00e1n az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, ami k\u00f6zvetlen\u00fcl felmer\u00fcl, az, amit\nG\u00e1ll Ern\u0151 is kiemelt a bevezet\u0151j\u00e9ben, \u00e9spedig, hogy itt\njelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e9szrevehet\u0151 egyfajta nemzed\u00e9ki diszkontinuit\u00e1s.\nV\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171, hogy a nemzed\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti\nfolyamatoss\u00e1g mindenkor, teh\u00e1t ebben az esetben is fenn\u00e1lljon,\nhiszen a magyar kult\u00fara sz\u00e1mtalan diszkontinuus nemzed\u00e9kv\u00e1lt\u00e1st\nis ismer. Viszont ha a jelens\u00e9g magyar\u00e1zat\u00e1t keress\u00fck, akkor\nennek a diszkontinuit\u00e1snak az alapja val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az lehet (\u00e9s\nitt utalok az el\u0151ttem sz\u00f3l\u00f3ra), hogy mivel minden \u00e9rtelmis\u00e9gi\nnemzed\u00e9k vagy \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben, vagy egyedeiben valamilyen\nt\u00e1rsadalmilag m\u0171k\u00f6d\u0151 c\u00e9lrendszert testes\u00edt meg, ez a nemzed\u00e9k\nvagy nem ismerte, vagy elutas\u00edtotta, vagy nem akarta megismerni az\nel\u0151tte j\u00e1r\u00f3 nemzed\u00e9k c\u00e9lrendszer\u00e9t. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint ink\u00e1bb\nnem ismerte. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nk\u00e9rd\u00e9s az, hogy amennyiben ezt az ismeretet lehet\u0151v\u00e9 teszik,\nkialakulhat-e egy olyan k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lrendszer vagy a c\u00e9lrendszereknek\negy olyan k\u00f6z\u00f6s eleme, amely kritikailag hozz\u00e1j\u00e1rulhat ez\u00fattal a\nnyelvezet megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz is. Ezzel eljutottunk a metanyelv\nk\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez. Hogy vannak egyedek vagy csoportok sz\u00e1m\u00e1ra\n\u00e9rthetetlen nyelvezetek egy kult\u00far\u00e1ban , az term\u00e9szetes. Viszont\nitt m\u00e1r a kezdet kezdet\u00e9n olyan jelens\u00e9ggel tal\u00e1lkoztunk, hogy\nezek az \u00e9rthetetlen nyelvezetek els\u0151sorban a maguk \u00e9rt\u00e9kmivolt\u00e1ban\nt\u0171ntek fel. Senki nem pr\u00f3b\u00e1lta meg azt megn\u00e9zni, illetve\nlesz\u00f6gezni, hogy ezek vannak, s ut\u00e1na azt kutatni, hogy mi a\ntartalmuk, mit fejeznek ki, \u00e9s csak v\u00e9gs\u0151 soron keresni azt, hogy\nmilyen k\u00f6zvetett vagy k\u00f6zvetlen \u00e9rt\u00e9krendszerek fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz,\nt\u00e1rsadalmi c\u00e9lokhoz kapcsol\u00f3dnak. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAki\nazonban figyelemmel k\u00eds\u00e9ri a sajt\u00f3t, az megfigyelheti, hogy\n\u00e1ltal\u00e1ban az id\u0151sebbek aposztrof\u00e1lnak, teh\u00e1t \u0151k jegyzik meg,\nhogy \u201efiatal h\u0151z\u00f6ng\u0151k\u201d vagy \u201etan\u00edtv\u00e1nyok\u201d stb., stb. Ez\nsem eleve el\u00edt\u00e9lend\u0151, ha a k\u00e9rd\u00e9s ismerete alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik.\nSzeretn\u00e9k utalni arra , hogy a rom\u00e1n kult\u00far\u00e1ban, irodalomban,\namennyire \u00e9n ismerem, a nemzed\u00e9kek v\u00e1lt\u00e1sa sokkal harmonikusabban\nt\u00f6rt\u00e9nik meg, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert \u00e9ppen ezeknek a\nt\u00e1rsadalmi, illetve irodalmi c\u00e9l- \u00e9s kifejez\u00e9srendszereknek a\nsokkal komolyabb, mennyis\u00e9gileg sokkal nagyobbrend\u0171 jelenl\u00e9te\nmiatt az int\u00e9zm\u00e9nyi asszimil\u00e1ci\u00f3 sokkal jobban m\u0171k\u00f6dik, s a\nkult\u00fara int\u00e9zm\u00e9nyei a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3kat\nkritikailag-\u00f6nkritikailag mindenk\u00e9ppen kapcsolni tudj\u00e1k. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nsajn\u00e1latos az lenne a mi eset\u00fcnkben, ha a viszonylagos\ndiszkontinuit\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t az \u00e1thidal\u00e1s ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl\nvalamif\u00e9le ignoramus et ignorabimus p\u00e9ld\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatn\u00f3k,\namelyben t\u00e9nylegesen l\u00e9trej\u00f6n az, hogy az \u00fan. \u201efiatal nemzed\u00e9k\u201d\nelutas\u00edt\u00f3an viszonyul az el\u0151bb elmondottakhoz. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eNincs\nmetanyelv\u201d<\/strong> \n<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151<\/strong><\/em>: Megfogalmazhatn\u00e1nk \u00edgy is: Hegyek k\u00f6z\u00f6tt, v\u00f6lgyek\nk\u00f6z\u00f6tt mokanyica kanyarog, \/ \u00dclnek benn e k\u00e9zenfogva … fiatalok\n\u00e9s id\u0151sebbek. \u00c9rtem, hogy mir\u0151l lenne sz\u00f3, de nem \u00e9rtek egyet a\nszembe\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal. Kin\u00e9zek az ablakon: itt van a Fellegv\u00e1r.\n\u00c9rtes\u00fcltem Nagy Istv\u00e1nt\u00f3l, hogy ott r\u00e9gebben olcs\u00f3 kupik\nvoltak. Ma m\u00e9regdr\u00e1ga sz\u00e1lloda van a hely\u00fck\u00f6n. Logikus, hogy ha\nNagy Istv\u00e1n az olcs\u00f3 kupikr\u00f3l \u00edrt, mi a m\u00e9regdr\u00e1g a sz\u00e1llod\u00e1r\u00f3l\nfogunk \u00edrni. Ez nem nemzed\u00e9ki hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se. M\u00e1s\nval\u00f3s\u00e1g, m\u00e1sk\u00e9pp k\u00f6zeledik hozz\u00e1 az ember. Sehogy nem l\u00e1tom\nezt az ellent\u00e9tet \u00f6regek \u00e9s fiatalok k\u00f6z\u00f6tt … Azt\u00e1n nem\ntudom, mi az, hogy metanyelv … \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyed\nP\u00e9ter<\/strong><\/em>: De itt m\u00e1r megegyezt\u00fcnk abban, hogy az \u201e\u00e9rthetetlen\nnyelvezetet\u201d nevezz\u00fck metanyelvnek. \n<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151<\/strong><\/em>: Eln\u00e9z\u00e9st, \u00e9n nem besz\u00e9ltem metanyelvr\u0151l! \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyed\nP\u00e9ter<\/strong><\/em>: Senki nem besz\u00e9lt az id\u0151sebbek \u00e9s fiatalok\nellent\u00e9t\u00e9r\u0151l, \u00e9ppen ellenkez\u0151leg: \u201ebruders\u00e1got \u201d\nt\u00e9telezt\u00fcnk. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eM\u00e9rj\u00fck\nfel, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: T\u00e9telezz\u00fck ink\u00e1bb fel, hogy nincs metanyelv, hanem\n\u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st, \u00e9s egyet\u00e9rt\u00fcnk. Akkor nem marad m\u00e1 s h\u00e1tra ,\nmint amit Moln\u00e1r Guszt\u00e1v mondott: n\u00e9zz\u00fck meg, hogy mit csin\u00e1lunk.\n\n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Moln\u00e1r Guszt\u00e1v azt javasolta: m\u00e9rj\u00fck fel, hogy\nmi t\u00f6rt\u00e9nt 45 ut\u00e1n a szellemi \u00e9letben… \n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: Nemcsak a szellemi \u00e9letben, hanem az eg\u00e9sz\nt\u00e1rsadalomban. \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Teh\u00e1t m\u00e9rj\u00fck fel a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3\ndokumentumok alapj\u00e1n, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt itt a szellemi \u00e9letben \u00e9s\na t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gban 45 ut\u00e1n, mert azoknak az elm\u00e9leti\njelleg\u0171, \u00fan. elvi probl\u00e9m\u00e1kat tiszt\u00e1z\u00f3 vit\u00e1knak, amelyek eddig\nzajlottak, Moln\u00e1r Guszt\u00e1v k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb \u00e9rtelm\u00e9t nem l\u00e1tja. Ez\nvolna az \u0151 programja. Az, hogy ezt hogyan val\u00f3s\u00edtsuk meg, arr\u00f3l\nm\u00e1r nem besz\u00e9lt. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: Egy r\u00e9szleges javaslatot tettem… \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Igen, hogy n\u00e9zz\u00fck meg, mi t\u00f6rt\u00e9nt a V\u00e1s\u00e1rhelyi\nTal\u00e1lkoz\u00f3n. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: Nem. A Korunk k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltem, lehet,\nhogy irre\u00e1lis ez a javaslat, de konkr\u00e9t javaslat, meg lehet n\u00e9zni,\nmit lehet ebb\u0151l kihozni. \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Elk\u00e9pzelhet\u0151nek tartok egy olyan sz\u00e1mot, amelyben\nt\u00e9nyleg t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket, szociol\u00f3gusokat, filoz\u00f3fusokat, a\nt\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g m\u00e1s kutat\u00f3it f\u00f6l lehetne k\u00e9rni arra, hogy a\nszellemi \u00e9letet vagy a kultur\u00e1lis \u00e9let ter\u00fcleteit felm\u00e9rve\ntanulm\u00e1ny jelleg\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1sban \u00e1lljon hozz\u00e1 ehhez a\nk\u00e9rd\u00e9shez. Megszerkeszthet\u0151nek l\u00e1tok egy ilyen s\u00falypontot. Azt\nhiszem, az\u00e9rt persze v\u00e9gig kellene gondolni m\u00e9gis, hogy bizonyos\nprobl\u00e9m\u00e1k kidolgoz\u00e1s\u00e1ra mozg\u00f3s\u00edtsuk ezeket a szakembereket, s\nennek megfelel\u0151en egy \u00e1tgondolt tematika alapj\u00e1n szerkessz\u00fck meg\na sz\u00e1mot. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: \u00c9rz\u00e9sem szerint nem felt\u00e9tlen\u00fcl a\ntudom\u00e1nyos-elm\u00e9leti \u00edr\u00e1sok m\u0171faj\u00e1ban kellene ezt els\u0151sorban\ncsin\u00e1lni, vagy legal\u00e1bbis nem csak ebben. Besz\u00e9lget\u00e9sek,\nvisszaeml\u00e9kez\u00e9sek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re gondolok. A lehet\u0151 legv\u00e1ltozatosabb\nform\u00e1kra, a sz\u00e9pirodalomt\u00f3l a dokumentum\u00edr\u00e1son kereszt\u00fcl az\nelm\u00e9letig elmen\u0151en. \n<\/p>\n\n\n\n

\nCsibi\nK\u00e1roly<\/strong><\/em>: A Moln\u00e1r Guszt\u00e1v-f\u00e9le programot \u00fagy is fel lehet\nfogni, mint egyfajta regresszi\u00f3t. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint itt nem err\u0151l\nvan sz\u00f3. Sokkal ink\u00e1bb arr\u00f3l, ami az irodalomt\u00f6rt\u00e9netben is\n\u00e9szlelhet\u0151 jelens\u00e9g: a nagyap\u00e1k \u00e9s az unok\u00e1k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l,\nami a mi helyzet\u00fcnkben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen \u00e9rdekesen alakul. \u00c9rv\u00e9nyes\naz, amit Egyed P\u00e9ter mondott, hogy nem ismerj\u00fck az el\u0151tt\u00fcnk j\u00e1r\u00f3\nnemzed\u00e9kek c\u00e9lrendszer\u00e9t. De hozz\u00e1tenn\u00e9m: ismerhett\u00fck-e? A\nfolytonoss\u00e1g nemcsak \u00fajrafelfedez\u00e9s \u00e9s kegyes eml\u00e9kezet, hanem\ntov\u00e1bbgondol\u00e1sa annak, ami m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk \u00e1ll. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eV\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\ncentr\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekben vannak\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: A k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9st Egyed P\u00e9ter el akarta\n\u201eboron\u00e1lni\u201d, amikor Palot\u00e1s Dezs\u0151t \u201eletorkolta\u201d. G\u00e1ll\nErn\u0151 vitaind\u00edt\u00f3j\u00e1b\u00f3l is kider\u00fcl \u2013 b\u00e1r \u0151 nemzed\u00e9ki\nellent\u00e9tr\u0151l nem besz\u00e9l \u2013, hogy v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\ncentr\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekben vannak. Az a cs\u00f6ndes pol\u00e9mia, amit G\u00e1ll\nErn\u0151 l\u00e9nyeg\u00e9ben Aradi J\u00f3zseffel folytatott az int\u00e9zm\u00e9nyek\nfunkci\u00f3j\u00e1val, meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val, szerep\u00e9vel kapcsolatban is, az\nis l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t gener\u00e1ci\u00f3nak k\u00fcl\u00f6nfajta hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa egy\nd\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 dologhoz. \u00c9s ha nem is \u00edgy fogalmazott G\u00e1ll\nErn\u0151, hogy \u00f6regek \u00e9s fiatalok k\u00f6zti ellent\u00e9t, \u00fagy fogalmazott,\nhogy mindenki \u00e9rthette: Aradi v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00e9s az \u0151\nk\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Ez pedig kifejez bizonyos fajta\nm\u00e1ss\u00e1got azokban az elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sekben, amelyekr\u0151l sz\u00f3 volt.\nAmi pedig ennek a bizonyos metanyelvnek a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t illeti, G\u00e1ll\nErn\u0151 azokra a t\u00falspekul\u00e1lt sz\u00f6vegekre gondolt, amelyek\nmesters\u00e9gesen t\u00falbonyol\u00edtanak elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s amelyek\negy olyan fogalomrendszer keret\u00e9ben jelennek meg, ahol a fogalmak\negy m\u00e1sfajta jelent\u00e9st, szemantikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st hordoznak, mint\namit az ember elfogadott az elm\u00e9leti irodalomb\u00f3l. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c9n\nmost hirtelen csak egyetlenegy, szerintem nagyon l\u00e9nyeges dologra\nh\u00edvn\u00e1m fel a figyelmet. Amikor G\u00e1ll Ern\u0151 egy r\u00e9gebbi k\u00f6nyve\nmegjelent, akkor Bretter Gy\u00f6rgy egy meglehet\u0151sen probl\u00e9m\u00e1s hang\u00fa\nkritik\u00e1t \u2013 de nem pamfletet, kritik\u00e1t \u2013 \u00edrt a k\u00f6nyvr\u0151l,\namelynek egyik k\u00f6zponti kifog\u00e1sa a k\u00f6nyvvel szemben az, hogy az\neg\u00e9sz k\u00f6nyv tulajdonk\u00e9ppen a k\u00f6z\u00e9pfogalmak szintj\u00e9n t\u00e1rgyalja\na f\u00f6lvetett k\u00e9rd\u00e9seket, \u00e9s nem dolgozott ki mag\u00e1nak egy olyan\nmeta- (teh\u00e1t filoz\u00f3fiai) nyelvet, amelynek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\nbeemelhette volna absztrakci\u00f3it az ideologikum vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l ennek a\nbizonyos metanyelvnek a vil\u00e1g\u00e1ba, s ezzel biztos\u00edtott volna a\nt\u00e1rgyal\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak egy olyan elm\u00e9leti szintet, amely a k\u00e9rd\u00e9seket\nki tudn\u00e1 emelni a k\u00f6znapis\u00e1gb\u00f3l. Annak idej\u00e9n \u00e9n is\nreflekt\u00e1ltam erre a k\u00e9rd\u00e9sre ugyancsak egy, a G\u00e1ll Ern\u0151\nk\u00f6nyv\u00e9r\u0151l \u00edrott kritik\u00e1mban, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam bizony\u00edtani azt,\namit itt Palot\u00e1s Dezs\u0151 megfogalmazott, hogy a mi elm\u00e9leti\nirodalmunkban nincs ilyen metanyelv, legal\u00e1bbis \u00e9n nem ismerem el\negy ilyen metanyelvnek a jelenl\u00e9t\u00e9t, \u00e9s soha nem b\u00edr\u00e1ltam\nfiatalok sz\u00f6vegeit, \u00e9s nem utas\u00edtottam el fiatalok sz\u00f6vegeit azon\naz alapon, hogy t\u00fal absztrakt vagy t\u00fal spekulat\u00edv a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si\nm\u00f3dja ennek vagy annak a k\u00e9rd\u00e9snek, de igenis elutas\u00edtottam n\u00e9ha,\nkollekt\u00edv megbesz\u00e9l\u00e9sek alapj\u00e1n, olyan \u00fagynevezett \u201emetanyelvi\u201d\nsz\u00f6vegeket, amelyekben logikai t\u00f6resek vagy k\u00f6vetkezetlens\u00e9gek\njelentkeztek. \n<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151<\/strong><\/em>: A metanyelv f\u00f6l\u00f6sleges \u00e9s zavaros. \u00d6sszemossa a\nk\u00e9t lehets\u00e9ges megold\u00e1st, hogy j\u00f3 sz\u00f6veg vagy rossz sz\u00f6veg, j\u00f3\nirodalom vagy rossz irodalom. Azt hiszem, ez a kateg\u00f3ria ink\u00e1bb\nzavarosban hal\u00e1sz\u00f3knak val\u00f3 holmi. \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: L\u00e9nyeg\u00e9ben egyet\u00e9rt\u00fcnk. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eItt\nk\u00e9t jelens\u00e9gr\u0151l va n sz\u00f3\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: Disztingv\u00e1ljunk: itt k\u00e9t jelens\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3,\nlegkevesebb k\u00e9t jelens\u00e9gr\u0151l. Az egyik az, amire G\u00e1ll Ern\u0151 utal,\nhogy van Kolozsv\u00e1ron \u00e9s nemcsak Kolozsv\u00e1ron egy \u00faj k\u00f6lt\u0151i, de\nnemcsak k\u00f6lt\u0151i rajz\u00e1s, amely \u00faj formanyelvvel jelentkezik, ezt\nnevezhetj\u00fck, ha akarjuk metanyelvnek, de akkor metanyelv volt minden\navantgarde formai \u00faj\u00edt\u00e1s mindig. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mikor lesz\negy \u00faj formanyelvi hull\u00e1mb\u00f3l vagy metanyelvb\u0151l irodalmi k\u00f6znyelv,\nteh\u00e1t mikor tanulj\u00e1k meg ezt a nyelvet, mint ahogy minden nyelvet\nmeg lehet tanulni. Ha van benne er\u0151 kor- \u00e9s \u00f6nkifejez\u00e9sre, akkor\nv\u00e9g\u00fclis kib\u00fajik ebb\u0151l a \u201ehurk\u00e1b\u00f3l\u201d. Ez az \u00faj rajz\u00e1s is a\nnyelvet ebb\u0151l a meta\u00e1llapotb\u00f3l, amivel minden mindig kezd\u0151dik,\nebb\u0151l a kezdetlegess\u00e9gb\u0151l, amin itt most nem a megm\u00f3dol\u00e1s\nkezdetlegess\u00e9g\u00e9t \u00e9rtem, felt\u00e9tlen\u00fcl eljuttatja majd az olvas\u00f3,\nbefogad\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9lvezhet\u0151 k\u00f6znyelvi szintre, amennyiben\nlesznek, lesz\u00fcnk addig m\u00e9g olvas\u00f3k egy\u00e1ltal\u00e1n. \n<\/p>\n\n\n\n

\nM\u00e1s\nk\u00e9rd\u00e9s az \u00e9rtekez\u0151 nyelv k\u00e9rd\u00e9se. Olyan r\u00e9gi motorosnak, mint\nj\u00f3magam is k\u00e9tszer el kell olvasnom egy-egy ilyen sz\u00f6veget, ami\nnem volna olyan nagy baj, hiszen az\u00e9rt van fejem, az\u00e9rt vagyok\nolvas\u00f3, de val\u00f3ban egy olyan nyelvi \u201es\u00edkf\u00f6ld\u201d alakult ki.\nHogy ennek van-e \u00e9rtelme, ahogy G\u00e1ll Ern\u0151 felvetette, az egy k\u00fcl\u00f6n\nk\u00e9rd\u00e9s. Hogy ennek bels\u0151 eszt\u00e9tikai, alkot\u00e1sl\u00e9lektani ind\u00edt\u00e9kai\nmegvannak, az vitathatatlan . K\u00e9rd\u00e9s csak az …<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Bocs\u00e1ss meg, hogy k\u00f6zbesz\u00f3lok. Van a k\u00e9rd\u00e9snek\negy olyan vonatkoz\u00e1sa is, amir\u0151l \u201e\u00f3vatoss\u00e1gb\u00f3l\u201d nem szoktunk\nbesz\u00e9lni. Ennek az \u00fan. meta-nyelvnek a kialakul\u00e1s\u00e1ban, sajnos,\negy t\u00e1rsadalompolitikai, t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti szitu\u00e1ci\u00f3 is\nk\u00f6zrej\u00e1tszott. Van itt egy-k\u00e9t tehets\u00e9ges elm\u00e9let\u00edr\u00f3, aki\nt\u00e9nyleg arra v\u00e1llalkozott, hogy tov\u00e1bbgondoljon elm\u00e9leti\nprobl\u00e9m\u00e1kat. A tov\u00e1bbgondol\u00e1s eredm\u00e9nyeinek a megfogalmaz\u00e1sa \u00e9s\nk\u00f6zl\u00e9se m\u00e1r sokkal nehezebben ment az\u00e9rt, mert azok az\nint\u00e9zm\u00e9nyek, amelyek lehetnek konzervat\u00edvak is, \u00e9s lehetnek\nhalad\u00f3k is att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy a benne \u00fcl\u0151 egy\u00e9nek milyen\ntartalommal t\u00f6ltik meg ezeket az int\u00e9zm\u00e9nyeket, sz\u0171r\u0151kk\u00e9nt\njelentkeztek. Ezeknek az elm\u00e9let\u00edr\u00f3knak egy r\u00e9sze ez\u00e9rt \u00e9ppen a\nmetanyelvvel pr\u00f3b\u00e1lta meg \u201e\u00e1tr\u00e1zni \u201d \u2013 nem t\u00e1mad\u00f3an\nmondom \u2013, \u00e1tr\u00e1zni ezeket a sz\u0171r\u0151ket… \n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: \u00dagy hiszem, a fogalom elt\u00e9r\u0151 felfog\u00e1s\u00e1b\u00f3l\nered\u0151 f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett nem lenne haszontalan\nr\u00f6viden tiszt\u00e1zni itt, milyen nyelvhaszn\u00e1lati m\u00f3dokat is nevez\u00fcnk\nolykor megalapozottan, m\u00e1skor megalapozatlanul vagy sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l\nmetanyelvnek. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kellene tenni legal\u00e1bb h\u00e1rom k\u00f6zkelet\u0171\n\u00e9rtelmez\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. Eredeti jelent\u00e9se azzal a k\u00f6vetelm\u00e9nnyel\nf\u00fcgg \u00f6ssze, hogy a tudom\u00e1nyokban \u2013 gondolok itt els\u0151sorban a\nhum\u00e1n tudom\u00e1nyokra \u2013 a \u201et\u00e1rgynyelv\u201d-et meg kell\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni att\u00f3l a nyelvt\u0151l, amelyen r\u00f3la besz\u00e9l\u00fcnk, a\n\u201emetanyelvt\u0151l\u201d. Ez logikai k\u00f6vetelm\u00e9ny, \u00e9s a fogalomalkot\u00e1s\nter\u00e9n abban nyilv\u00e1nul meg, hogy a metanyelv alkot\u00f3elemeinek mindig\nj\u00f3l meghat\u00e1rozottaknak, defini\u00e1ltaknak kell lenni\u00fck, mindig\nugyanabban az \u00e9rtelemben, k\u00f6vetkezetesen kell el\u0151fordulniuk. A\ndefini\u00e1lts\u00e1g \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9nye pedig v\u00e9g\u00fclis\nminden tudom\u00e1nyra, s a filoz\u00f3fia nyelvezet\u00e9re is \u00e1ll. A\ntudom\u00e1nyos fogalomalkot\u00e1snak e \u201emetanyelvk\u00e9nt \u201d nevezett\nrendszere l\u00e9nyeg\u00e9ben a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak \u00e9s\naz ismeretk\u00f6zl\u00e9s ellen\u0151rizhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek alapfelt\u00e9tele, teh\u00e1t\nnem elvetend\u0151. \n<\/p>\n\n\n\n

\nItt\nazonban m\u00e9g legal\u00e1bb k\u00e9tf\u00e9le, az eredeti \u00e9rtelmez\u00e9st\u0151l elt\u00e9r\u0151\njelent\u00e9sben fordult el\u0151. Az egyik az a felfog\u00e1s, miszerint a\nk\u00fcl\u00f6nf\u00e9le okokb\u00f3l burkolts\u00e1gra, rejtezked\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00fcl\u0151\nnyelvhaszn\u00e1lat lenne az \u00fagynevezett metanyelv, a m\u00e1sik felfog\u00e1s\nszerint pedig metanyelvnek neveztetik mindk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen az, ami\n\u00e9rthetetlen, ami zavaros, ami bl\u00f6ff. E k\u00e9t saj\u00e1tos \u00e9rtelmez\u00e9s\ntal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is elt\u00e9r az \u00e1ltal\u00e1nos, bevett, eredeti\njelent\u00e9st\u0151l, \u00e9s megnehez\u00edti az elvi vit\u00e1t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha a\nzavarost, a val\u00f3ban \u00e9rtelmetlent nevezz\u00fck eleg\u00e1nsan \u00edgy. \u00dagy\nv\u00e9lem, nem szabad ennyire vissza\u00e9lni a fogalommal. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAzok\na fiatalok, akikr\u0151l itt sz\u00f3 van, szerintem pontosan az\u00e9rt\nfigyelemre m\u00e9lt\u00f3k, mert mindenekel\u0151tt megpr\u00f3b\u00e1ltak kidogozott\nfogalmi nyelven besz\u00e9lni dolgainkr\u00f3l. Egyed P\u00e9ter szemiotikai\njelleg\u0171 tanulm\u00e1nyaira gondolok els\u0151sorban, amely az els\u0151, eredeti\n\u00e9rtelm\u00e9ben vett metanyelv haszn\u00e1lat\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletet. Az\nigaz, hogy metanyelv c\u00edm\u00e9n sok sz\u00ednvonalon aluli, val\u00f3ban zavaros\nsz\u00f6veg is fut a szerkeszt\u0151k \u00e9s bizonyos szerz\u0151k \u00f6nmagukkal\nszembeni ig\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9nek jelek\u00e9nt, de ezek egyszer\u0171en rossz\n\u00edr\u00e1sok, nem pedig j\u00f3l \u00e1tgondolt nyelvhaszn\u00e1lati m\u00f3dok. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nmetanyelv saj\u00e1tos \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek a mi k\u00f6z\u00e9let\u00fcnkben, sajnos,\nvannak negat\u00edv k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. A burkolts\u00e1g, a rejtezked\u00e9s\nalkalmat ad olyan kifejez\u00e9sek forgalmaz\u00e1s\u00e1ra, amelyek pontatlanok,\nazaz el\u0151sz\u00f6r is nem fedik azt, amit kifejezni akarnak, s ez\u00e9rt\nk\u00f6nnyen vissza lehet \u00e9lni vel\u00fck. A szerintem mitiz\u00e1lt fogalmak\nk\u00f6z\u00f6tt van p\u00e9ld\u00e1ul \u201ea saj\u00e1toss\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga\u201d \u00e9s a\n\u201en\u00e9pszolg\u00e1lat\u201d. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az els\u0151 vezethet f\u00e9lre k\u00f6nnyen,\nmert ez a megnevez\u00e9s arra vonatkoztatva, amire akar vonatkozni,\nilluz\u00f3rikus: legfeljebb a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1r\u00f3l, de sokkal\nink\u00e1bb m\u00e9ltatlan helyzetr\u0151l kellene besz\u00e9lni helyette. A\nm\u00e1sodikkal \u00e1ltal\u00e1ban \u00fagy \u00e9l\u00fcnk viszsza, hogy sz\u00ednvonaltalan,\nprovinci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9get fejt\u00fcnk ki n\u00e9pszolg\u00e1lat c\u00edm\u00e9n.\nHolott itt els\u0151sorban az a dolgunk, hogy mindenki a maga hely\u00e9n\nlehet\u0151leg maxim\u00e1lis min\u0151s\u00e9get ny\u00fajtson. M\u00e1sfel\u0151l a \u201estrukt\u00fara\n\u201d k\u00f6rvonalazatlan fogalm\u00e1val is vissza lehet \u00e9lni: ha egy ifj\u00fa\nszerz\u0151nek visszaadj\u00e1k a k\u00e9zirat\u00e1t, akkor azzal vigasztalja mag\u00e1t,\nhogy nem \u201eilleszkedik a strukt\u00far\u00e1ba\u201d. A fogalmaknak ez a\nk\u00f6d\u00f6s\u00edt\u00e9se egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e1lik haszn\u00e1ra a vid\u00e9kis\u00e9g m\u00e1s\nt\u00fcneteivel is k\u00fcszk\u00f6d\u0151 kult\u00far\u00e1nknak \u00e9s k\u00f6z\u00e9let\u00fcnknek.<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: A maga hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa n\u00e9mileg korrig\u00e1lja azt,\namit Moln\u00e1r Guszt\u00e1v mondott. \u0150 ugyanis azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy nincs\n\u00e9rtelme az elvi vit\u00e1knak. A maga hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa pedig \u00e9ppen azt\nbizony\u00edtja, hogy igenis van \u00e9rtelme elvi vit\u00e1knak m\u00e9g arr\u00f3l a\nk\u00e9rd\u00e9sr\u0151l is, hogy van-e vagy nincs metanyelv. Igenis \u00e9rdemes\nvolna egy elvi vit\u00e1t folytatni az\u00e9rt, mert amint most a maga\nhozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s\u00e1b\u00f3l kider\u00fclt, itt a tudom\u00e1nyos szaknyelvi\nmetanyelvr\u0151l volt sz\u00f3, aminek semmi k\u00f6ze nincs a sz\u00f3nak ahhoz a\njelent\u00e9s\u00e9hez, ami a metanyelvvel kapcsolatban a filoz\u00f3fi\u00e1ban\nkialakult. \u00c9n ez\u00e9rt mondtam, hogy a mi elm\u00e9leti irodalmunkban\nnincs metanyelv… \n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: N\u00e1lunk. Egyetemesen a tudom\u00e1nyos nyelv a\nmetanyelv. \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: \u00c9n abban az \u00e9rtelemben mondtam ezt, hogy benn\u00fcnket\nnem zavar, hogy nincs metanyelv. Nem az a kifog\u00e1sunk, vagy\nszem\u00e9lyesen nekem nem az a kifog\u00e1som bizonyos sz\u00f6vegekkel\nkapcsolatban, mint ami pl. G\u00e1ll Ern\u0151nek. \u0150t zavarja bizonyos\nsz\u00f6vegek t\u00falspekul\u00e1lts\u00e1ga, amit \u0151 metanyelvnek nevez. \u00c9n ez\u00e9rt\nkorrig\u00e1ltam G\u00e1ll Ern\u0151t, \u00e9s azt mondtam, hogy engem ez bizonyos\nk\u00e9ziratok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben nem zavar. Engem az zavar, amikor a\nmetanyelvnek nevezett \u2013 hogy \u00e9n is Aradit id\u00e9zzem \u2013 \u201esz\u00f6vegben\u201d\nnem lehet semmif\u00e9le logika alapj\u00e1n v\u00e9giggondolni vagy elfogadni\nazt az \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let-rendszert, amely egy tanulm\u00e1nyban\nt\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6vethet\u0151 vagy sem. \n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: De akkor tiszt\u00e1zzuk, hogy ez a sz\u00f3haszn\u00e1lat,\namivel itt mi \u00e9l\u00fcnk, egy saj\u00e1tosan m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gos\nmetanyelv-sz\u00f3haszn\u00e1lat? Vagy pedig \u00e1ltal\u00e1nosan a metanyelv\nfogalm\u00e1t \u00e9rtj\u00fck rajta?<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151<\/strong><\/em>: Tekintve, hogy irodalmi vagy irodalomkritikai\nsz\u00f6vegekr\u0151l van sz\u00f3, ezek magyarul vannak, \u00e9s vagy\nt\u00falbonyol\u00edtottak, vagy nem, vagy hom\u00e1lyosak, vagy nem. Vagy\nrosszak, vagy j\u00f3k stb… \n<\/p>\n\n\n\n

\nNincs\n\u00e9rtelme a metanyelv kifejez\u00e9st haszn\u00e1lni. Tudom\u00e1nyosan hangzik,\nnagyon sz\u00e9p, minden recenzens k\u00f6ly\u00f6k haszn\u00e1lja, mert j\u00f3l\nhangzik. Ennyi az eg\u00e9sz. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nmetanyelv k\u00e9rd\u00e9se m\u00e1sodlagos k\u00e9rd\u00e9s\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: A metanyelv k\u00e9rd\u00e9se m\u00e1sodlagos k\u00e9rd\u00e9s. Nem\nl\u00e9nyegtelen, hisz a fogalmak defini\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, val\u00f3ban,\nde nem hiszem, hogy az\u00e9rt j\u00f6tt\u00fcnk most ide, hogy bizonyos\nfogalmakat defini\u00e1ljunk. \n<\/p>\n\n\n\n

\nBizonyos\nhelyzeteknek a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, bizonyos tennival\u00f3knak a\nk\u00f6rvonalaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. R\u00e1cz Gy\u0151z\u0151 megjegyezte azt a kijelent\u00e9semet,\nhogy az elvi vit\u00e1nak nem l\u00e1tom \u00e9rtelm\u00e9t. Ezt \u00e9n is bizonyos\nsz\u0171r\u0151vel \u00e9rtettem. Egy adott helyzetben nem l\u00e1tom \u00e9rtelm\u00e9t.\nEgy\u00e9bk\u00e9nt alapvet\u0151nek tartom. De az elvi vit\u00e1kon t\u00fal kell k\u00f6z\u00f6s\nnevez\u0151re jutnunk.<\/p>\n\n\n\n

\nCsibi\nK\u00e1roly<\/strong><\/em>: A metanyelv k\u00e9rd\u00e9se nem is annyira m\u00e1sodlagos,\nvan ugyanis egy eddig m\u00e9g nem \u00e9rintett oldala. A metanyelv\nprobl\u00e9mak\u00f6r\u00e9be sok mindent bele lehet gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lni, l\u00e9v\u00e9n hogy\nmindenki m\u00e1sk\u00e9ppen \u00e9rti. Az el\u0151z\u0151kben a metanyelv\n\u00e9rthetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9rintett\u00fck, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltuk kimer\u00edteni, teh\u00e1t\na \u201eszakzsargon\u201d \u00f6nc\u00e9l\u00fa haszn\u00e1lat\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. A\njelens\u00e9gnek van azonban egy vesz\u00e9lyesebb oldala, melynek foglalata\n\u00e9ppen a R\u00e1cz Gy\u0151z\u0151 \u00e1ltal eml\u00edtett \u00fan. \u201ec\u00e9lzatos metanyelv\u201d.\nA k\u00fcls\u0151 okok miatt m\u00e1sk\u00e9pp ki nem fejezhet\u0151 \u2013 k\u00f6z\u00f6lhet\u0151 \u2013\ntartalmak metanyelvi sugallata sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kialakult megold\u00e1s,\n\u00e9s az ilyen ir\u00e1ny\u00fa igyekezet elismer\u00e9st \u00e9rdemel minden olyan\nesetben, amikor egy\u00e9bk\u00e9nt \u2013 \u00e9s ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 \u00e9rt\u00e9kes\nm\u0171alkot\u00e1sban vagy nagy s\u00faly\u00fa k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 \u00edr\u00e1sban jelenik meg.\nAz olvas\u00f3 t\u00f6bbnyire mindig el is \u00e9rti az \u00edgy jelzett fogalmat. Az\n\u00e1ltalam nehezm\u00e9nyezett elj\u00e1r\u00e1s f\u0151leg a modern hazai k\u00f6lt\u00e9szetben\n\u00e9rhet\u0151 tetten: a szerz\u0151 meglovagolja ezt a lehet\u0151s\u00e9get, \u00e9s\nb\u0151ven sz\u00e1ll\u00edt ilyen b\u00fajocsk\u00e1z\u00f3, sz\u00f6vegen k\u00edv\u00fclre utal\u00f3\nc\u00e9lz\u00e1sokat. Sajnos, legink\u00e1bb olyankor, amikor a vers eg\u00e9sze\negy\u00e9bk\u00e9nt sil\u00e1ny lenne. Egyfajta jelsz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt szavakat\ncsemp\u00e9sz be a sodr\u00e1s, lend\u00fclet n\u00e9lk\u00fcli sz\u00f6vegbe (sokszor a\nkurz\u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kiemelve), amivel el is \u00e9ri c\u00e9lj\u00e1t, a vers\n\u00e1leszt\u00e9tikum\u00e1t elvakult katarzissal fogadj\u00e1k. Az ilyen \u201ek\u00f3dolt\u201d\nf\u00e1j\u00f3 pontokra \u00e9p\u00edtkez\u0151 szerz\u0151 egy-kett\u0151re felker\u00fcl azt\u00e1n a\nbestseller list\u00e1ra, de k\u00e9rd\u00e9s, meddig marad rajta. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\n\u00f6ntudat\u00e1t nem azzal er\u0151s\u00edthetj\u00fck, ha a k\u00f6lt\u00e9szetet ily m\u00f3don\nkisiklatjuk. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nmin\u0151s\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: Akkor m\u00e1r besz\u00e9lj\u00fcnk a min\u0151s\u00e9gr\u0151l, mert\nerr\u0151l van sz\u00f3. Azon a c\u00edmen, hogy valaki divatoz\u00f3 nyelvet\nhaszn\u00e1l, nem fogadhatunk el sem az id\u0151sebbek a fiatalokt\u00f3l, sem\nford\u00edtva semmif\u00e9le sz\u00f6veget. A k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151, amir\u0151l besz\u00e9ln\u00fcnk\nkell az id\u0151sek \u00e9s fiatalok k\u00f6z\u00f6tt, hogy milyen min\u0151s\u00e9get\ntermel\u00fcnk szellemiekben, \u00e9rtelmis\u00e9giek k\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben egy\u00e1ltal\u00e1n.\n\n<\/p>\n\n\n\n

\nCsibi\nK\u00e1roly<\/strong><\/em>: Szerintem ann\u00e1l ink\u00e1bb fenn\u00e1ll a vesz\u00e9ly. Tal\u00e1n\na mai olvas\u00f3 a k\u00f6lt\u00e9szett\u0151l t\u00f6bbet v\u00e1r. Olyasmit, amit m\u00e1shol\nnem tal\u00e1l meg. Ha \u00fagy v\u00e9li, hogy a metanyelvi megfogalmaz\u00e1sok\nm\u00f6g\u00f6tt megtal\u00e1lta, felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl elfogadja a verset an\u00e9lk\u00fcl,\nhogy annak k\u00fcln\u00f6sebb \u00e9rt\u00e9ke lenne. \n<\/p>\n\n\n\n

\nK\u00f6nczei\n\u00c1d\u00e1m<\/strong><\/em>: Itt van egy nemzed\u00e9k, aki el\u00e9gedetlen a kor\u00e1bbi\nszellemi \u00e9lettel, a szellemi \u00e9let k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeivel, int\u00e9zm\u00e9nyeivel\nstb., s ezt az el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00e9t csak bizonyos nyelvi burokban\nfejezheti ki. Meg kell \u00e9rten\u00fcnk mag\u00e1t a folyamatot, ami ilyen\nhelyzetet sz\u00fcl. Hogy mikor kezdett ez a nyelvi burok \u00f6n\u00e1ll\u00f3\n\u00e9letet \u00e9lni, mikor kezdte elvesz\u00edteni eredeti funkci\u00f3j\u00e1t\nFeltenn\u00e9m a k\u00e9rd\u00e9st: vajon csak egy nemzed\u00e9knek volt\ndics\u00e9retrem\u00e9lt\u00f3 kiv\u00e1lts\u00e1ga, hogy v\u00e9g\u00fcl is szemben\u00e9zett\nbizonyos keretekkel, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lta \u0151ket meghaladni? Ez csak\nnemzed\u00e9ki k\u00e9rd\u00e9s? \n<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151<\/strong><\/em>: Val\u00f3ban nem tudom, mi\u00e9rt kell benn\u00fcnket mindig \u00e9s\n\u00e1lland\u00f3an \u00e9s felt\u00e9tlen\u00fcl nemzed\u00e9kk\u00e9nt emlegetni? \u00c1ll\u00edt\u00f3lag\na m\u00e1sodik Forr\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt ez a nemzed\u00e9kesdi. Az\u00f3ta d\u00edvik\nez a \u201eegy mindenki\u00e9rt \u00e9s mindenki egy\u00e9rt\u201d t\u00edpus\u00fa\nnek\u00fcnkront\u00e1s. Sz\u00e1sz J\u00e1nost\u00f3l senki sem k\u00e9ri sz\u00e1mon, hogy mit\n\u00edrt Fodor S\u00e1ndor. Az \u00fan. fiatal nemzed\u00e9k eset\u00e9ben egy kalap al\u00e1\nveszik az eg\u00e9sz t\u00e1rsas\u00e1got. Az egyik k\u00f6z\u00fcl\u00fck \u00edr egy\nszam\u00e1rs\u00e1got, m\u00e1ris: \u201eilyen ez a nemzed\u00e9k\u201d! Egy\u00fctt kell\nmaradniok \u00e9s egy sz\u0171k v\u00e1ly\u00faban kell turk\u00e1lniok mindaddig, am\u00edg\nvalahogy \u0151k is meg\u00f6regszenek, akkor azut\u00e1n m\u00e1r nem k\u00f6telez\u0151\nnemzed\u00e9knek lenni. \n<\/p>\n\n\n\n

\nTeh\u00e1t\n\u00e9n nem v\u00e1llalom a felel\u0151ss\u00e9get az\u00e9rt a szam\u00e1rs\u00e1g\u00e9rt, amit\nt\u00f6rt\u00e9netesen egy velem egykor\u00fa ember \u00edrt. M\u00e1s se v\u00e1llalja az \u00e9n\nszam\u00e1rs\u00e1gaim\u00e9rt a felel\u0151ss\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eAz\nelszigetel\u0151d\u00e9s vesz\u00e9lye\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f3th\nS\u00e1ndor<\/strong><\/em>: Szerintem hiba volna elbagatelliz\u00e1lni ezt a\n\u201enemzed\u00e9ki k\u00e9rd\u00e9st\u201d , aminthogy hiba volna elmisztifik\u00e1lni\nis. \u00daj nemzed\u00e9k jelentkez\u00e9se , a nemzed\u00e9ki staf\u00e9ta \u2013 biol\u00f3giai\nt\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g k\u00f6vetkezm\u00e9nye . Az volna a nagy baj , ha\negyszer megszakadna. Minden \u00faj nemzed\u00e9k az integr\u00e1ci\u00f3 ig\u00e9ny\u00e9vel\ns egyben a konfront\u00e1ci\u00f3 jelszav\u00e1val l\u00e9p porondra. Ez mindig\nbizonyos fesz\u00fclts\u00e9gekkel, bizonyos koll\u00edzi\u00f3kkal j\u00e1rt, mindig\nbizonyos probl\u00e9m\u00e1kat vetett fel. A m\u00faltban is, ma is. A maiakkal a\nmi feladatunk szemben\u00e9zni. \n<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151 tiltakozott itt a leghevesebben a nemzed\u00e9ki besorol\u00e1s ellen,\naki \u00e9vj\u00e1rata szerint \u00e9ppen ehhez a most jelentkez\u0151 nemzed\u00e9khez\ntartozna. Azt mondta, hogy \u0151t ne vonj\u00e1k felel\u0151ss\u00e9gre m\u00e1sok\nszam\u00e1rs\u00e1gai\u00e9rt, m\u00e1sr\u00e9szt az \u0151 szam\u00e1rs\u00e1gait ne olvass\u00e1k r\u00e1\nnemzed\u00e9ki alapon m\u00e1sok fej\u00e9re. Ebben neki igaza van. Csakhogy a\nnemzed\u00e9ki k\u00e9rd\u00e9s nem ennyib\u0151l \u00e1ll. \u00c9ppen Palot\u00e1snak szem\u00e9lyes\ntapasztalatai is vannak arr\u00f3l, hogy mennnyire m\u00e1s dolog a kapukon\nk\u00edv\u00fcl rekedni, szemben azokkal, akik inter muros csin\u00e1lhatj\u00e1k a \u2013\nnemtudommit. Ez bizony nemzed\u00e9ki \u00e9lm\u00e9ny. Ha nem is kiz\u00e1r\u00f3lagosan\nnemzed\u00e9ki, de mondjuk saj\u00e1ts\u00e1gosan nemzed\u00e9ki \u00e9lm\u00e9ny. Olyan\n\u00e9lm\u00e9ny, amit jobb megsp\u00f3rolni. \u00c9s az indul\u00f3 nemzed\u00e9kb\u0151l\negyesek, t\u00f6bben meg is sp\u00f3rolj\u00e1k maguknak, a t\u00f6bbs\u00e9g azonban \u00edgy\nvagy \u00fagy megismerkedik vele, \u00e9s ez a tapasztalat \u2013 kollekt\u00edv\ntapasztalat \u2013 azt\u00e1n egyik meghat\u00e1roz\u00f3ja lesz egy nemzed\u00e9ki \u2013\naz eg\u00e9sz nemzed\u00e9kre t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 jellemz\u0151 \u2013 k\u00f6z\u00e9rzetnek.\nMinthogy pedig \u2013 legal\u00e1bbis nemzetis\u00e9gi kult\u00far\u00e1nkban \u2013 a most\nindul\u00f3 nemzed\u00e9knek nem kedvez egy jelent\u0151sebb t\u00e1rsadalmi\nmobilit\u00e1s felhajt\u00f3 ereje, e k\u00f6z\u00e9rzetnek ma nagyobb a nyomat\u00e9ka,\nmint a kor\u00e1bban indul\u00f3 nemzed\u00e9kek eset\u00e9ben. \n<\/p>\n\n\n\n

\nDe\nvan itt m\u00e1s is \u2013 ugyancsak a cs\u00f6kken\u0151 t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s\njegy\u00e9ben \u2013, ami\u00e9rt azt mondom: nem a legszerencs\u00e9sebb csillagzat\nalatt indul ez az Echinox \u2013 Fellegv\u00e1r \u2013 G. G.-k\u00f6r-nemzed\u00e9k.\n\u00dagy n\u00e9z ki: \u00e9rtelmis\u00e9g\u00fcnk nemhogy b\u0151v\u00edtett m\u00f3don, de ma m\u00e1r\nink\u00e1bb csak genetikailag reproduk\u00e1lja mag\u00e1t. Nem v\u00e1llalkozom a\njelens\u00e9g \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, nyilv\u00e1n igen sok t\u00e9nyez\u0151\negy\u00fctthat\u00e1s\u00e1nak az eredm\u00e9nye, ezek k\u00f6z\u00f6tt is a rossz iskol\u00e1nak\nbizony\u00e1ra jelent\u0151s a felel\u0151ss\u00e9ge. Mindenesetre a tapasztalat azt\nmutatja, hogy a magasabb szellemi ig\u00e9ny\u0171 fiatalok t\u00falnyom\u00f3\nt\u00f6bbs\u00e9ge \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik, ahol teh\u00e1t\nn\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b m\u00e1szk\u00e1l\u00f3 koruk \u00f3ta a k\u00f6nyvt\u00e1r, a lemezj\u00e1tsz\u00f3\nk\u00f6rnyezet\u00e9ben, a csal\u00e1d megfelel\u0151 szellemi l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben n\u0151ttek\nfel. Ez az el\u0151zm\u00e9nye annak, hogy \u2013 tess\u00e9k odafigyelni \u2013\npublik\u00e1l\u00f3 fiataljaink t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge \u00edr\u00f3k gyereke,\nprofesszorok gyereke stb., stb. \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Palot\u00e1s Dezs\u0151 k\u00e9pviseli itt a munk\u00e1soszt\u00e1lyt\negyszem\u00e9lyben… \n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f3th\nS\u00e1ndor<\/strong><\/em>: Szinte egyszem\u00e9lyben. Szinte egyszem\u00e9lyben. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: A paraszts\u00e1got is k\u00e9pviselik egyn\u00e9h\u00e1nyan…\n(Der\u00fclts\u00e9g) \n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f3th\nS\u00e1ndor<\/strong><\/em>: Ebb\u0151l viszont az k\u00f6vetkezik, hogy ezt a\ngener\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt is jelentkez\u0151 t\u00e1rsas\u00e1got s\u00falyos vesz\u00e9lyek\nfenyegetik. Egy bizonyos elszigetel\u0151d\u00e9s vesz\u00e9lye, egy bizonyos\nbelterjess\u00e9g vesz\u00e9lye, sokkal ink\u00e1bb a saj\u00e1t kev\u00e9sb\u00e9 szerencs\u00e9s\nsz\u00fclet\u00e9s\u0171 nemzed\u00e9kt\u00e1rsaikt\u00f3l val\u00f3 elszigetel\u0151d\u00e9s vesz\u00e9lye,\nmint a szellem vil\u00e1g\u00e1ban val\u00f3 elszigetel\u0151d\u00e9s. \u00c9s tal\u00e1n ebb\u0151l\nad\u00f3dik a metanyelv-kultusz, az egym\u00e1snak-\u00edrasm\u00f3dja, amivel sokkal\nink\u00e1bb elszigetel\u0151dnek olvas\u00f3ikt\u00f3l, mint amennyire \u00e9rt\u00e9ket\nteremtenek. \n<\/p>\n\n\n\n

\nErr\u0151l\npersze \u0151k nem tehetnek, \u00e9s ostoba dolog volna ilyen szempontok\nalapj\u00e1n, nem pedig kit-kit \u00e9rt\u00e9ke szerint \u00edt\u00e9lni meg. De maga a\nt\u00e9ny, ez a helyzet rejt mag\u00e1ban bizonyos vesz\u00e9lyt, \u00e9s nagy\nmulaszt\u00e1suk lenne, ha ezt idej\u00e9ben nem tudatos\u00edtan\u00e1k. Milyen\nvesz\u00e9lyre gondolok? A belterjess\u00e9g \u00e9s az ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151\nelszigetel\u0151d\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9re. A \u201egesztusokb\u00f3l is \u00e9rtj\u00fck\negym\u00e1st\u201d alapj\u00e1n az egym\u00e1snak \u00edr\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9re. Egysz\u00f3val a\nkott\u00e9ria-szellem vesz\u00e9ly\u00e9re, amely a k\u00f6r\u00f6n k\u00edv\u00fcli\nnemzed\u00e9kt\u00e1rsaikt\u00f3l szigeteln\u00e9 el \u0151ket. \n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00e9ny,\nhogy bizonyos szempontb\u00f3l mostoha k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt indul ez a\nnemzed\u00e9k. Ez\u00e9rt azt\u00e1n ha el\u00e9gedetlen \u00e9s elkeseredett, azt \u00e9n\nnagyon is meg tudom \u00e9rteni. M\u00e9g azt is meg\u00e9rtem, ha a mai fiatalok\nap\u00e1ik v\u00e9tk\u00e9nek, mulaszt\u00e1s\u00e1nak hiszik, hogy az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fck\nolyan, amilyen. Mert ugyan mit hagyunk r\u00e1juk? Egy csom\u00f3 k\u00e9rd\u0151jelet.\nIlletve ha m\u00e9gis, m\u00e1s is akadna abban a poggy\u00e1szban, azok a\nk\u00e9rd\u0151jelek eltakarj\u00e1k. Mindebb\u0151l term\u00e9szetesk\u00e9nt k\u00f6vetkezik a\n\u201emajd mi megmutatjuk nekik\u201d gesztusa. T\u00f6k\u00e9letesen egyet\u00e9rt\u00fcnk:\n\u00edgy van ez rendj\u00e9n. \u00c1m ha csup\u00e1n borzas indulataikat mutatj\u00e1k\nmeg, azzal m\u00e1r nem tudok egyet\u00e9rteni. \u00c9szl\u00e9nyekt\u0151l,\nintellektusokt\u00f3l joggal v\u00e1rom el, hogy mondanival\u00f3jukat a r\u00e1ci\u00f3\nprim\u00e1tusa jellemezze. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nmetanyelv-vit\u00e1hoz szeretn\u00e9k m\u00e9g hozz\u00e1sz\u00f3lni. Ez a terminus egy\n\u00faj diszcipl\u00edna \u00faj terminusa. A fogalom viszont, amit jel\u00f6lnek\nvele, \u00e9s az ig\u00e9ny, amit hozz\u00e1kapcsolnak, nagyon r\u00e9gi, itt Gy\u00edmesi\n\u00c9va fogalmazta meg, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve azokt\u00f3l a rejt\u0151zk\u00f6d\u0151,\nilletve bl\u00f6ff-sz\u00f6vegekt\u0151l, amelyek sz\u00e1m\u00e1ra jogosulatlanul\nsaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k ki ezt a terminust. Gy\u00edmesi \u00c9va szerint ugyanis olyan\nsz\u00f6veg felel meg a metanyelv ig\u00e9nyeinek, amelyik t\u00e1rgy\u00e1t az\n\u00e1ltal\u00e1nos szintj\u00e9n ragadja meg, \u00e9spedig defini\u00e1lt \u00e9s mindig\nazonos \u00e9rtelemben haszn\u00e1lt \u2013 teh\u00e1t tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 \u2013\nfogalmak, fogalomrendszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. H\u00e1t err\u0151l a teoretikus\nig\u00e9nyess\u00e9gr\u0151l mondom, hogy ez nem valami n\u00f3vum, de a metanyelv\nelk\u00f6telezettjei elm\u00e9leti ig\u00e9nyess\u00e9g\u00fckben m\u00e9g tov\u00e1bb mennek. A\nt\u00e1rgy metaforikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t, s\u0151t a k\u00f6z\u00e9pfogalmakkal val\u00f3\noper\u00e1l\u00e1st is olyan elj\u00e1r\u00e1soknak tekintik, amelyeket \u2013\nmindkett\u0151vel kapcsolatban ily \u00e9rtelm\u0171 programatikus\nmegfogalmaz\u00e1sokat hallottunk az eddigiek sor\u00e1n \u2013 a metanyelv nem\nt\u0171rhet meg, mert szennyezi elm\u00e9leti tisztas\u00e1g\u00e1t. \n<\/p>\n\n\n\n

\nCsakhogy\n\u2013 szerintem \u2013 egy ilyen tiszta \u201emeta\u201d-sz\u00f6veg nem alkalmas\nbonyolult sz\u00f6vev\u00e9ny\u0171 jelens\u00e9geknek, folyamatoknak \u2013 ilyen a mi\nval\u00f3s\u00e1gunk h\u00fasba v\u00e1g\u00f3an fontos teljess\u00e9ge is \u2013 a logikai\nkonkr\u00e9t szintj\u00e9n val\u00f3 elm\u00e9let reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Felhozn\u00e1m e\nk\u00e9rd\u00e9s kapcs\u00e1n Bib\u00f3 Istv\u00e1n p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. A negyvenes \u00e9vekbeli\nnagy tanulm\u00e1nyai a XX. sz\u00e1zadi magyar elm\u00e9leti irodalom ritka nagy\nteljes\u00edtm\u00e9nyei. Ezekben Bib\u00f3 a t\u00e1rgy\u00e1t ig\u00e9nyesen kidolgozott,\nk\u00f6vetkezetes kateg\u00f3riarendszerrel, valamint a k\u00f6z\u00e9pfogalmak\nseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ragadja meg, s\u0151t a metaforikus eszk\u00f6z\u00f6k\nfelhaszn\u00e1l\u00e1st\u00f3l sem riad vissza. Vajon ez ut\u00f3bbiak ellen\u00e9re\nolyan revel\u00e1l\u00f3 az elm\u00e9leti teljes\u00edtm\u00e9nye, vagy tal\u00e1n \u00e9ppen\nez\u00e9rt? Aj\u00e1nlok egy k\u00eds\u00e9rletet: ford\u00edtsa le tiszta\nalapkategori\u00e1lis metanyelvre valaki, mondjuk A kelet-eur\u00f3pai\nkis\u00e1llamok nyomor\u00fas\u00e1ga<\/em> (1946) c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s azt\u00e1n\nvess\u00fck \u00f6ssze a \u201eford\u00edt\u00e1st \u201d az eredetivel \u2013 hogy\nmeggy\u0151z\u0151dj\u00fcnk arr\u00f3l: nagyon bonyolult jelens\u00e9gek \u00e9s folyamatok\n\u00e1rnyalt elm\u00e9leti megragad\u00e1s\u00e1hoz a bib\u00f3i modell adekv\u00e1tabb, mint\na metanyelvel\u00e9s. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMeg\nkell mondanom, hogy a metaforad\u00f6mping \u00e9rtekez\u0151 pr\u00f3z\u00e1ban,\nelm\u00e9leti ig\u00e9ny\u0171 \u00edr\u00e1sban engem is nagyon zavar. \u00c1m ha sz\u00e1mot\nvetek nemzetis\u00e9gi m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcnk sz\u0171k\u00f6s kereteivel, akkor azt\nmondom: ne \u00f6nts\u00fck ki a f\u00fcrd\u0151v\u00edzzel a gyereket. A Korunk\nolvas\u00f3t\u00e1bora \u2013 szerencs\u00e9re \u2013 j\u00f3val sz\u00e9lesebb, mint\nszerz\u0151inek k\u00f6re. Nos, ha a szerz\u0151 mondanival\u00f3j\u00e1t elm\u00e9leti\nig\u00e9nyess\u00e9ggel fejti ki, h\u00e1t ne tagadjon meg egy-egy\nmetaforafog\u00f3dz\u00f3t att\u00f3l az olvas\u00f3j\u00e1t\u00f3l, aki en\u00e9lk\u00fcl tal\u00e1n\nlesz\u00e9d\u00fclne az elvonts\u00e1guk mered\u00e9lyein, ezzel viszont b\u00e1tor\u00edt\u00e1st\nkap a tov\u00e1bbkapaszkod\u00e1shoz. Ha az \u00edr\u00e1snak egy\u00e9bk\u00e9nt megvan a\ngerince, ett\u0151l m\u00e9g nem vesz\u00edt rangj\u00e1b\u00f3l. S\u0151t: nyert. Megnyeri\ntudniillik azokat az olvas\u00f3kat, akik k\u00fcl\u00f6nben nem olvasn\u00e1k el,\nmert NEM tartoznak a beavatottak sz\u0171k k\u00f6r\u00e9hez. Amikor sz\u0171k\u00f6s\nkamar\u00e1val kell gazd\u00e1lkodnunk, gondoljuk meg ezt is. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: Teljes m\u00e9rt\u00e9kben egyet\u00e9rtek azzal, hogy a\nkonkr\u00e9t, adott esetben metafor\u00e1kat is haszn\u00e1l\u00f3 nyelvezetre a mi\nviszonyaink k\u00f6z\u00f6tt nagyobb sz\u00fcks\u00e9g van, mint ak\u00e1r a tiszt\u00e1n\nszaktudom\u00e1nyos, ak\u00e1r az egy\u00e9rtelm\u0171en spekulat\u00edv filoz\u00f3fiai\nnyelvre. Ezt egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e9g csak nem is nevezn\u00e9m fogyat\u00e9koss\u00e1gnak:\npozitive meghat\u00e1rozhat\u00f3 nyelvezet ez, \u00e9s pozitive meghat\u00e1rozott\nfeladatk\u00f6re van. De \u2013 Bib\u00f3t eml\u00edtetted \u2013 azt hiszem, hogy \u0151\ntiltakozna vagy tiltakozott volna a legink\u00e1bb, ha nem halt volna meg\nn\u00e9h\u00e1ny nappal ezel\u0151tt, az ellen, hogy ak\u00e1r ezt a nyelvezetet is\negyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak tekints\u00fck. A Bib\u00f3 nyelvezet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, egy\nkonkr\u00e9t, \u00fan. k\u00f6z\u00e9pfogalmakkal oper\u00e1l\u00f3, sok esetben az egyszer\u0171\nj\u00f3zan \u00e9szre apell\u00e1l\u00f3 nyelvezetr\u0151l. Ezt sem szabad kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1\ntenni. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c9n\nmeg vagyok gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy egy eg\u00e9sz sor jelens\u00e9get csak\nilyen nyelvezettel lehet megk\u00f6zel\u00edteni. Viszont az \u00e1ltalam\neml\u00edtett rekonstru\u00e1l\u00e1soknak p\u00e9ld\u00e1ul olyan aspektusai is vannak,\namiket csak a legrafin\u00e1ltabb, n\u00e9met filoz\u00f3fi\u00e1n edz\u0151d\u00f6tt\nnyelvezettel lehet visszaadni. \u00dagyhogy nemcsak szellemiekben, hanem\na nyelvezet ter\u00e9n is a pluralizmust kell ir\u00e1nyad\u00f3nak tekinten\u00fcnk.\n\n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eMilyen\nnyilv\u00e1nos f\u00f3rumai vannak\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: Van egy nagyon l\u00e9nyeges pontja annak, amit\nT\u00f3th S\u00e1ndor mondott. Azt hiszem, objekt\u00edve nem olyan mostoha\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt jelentkezik ez a nemzed\u00e9k, amely az Echinox,\na Fellegv\u00e1r, \u00fajabban a Napoca universitar\u0103 has\u00e1bjain is\njelentkezett. Ha most megn\u00e9zz\u00fck, hogy milyen f\u00f3rumai vannak ennek\na nemzed\u00e9knek, nem is lehet azt mondani, hogy annyira kev\u00e9s. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyed\nP\u00e9ter<\/strong><\/em>: Milyen nyilv\u00e1nos f\u00f3rumai? Ezek nem nyilv\u00e1nos\nf\u00f3rumok. \n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: Engedd meg, hogy besz\u00e9ljek, j\u00f3?!?! Ha nem is\nnyilv\u00e1nos f\u00f3rumok ezek, a keretet, a lehet\u0151s\u00e9get szerintem most\nsem t\u00f6ltj\u00fck ki el\u00e9gg\u00e9 l\u00e9nyeggel. Az itt k\u00f6z\u00f6lt nemzed\u00e9khez\nsz\u00f3l\u00f3 olvasm\u00e1nyok lehetn\u00e9nek sokkal ig\u00e9nyesebbek. Az, amit G\u00e1ll\nErn\u0151 f\u00f6lvetett a vitaind\u00edt\u00f3j\u00e1ban, a nemzetis\u00e9gi sorssal szemben\n\u00e9rzett felel\u0151ss\u00e9g minden tev\u00e9kenys\u00e9gi ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n, az\nszerintem k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00f6sszef\u00fcgg a min\u0151s\u00e9ggel. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nfelel\u0151ss\u00e9g \u2013 min\u0151s\u00e9g; a min\u0151s\u00e9g \u2013 felel\u0151ss\u00e9g. Minden\nnemzed\u00e9k akkor m\u00e9lt\u00f3 \u00f6nmag\u00e1hoz, \u00e9s akkor nyerheti el a m\u00e1sik\nnemzed\u00e9k tisztelet\u00e9t \u2013 \u00e9s itt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3 \u2013,\nha ezt a min\u0151s\u00e9get megval\u00f3s\u00edtja. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c9s\nez a min\u0151s\u00e9g szentes\u00edtheti csak a dolgok t\u00f6bbs\u00edk\u00fas\u00e1g\u00e1t,\nt\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g\u00e1t, mert hamis az a t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g, amelyikben\naz egyik sz\u00f3lam rossz min\u0151s\u00e9g \u00e9s a m\u00e1sik sz\u00f3lam j\u00f3. \u00c9s ne\npr\u00f3b\u00e1ljanak t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1gk\u00e9nt magyar\u00e1zni egyesek, itt nem a\nvitaind\u00edt\u00f3ra gondolok, rossz min\u0151s\u00e9geket, mert egyesek a\nt\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1ghoz val\u00f3 jog kiv\u00edv\u00e1sa c\u00edm\u00e9n pr\u00f3b\u00e1lnak\nelfogadtatni rossz min\u0151s\u00e9geket. Gondolok itt olyan versekre vagy\nessz\u00e9knek nevezett irom\u00e1nyokra , amelyek m\u00e9g a versezet vagy az\nirom\u00e1ny nevet sem b\u00edrj\u00e1k el olykor. Minket megdolgoztattak,\n\u00e1t\u00edratt\u00e1k a k\u00e9ziratainkat, miel\u0151tt azok megjelentek volna. Nem\nszem\u00e9lyesked\u00e9sk\u00e9nt mondom, de nincs senki, aki a fiatalok\ndolgaival foglalkozna, \u00e9s min\u0151s\u00e9gi m\u00e9rc\u00e9t szabna \u00edr\u00e1saiknak.\nAki nem ideol\u00f3giai, hanem min\u0151s\u00e9gi sz\u0171r\u0151 legyen. \n<\/p>\n\n\n\n

\nPalot\u00e1s\nDezs\u0151<\/strong><\/em>: Ez megint a nemzed\u00e9ki szeml\u00e9letre vezethet\u0151\nvissza. Mert n\u00e9zz\u00fck meg az Utunk \u00e9vente k\u00e9tszer esed\u00e9kes\nifj\u00fas\u00e1gi oldal\u00e1t. \u201eR\u00e1juk sz\u00e1nunk egy oldalt, j\u00f6jjenek a\nfiatalok!\u201d \u201eA-t\u00f3l B-ig, B-t\u0151l Z-ig, ezt meg ezt hozt\u00e1k.\u201d\nAzt\u00e1n az eg\u00e9szet bedob\u00e1ljuk, ezek fiatalok \u00fagyis.<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eH\u00e1rom\ndolog van, amit pillanatnyilag nem tudunk \u00f6sszehozni\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: Ahol nem \u00edrj\u00e1k oda, hogy fiatalok, ott sem sz\u0171rnek.\n\n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: \u00cdgy van! \n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: A min\u0151s\u00e9g v\u00e9gs\u0151 soron k\u00f6zhely, de k\u00f6zhelyekben\n\u00e9l\u00fcnk, ezt el kell fogadnunk, am\u00edg vannak emberek, akik \u00edrnak. \n<\/p>\n\n\n\n

\nH\u00e1rom\ndolog van, amit pillanatnyilag nem tudunk \u00f6sszehozni. Teh\u00e1t, egy:\nG\u00e1ll Ern\u0151 a nemzed\u00e9k \u00e9s a metanyelv k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t kiz\u00e1r\u00f3lag a\nfolytonoss\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l vetette fel. Hogy meg tudjuk-e\nteremteni azt az eszmei, m\u0171v\u00e9szi gondolati folytonoss\u00e1got, amivel\nennek a nemzetis\u00e9gnek nemcsak a k\u00f6lt\u0151i, hanem m\u00e1s felel\u0151s\n\u00e9rtelmis\u00e9gijei is sz\u00f3ba tudnak \u00e1llni a saj\u00e1t n\u00e9p\u00fckkel. Sz\u00e1m\u00e1ra\nizgat\u00f3, hogy ezek a nyelvezetek vajon ezt a fajta dial\u00f3gust hogyan\ntudj\u00e1k egy\u00e1ltal\u00e1n biztos\u00edtani. M\u00e1sik: itt \u00fclnek a teremben\nnyilv\u00e1n most indul\u00f3 fiatal k\u00f6lt\u00f6k, akik m\u00e9g els\u0151 k\u00f6tet\u00fckig\nsem jutottak el, nekik probl\u00e9m\u00e1ik vannak, az egyik az, amit T\u00f3th\nS\u00e1ndor mondott el, hogy bizony mostoh\u00e1k a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeik, a m\u00e1sik,\namit Gy\u00edmesi \u00c9va mondott, hogy bizony nincs min\u0151s\u00e9gi sz\u0171r\u0151,\nnincs ig\u00e9nyess\u00e9g vel\u00fck szemben. Harmadik: az, amit Moln\u00e1r Guszt\u00e1v\nmondott, \u00e9s \u00e9n \u00fagy veszem ki, hogy G\u00e1ll Ern\u0151 egyet\u00e9rt ezzel,\nhogy k\u00f6z\u00f6s munkafeladatokat kell tal\u00e1lnunk, ha nem is \u00e9ppen a\nlegfiatalabb, most indul\u00f3 k\u00f6lt\u0151kkel \u2013 akiknek az a dolguk, hogy\nel\u0151sz\u00f6r \u00edrj\u00e1k ki magukat, tal\u00e1lj\u00e1k meg \u00f6nmagukat \u2013, tal\u00e1n a\nt\u00f6bbiekkel, hogy ezt az eszmei folytonoss\u00e1got, az \u00e1lland\u00f3\n\u00f6nmeghalad\u00e1st, a f\u00f6nn\u00e1ll\u00f3 megk\u00f6vesedett gondolkod\u00e1st g\u00e1tl\u00f3\n\u00f6nismeretet \u00e9s az \u00f6neszm\u00e9l\u00e9st g\u00e1tl\u00f3 folytonoss\u00e1ghi\u00e1nyt\nmegsz\u00fcntess\u00fck. Term\u00e9szetesen ezek a fogalmak, lehet, hogy k\u00f6d\u00f6sek,\nde elfogadtuk \u0151ket. Akkor \u00e9n bedobn\u00e1m a sartre-i\n\u201eelk\u00f6telezetts\u00e9get\u201d, m\u00e9gpedig a nemzetis\u00e9gi elk\u00f6telezetts\u00e9g\njegy\u00e9ben, azt, hogy gyakorlatilag anyanyelv\u00fcnkb\u0151l,\nhovatartoz\u00e1sunkb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy elk\u00f6telezettjei vagyunk ennek a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek, amelyb\u0151l j\u00f6tt\u00fcnk. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAzt\nhiszem, ez olyan sz\u00e9les platform, amelyben mindny\u00e1jan\ntal\u00e1lkozhatn\u00e1nk. Ez el\u0151l nem t\u00e9rhet\u00fcnk ki, legfeljebb a\nfolytonoss\u00e1gok radik\u00e1lis megszak\u00edt\u00e1s\u00e1val. \n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f3th\nS\u00e1ndor<\/strong><\/em>: Mindenk\u00e9ppen frusztr\u00e1ci\u00f3val! \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eUgyanabb\u00f3l\na k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l v\u00e9tett\u00fcnk\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: Hogy a l\u00e9lek \u2013 ha elfogadjuk ezt a metafogalmat \u2013\nmif\u00e9le s\u00e9relmek \u00e9s t\u00f6r\u00e9sek \u00e1ltal v\u00e9szeli \u00e1t a l\u00e9tez\u00e9st, ez\negy m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s. Most arr\u00f3l van sz\u00f3, ha a \u201en\u00e9pszolg\u00e1lat\u201d \u2013\nBalogh Edg\u00e1r kedvenc szava \u2013 nem kell a fiataloknak, tal\u00e1ljunk\nnekik \u00e9s \u00f6nmagunknak egy m\u00e1sik fogalmat. Mindegy, a dolog nem a\nsz\u00f3n m\u00falik, hanem azon, hogy ugyanabb\u00f3l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l\nv\u00e9tett\u00fcnk, amelyet szolg\u00e1lni! szeretn\u00e9nk. Ehhez t\u00e9nyleg sz\u00fcks\u00e9g\nvan bizonyos szinten k\u00f6z\u00f6s feladatokra, amelyekben a most indul\u00f3\nnemzed\u00e9k is r\u00e9szt vehetne. Lesz, aki elhull az \u00faton, a k\u00e9rd\u00e9s\ncsak az, mennyivel vesz\u00e9lyeztetettebb ennek a most indul\u00f3 fiatal\nnemzed\u00e9knek a helyzete, mint m\u00e1s fiatal nemzed\u00e9kek\u00e9 volt. Ha ezt\ntudn\u00f3k kitapogatni, itt megtal\u00e1lni azokat a m\u00f3dozatokat,\namelyekben tal\u00e1lkozhatna int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9s nemint\u00e9zm\u00e9ny, tapintat \u00e9s\nodafigyel\u00e9s, kritika \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9s, sz\u00f3val minden, ami ebb\u0151l a\nvesz\u00e9lyeztetetts\u00e9gb\u0151l valamit le tudna faragni, valamit el tudna\nh\u00e1r\u00edtani bel\u0151le. Teh\u00e1t ha egy kicsivel bens\u0151bb, meghittebb\nviszonyokat tudn\u00e1nk kialak\u00edtani, alkot\u00f3k, emberek, szem\u00e9lyek \u00e9s\nszerkeszt\u0151k k\u00f6z\u00f6tt. Ez a feladat val\u00f3ban az id\u0151sebbekre h\u00e1rul,\nmert a fiatalok nincsenek benne az int\u00e9zm\u00e9nyekben. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eAlapvet\u0151\nelv\u00e9konyod\u00e1st tapasztalhatunk\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyed\nP\u00e9ter<\/strong><\/em>: T\u00f3th S\u00e1ndor bizonyos fenntart\u00e1sokat fogalmazott\nmeg ennek az \u00e9rtelmis\u00e9gi nemzed\u00e9knek a genetikai \u00fajratermel\u00e9s\u00e9vel\nkapcsolatban. \u00c9n azt \u00e9rtettem ki mindabb\u00f3l, amit \u0151 mondott, hogy\n\u0151 att\u00f3l f\u00e9l, att\u00f3l tart, hogy ez a gener\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1sa (m\u00e9g\nmindig a sz\u00e1rmaz\u00e1s! \u2013 mintha nem a hivat\u00e1studat vagy\nelk\u00f6telezetts\u00e9g d\u00f6ntene itt), esetleges melegh\u00e1zi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei\nstb. miatt sokkal kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rz\u00e9keny a rom\u00e1niai magyars\u00e1g\nszoci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sei, l\u00e9tprobl\u00e9m\u00e1i ir\u00e1nt, sokkal kev\u00e9sb\u00e9\nismeri azokat, mint az el\u0151tt\u00fck j\u00e1r\u00f3k. \n<\/p>\n\n\n\n

\nM\u00e1r\nmaguk azok a t\u00e9nyek, amelyek itt felmer\u00fcltek, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint\nezt c\u00e1folj\u00e1k, ugyanis a legfiatalabb \u00e9rtelmis\u00e9giek, akik itt\n\u00fclnek ebben a teremben, egyel\u0151re \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1juk kezdet\u00e9n,\nel\u00e9gg\u00e9 prolet\u00e1rsorsban kezdik azt, amit kezdenek. H\u00e1ny\u00f3dnak\neleget az orsz\u00e1gban, \u00f6sszmagyar \u00e9s szociol\u00f3giai c\u00e9lokkal. Nem\nhiszem, hogy a probl\u00e9m\u00e1k ismerete ter\u00e9n olyan handicappel\nindulnak, ami melegh\u00e1zi helyzetet eredm\u00e9nyezne. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEz\na nemzed\u00e9k \u2013 \u00e9s itt kapcsol\u00f3dn\u00e9k a Sz\u00e1sz J\u00e1nos felvetette\nk\u00e9rd\u00e9shez \u2013 ez a nemzed\u00e9k legal\u00e1bbis mostan\u00e1ig l\u00e9nyeg\u00e9ben\nkev\u00e9sb\u00e9 tudta kifejezni a k\u00f6zfogalmak szintj\u00e9n mindazokat a\nc\u00e9lkit\u0171z\u00e9seket, amelyek az \u00e1llami, a t\u00e1rsadalmi \u00e9s a szakmai\nintegr\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1rozott ideol\u00f3giak\u00e9nt\nmegfogalmazhat\u00f3ak, s k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3\nszimb\u00f3lumok kidolgoz\u00e1s\u00e1val is elmaradt. \n<\/p>\n\n\n\n

\nItt\nvisszat\u00e9rn\u00e9k a vita elej\u00e9n megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9shez. A nagy\nmegr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sok ut\u00e1n a k\u00f6zfogalmak szintj\u00e9n politikai,\nideol\u00f3giai, \u00e9rtelmi szempontb\u00f3l abszol\u00fat elfogadhat\u00f3an kialakult\naz \u2013 gondolok itt K\u00f3s K\u00e1roly\u00e9kra vagy az okt\u00f3brista\nemigr\u00e1ci\u00f3ra, k\u00e9s\u0151bb a Magyar N\u00e9pi Sz\u00f6vets\u00e9gre \u2013, hogy mit\njelent feladatk\u00e9nt, c\u00e9lokk\u00e9nt, \u00e1llamilag, t\u00e1rsadalmilag,\n\u00e9rzelmileg eligazodni \u00e9s integr\u00e1l\u00f3dni. Ez a nemzed\u00e9k viszont sok\nok miatt \u2013 amelyekbe a k\u00e9rd\u00e9sek tudom\u00e1nyos, kritikai\ntaglal\u00e1s\u00e1nak a hi\u00e1nya is belej\u00e1tszik \u2013 az integr\u00e1ci\u00f3t\nteoretikusan a m\u00e1r eml\u00edtett metanyelven oldotta meg, amit \u00e9n\nezent\u00fal fodormenta nyelvnek fogok nevezni. Teh\u00e1t ha valaki, egy\nnagyon \u00e9les esz\u0171 ember, aki \u2013 tegy\u00fck fel \u2013 egy t\u00e1rsadalmi\nm\u00e9lyl\u00e9lektanosnak vagy egy Diltheynek az emp\u00e1ti\u00e1j\u00e1val fog\nrendelkezni, ennek a korszaknak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszt\u00e9tikai\nterm\u00e9szet\u0171, irodalomt\u00f6rt\u00e9neti-irodalomkritikai \u201eszecsk\u00e1it\u201d\nelemzi, akkor felfedezheti, hogy ezekben egy eszmei vonulat van \u2013\n\u00e9s ennek kifejez\u0151je a fodormenta nyelv. Tov\u00e1bbmenve azt mondan\u00e1m,\nhogy egy Kafka-essz\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1llami \u00e9s a t\u00e1rsadalmi\nintegr\u00e1ci\u00f3 nagy probl\u00e9m\u00e1i aposztrof\u00e1l\u00f3dnak \u2013 egyedekr\u0151l van\nsz\u00f3 \u2013 \u00e1llamelm\u00e9letk\u00e9nt. \n<\/p>\n\n\n\n

\nM\u00e1sik\nprobl\u00e9ma \u2013 ha az el\u0151tt\u00fcnk j\u00e1r\u00f3 nemzed\u00e9kek sz\u00e1mbelileg j\u00f3val\ntehet\u0151sebb, j\u00f3val mutat\u00f3sabb mennyis\u00e9gben tudj\u00e1k ma megmutatni\nmagukat, akkor k\u00e9rd\u00e9s, hogy az ezekben az 5\u201310 \u00e9ves\nintervallumokban egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kek sz\u00e1mbeli \u00e9s koh\u00e9zi\u00f3s\ns\u00falya hogyan viszonyul az el\u0151z\u0151kh\u00f6z. \u00c9nszerintem mind a k\u00e9t\nvonatkoz\u00e1sban \u2013 sz\u00e1mbeli \u00e9s kapcsolatbeli vonatkoz\u00e1sban is \u2013\nalapvet\u0151 \u201eelv\u00e9konyod\u00e1st \u201d tapasztalhatunk. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAz\n\u00e9rtelmis\u00e9g szakmai \u00e9s erk\u00f6lcsi reprodukci\u00f3ja \u00e9s fejl\u0151d\u00e9se\nolyan probl\u00e9ma, amelyet megoldani \u2013 l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s. Term\u00e9szetesen\nez is m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sek rendszer\u00e9ben szeml\u00e9lend\u0151, s egy j\u00f6vend\u0151\nvita kiindul\u00f3pontja \u00e9ppen az \u00e9rtelmis\u00e9g itteni \u00e9s jelenval\u00f3\nfunkci\u00f3inak \u00e9s feladatainak, st\u00e1tus\u00e1nak a vizsg\u00e1lata lehet. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eNem\nszabad a fiatalok k\u00e9zirataiba beavatkozni\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u0151cs\nIstv\u00e1n<\/strong><\/em>: Gy\u00edmesi \u00c9va valami olyasmire tett c\u00e9lz\u00e1st, hogy\naz \u0151 nemzed\u00e9ke \u00e9s sz\u00e1mtalan el\u0151tte j\u00e1r\u00f3 nemzed\u00e9k az\u00e9rt volt\nel\u0151ny\u00f6sebb helyzetben, mert az id\u0151sebbek nevelt\u00e9k, oktatt\u00e1k,\nir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k \u0151ket, vagyis \u201estiliz\u00e1lt\u00e1k\u201d a szerkeszt\u0151s\u00e9gbe\nbe\u00e9rkezett k\u00e9ziratokat. \n<\/p>\n\n\n\n

\nCs.\nGy\u00edmesi \u00c9va<\/strong><\/em>: \u00c9n nem ezt mondtam!!<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u0151cs\nIstv\u00e1n<\/strong><\/em>: Volt egy olyan korszak, amikor a szerkeszt\u0151knek az\nvolt a feladatuk \u2013 \u00f6r\u00f6k\u00f6lt m\u00f3dszer volt \u2013, hogy a be\u00e9rkezett\nk\u00e9ziratokat \u201ejobb\u00e1\u201d tett\u00e9k. Visszaadt\u00e1k, \u00e1tdolgoztatt\u00e1k a\nszerz\u0151vel, \u00e1t\u00edrt\u00e1k. \n<\/p>\n\n\n\n

\nNagyon\nszerencs\u00e9tlen m\u00f3dszernek tartom, b\u00e1r h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t \u00e9n is\ngyakoroltam. Nem szabad a fiatalok k\u00e9zirataiba beleavatkozni!! Nem\naz\u00e9rt, mintha igenis nem lenne ok beleavatkozni \u00e9s nem volna\nindokolt a beleavatkoz\u00e1s, hanem az\u00e9rt, mert egy bizonyos dacb\u00f3l \u2013,\nha ny\u00edltan nem is, de bel\u00fclr\u0151l \u2013 visszautas\u00edtj\u00e1k a\nbeleavatkoz\u00e1st. Teh\u00e1t a kritika fel\u00fclr\u0151l lefel\u00e9 nem\ngyakorolhat\u00f3. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAz\nigazi kritik\u00e1t csak a nemzed\u00e9ken bel\u00fcl lehet elv\u00e9gezni. Az\u00e9rt\n\u00f6r\u00fcl\u00f6k a Palot\u00e1s Dezs\u0151 megjegyz\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban eg\u00e9sz\nmagatart\u00e1s\u00e1nak, mert l\u00e1tom, hogy ez a kifog\u00e1s a metanyelvi\njelens\u00e9ggel szemben nemcsak az id\u0151sebbekn\u00e9l jelentkezik. Ann\u00e1l\nkev\u00e9sb\u00e9, mert annak idej\u00e9n az id\u0151sebbek is beleestek ebbe a …\nez nem is romantika, hanem valamif\u00e9le h\u00f3kusz-p\u00f3kusz, sz\u00e9lh\u00e1moss\u00e1g\nvolt. A szavak id\u0151nk\u00e9nt devalv\u00e1l\u00f3dnak. Elvesztik a tartalmukat.\nEz egy ismert jelens\u00e9g. \n<\/p>\n\n\n\n

\nHa\nviszont a fogalmak vesztik el a tartalmukat, legk\u00f6zkelet\u0171bb\nfogalmaink, akkor az ezekhez val\u00f3 viszonyban igen nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\nvannak a nemzed\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt. A folytonoss\u00e1got tekintve v\u00e9gzetes\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c1ltal\u00e1ban\naz \u00edr\u00f3kat k\u00e9t nemzed\u00e9kre lehet osztani: akik v\u00e1llalnak egy\nfolytonoss\u00e1got az el\u0151tt\u00fck j\u00e1r\u00f3kkal, \u00e9s akik nem: akik teljesen\n\u00fajra akarnak mindent kezdeni, ha egy\u00e1ltal\u00e1n akarnak kezdeni\nvalamit, \u00e9s ha egy\u00e1ltal\u00e1n vannak elk\u00e9pzel\u00e9seik. Mert sokszor az\nr\u00e9mlik fel az emberben, hogy e m\u00f6g\u00f6tt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre val\u00f3\nt\u00f6rekv\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt nincsen semmif\u00e9le elk\u00e9pzel\u00e9s. Egyszer\u0171en\ntagad\u00e1sa annak, amit az el\u0151tt\u00fck j\u00e1r\u00f3 nemzed\u00e9k elkoptatott,\nelhaszn\u00e1lt, egyszer\u0171en olyanfajta megsz\u00fcntet\u00e9se az infl\u00e1ci\u00f3nak,\namikor m\u00e1s elnevez\u00e9s\u0171 pap\u00edrp\u00e9nzeket adunk ki, de ezekre ugyan\u00fagy\nnincsen aranyfedezet. \u00c9s ez a k\u00e9rd\u00e9s nem volna problematikus, ha\ncsak azok \u00edrn\u00e1nak bonyolultul, ha csak azok t\u00f6rekedn\u00e9nek egy\nbombasztikus, tudom\u00e1nyoskod\u00f3, elm\u00e9letiesked\u0151 nyelvezetre, akik a\nsemmitmond\u00e1sukat akarj\u00e1 k ezzel elt\u00fcntetni. Ezt \u00e1ltal\u00e1ban a\nk\u00f6z\u00e9pszer\u0171 k\u00f6lt\u0151k m\u0171velik, de megvan ez a kritik\u00e1ban,\nessz\u00e9\u00edr\u00e1sban. Gondolok p\u00e9ld\u00e1ul Bo\u00e9r G\u00e9z\u00e1r a vagy Br\u00e9da\nFerenc n\u00e9h\u00e1ny \u00edr\u00e1s\u00e1ra, ahol \u00fagy \u00e9rzem, hogy t\u00falhajszolja a\nnagyzol\u00f3 kifejez\u00e9seket. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nl\u00e9nyeg azonban m\u00e9gsem ez. Az ember a huzamos haszn\u00e1latban megut\u00e1l\nfogalmakat, szavakat, \u00e9s amikor ezeket el akarja h\u00e1r\u00edtani mag\u00e1t\u00f3l,\nnagyon gyakran a mosd\u00f3v\u00edzzel egy\u00fctt ki\u00f6nti a gyereket, \u00e9s ez a\nlegvesz\u00e9lyesebb a metanyelv k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek nevezett jelens\u00e9gben. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nfiatalok saj\u00e1t egzisztenci\u00e1jukat \u00e9rzik fenyegetve. Vagyis \u00fagy\nl\u00e1tj\u00e1k, hogy meg\u00edrtak minden meg\u00edrhat\u00f3t az el\u0151tt\u00fck j\u00e1r\u00f3k.\n\u201eNem marad m\u00e1s sz\u00e1munkra, mint hogy csak reproduk\u00e1ljunk,\nbefogadjunk \u00e9s ism\u00e9telj\u00fcnk? Vagyis lemondjunk a k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l,\nlemondjunk egy\u00e1ltal\u00e1n a magasabb szellemi tev\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l, \u00e9s\nm\u00e1s foglalkoz\u00e1st v\u00e1lasszunk??\u201d<\/p>\n\n\n\n

\nTerm\u00e9szetes,\nhogy minden eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9rz\u00e9s ez ellen f\u00f6ll\u00e1zad. \u00c9s itt\nkezd\u0151dik azt\u00e1n a min\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se, hogy milyen jelleg\u0171 ez a\nl\u00e1zad\u00e1s, mennyire \u0151szinte: be\u00e9ri-e azzal, hogy ig\u00e9nyesked\u0151\nsz\u00f3haszn\u00e1lattal, \u00fajszer\u0171 terminusokkal biztos\u00edtsa a maga jog\u00e1t\na megsz\u00f3lal\u00e1shoz, vagy tartalmiv\u00e1 is tud v\u00e1lni? \n<\/p>\n\n\n\n

\nTekints\u00fcnk\nel att\u00f3l, hogy minek nevezz\u00fck a jelens\u00e9get, a l\u00e9nyeg az, hogy ez\na nemzed\u00e9ki k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nem is a fiatalok, hanem els\u0151sorban az\n\u00f6regek sz\u00e1m\u00e1ra vesz\u00e9lyes. Nem \u00e9rtj\u00fck a fiatalokat, mert nem\nfejezik ki magukat el\u00e9gg\u00e9 \u0151szint\u00e9n \u00e9s el\u00e9g t\u00e1rgyszer\u0171en. Nem\naz a baj, hogy a fiatal nemzed\u00e9k egy k\u00fcl\u00f6nlegesen bonyolult\nnyelvezetet haszn\u00e1l, hanem az a baj, hogy a fiatalok nem tal\u00e1ltak\nmaguknak egy igaz\u00e1n \u0151szinte \u00e9s kifejez\u0151k\u00e9pes nyelvet. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c9s\nnem is keresik. \n<\/p>\n\n\n\n

\nNe\nfeledj\u00fck el, mi a l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a 45 \u00e9ven fel\u00fcliek \u00e9s\nalattiak k\u00f6z\u00f6tt \u2013 mert itt h\u00faz\u00f3dik valahol a hat\u00e1r. Mi\nid\u0151sebbek t\u00f6bbf\u00e9le t\u00e1rsadalmi rendszerben \u00e9lt\u00fcnk, s\u0151t nagy\nr\u00e9sz\u00fcnk t\u00f6bbf\u00e9le imp\u00e9riumban , teh\u00e1t eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\nerk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kfogalmaink voltak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban. Olyan\nszavak, hogy \u201et\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s\u201d, \u201eforradalom\u201d,\n\u201eh\u00e1bor\u00fa\u201d, eg\u00e9szen m\u00e1st jelentenek a sz\u00e1munkra, mint az\nut\u00e1nunk j\u00f6v\u0151knek, akik ezeket legfeljebb csak \u00e1tt\u00e9telesen\nismerik. \n<\/p>\n\n\n\n

\nUgyanakkor\nmi, id\u0151sebbek sem tudjuk, hogy azt a l\u00e1tszatot, amit ezek a\nfiatalok keltenek, milyen val\u00f3s\u00e1g igazolja. \n<\/p>\n\n\n\n

\nN\u00e9meth\nL\u00e1szl\u00f3 mondja valahol: \u201eAki j\u00f3l tud valamit, azt egyszer\u0171en\ntudja.\u201d A l\u00e9nyeg az, hogy a fiatalok teremts\u00e9k meg az \u0151\negyszer\u0171s\u00e9g\u00fcket. Nem \u00fagy, hogy ut\u00e1nozz\u00e1k a mi\u00e9nket. Ha m\u00e1r\nszembesz\u00e1llnak az ap\u00e1kkal, ne t\u00e9rjenek vissza felt\u00e9tlen\u00fcl a\nnagyap\u00e1khoz. Teremts\u00e9k meg a saj\u00e1t egyszer\u0171s\u00e9g\u00fcket a saj\u00e1t\nbonyolults\u00e1guk helyett. Azt hiszem, ez a l\u00e9nyege ennek a k\u00e9rd\u00e9snek.\n\n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eNem\nismerheti meg \u00f6nmag\u00e1t\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nJuh\u00e1sz\nAndr\u00e1s<\/strong><\/em>: A min\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t \u00e9n m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tom. Annak\na korcsoportnak a helyzet\u00e9b\u0151l indulok ki, amely saj\u00e1t\negy\u00e9nis\u00e9g\u00e9nek, egy\u00e9ni nyelv\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik.\nAhhoz, hogy megtal\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t, k\u00f6vetkezetesen kell dolgoznia.\nTeh\u00e1t dolgozik: megteremti a saj\u00e1t formanyelv\u00e9t, megfogalmazza\n\u00f6nmag\u00e1t. De munka k\u00f6zben megismerheti-e \u00f6nmag\u00e1t? \u00c9s\nmegismertetheti-e mag\u00e1t az olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, ha a fiatalok\nk\u00e9ziratai fi\u00f3kokban halmoz\u00f3dnak fel? \n<\/p>\n\n\n\n

\nNem\nazt l\u00e1tom a min\u0151s\u00e9g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak, amit Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va, hogy\nhi\u00e1nyzik a \u201esz\u0171r\u0151\u201d, hogy a fiatalok k\u00e9ziratait nem\ndolgoztatj\u00e1k \u00e1t. A probl\u00e9ma ink\u00e1bb az, hogy a k\u00e9ziratok\nh\u00f3napokon-\u00e9veken \u00e1t a fi\u00f3kokban v\u00e1rnak megjelen\u00e9sre, a\nk\u00f6vetkez\u0151 ifj\u00fas\u00e1gi oldalra vagy \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. Amikor\nviszont szabad utat kapnak, minden v\u00e1ltoztat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6zlik\n\u0151ket. \u00c9n ebben l\u00e1tom a probl\u00e9m\u00e1t. Ami nyolc h\u00f3nap m\u00falva j\u00f3,\nmi\u00e9rt nem j\u00f3 nyolc h\u00f3nappal el\u0151bb is? \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\n\u201ej\u00f6v\u0151nek \u00edrunk\u201d \u2013 ez rendben van. De mi\u00e9rt mindig csak a\n\u201em\u00faltbeli \u201d \u00f6nmagunkkal tal\u00e1lkozhatunk \u00e9s a jelenbelivel\nsoha? Saj\u00e1t min\u0151s\u00e9g\u00fcnkkel nyilv\u00e1nosan csak akkor\nszembes\u00fclhet\u00fcnk, amikor m\u00e1r t\u00fall\u00e9pt\u00fcnk rajta, s m\u00e1r csak\nsz\u00e9gyenkez\u00fcnk miatta. Az egy\u00e9ni \u00f6nmeghalad\u00e1s \u2013 ami nemzed\u00e9ki\njelent\u0151s\u00e9g\u0171 is lehetne \u2013 ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\nkinek-kinek a mag\u00e1n\u00fcgy\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Nemcsak a szerz\u0151 nem l\u00e1thatja\nt\u00e9nyleges \u00f6nmag\u00e1t, az olvas\u00f3 sem l\u00e1thatja val\u00f3s\u00e1gos mivolt\u00e1ban\na szerz\u0151t. Az alkot\u00f3nak nincs folytonos nyilv\u00e1noss\u00e1ga, a\npontszer\u0171 jelentkez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a r\u00f3la alkotott k\u00e9p is\nmozaikszer\u0171. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMi\nteszi ezt nemzed\u00e9ki probl\u00e9m\u00e1v\u00e1? A folytonoss\u00e1g hi\u00e1nya\nv\u00e9lem\u00e9nyem szerint egy eg\u00e9sz koroszt\u00e1lyt a min\u0151s\u00e9g g\u00f6rcs\u00f6s\nakar\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edt. A ritk\u00e1n ad\u00f3d\u00f3 \u201emozaik\u201d-lehet\u00f6s\u00e9geket\nmaxim\u00e1lisan kihaszn\u00e1lni, mindent a pontszer\u0171 jelenl\u00e9tbe\nbezs\u00fafolni \u2013 ez az elsz\u00e1nt keser\u0171s\u00e9g l\u00e9trehozza a maga \u2013\nnemzed\u00e9ki szinten jelentkez\u0151 \u2013 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t, etik\u00e1j\u00e1t \u00e9s\nnem utols\u00f3sorban a maga ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMunk\u00e1sapa\ngyereke vagyok, any\u00e1m h\u00e1ztart\u00e1si alkalmazott, h\u00e1rom testv\u00e9rem\nvan. Ezzel manaps\u00e1g nem szok\u00e1s k\u00e9rkedni. Csak az\u00e9rt mondom, mert\ntiszt\u00e1ban vagyok a lehet\u0151s\u00e9geimmel. \u00cdr\u00e1som els\u00fcllyeszthet\u0151 egy\nasztalfi\u00f3kban, megjelenik nyolc h\u00f3nap m\u00falva, vagy nem jelenik meg,\nl\u00e9nyegtelen. De nem \u00e9rzem l\u00e9nyegtelennek, ha egy eg\u00e9sz nemzed\u00e9k\nviszonylat\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik ugyanez. Egy \u00edr\u00e1sfolyamat csak akkor\nv\u00e1lik \u2013 nem egy\u00e9ni, hanem t\u00e9nylegesen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u2013\nmanifesztumm\u00e1 , ha alkot\u00f3, befogad\u00f3 egyar\u00e1nt k\u00f6vetni tudja saj\u00e1t\n\u00f6nmeghalad\u00e1s\u00e1nak, min\u0151s\u00e9gi alakul\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t. A k\u00f6z \u2013\nlegyen az nemzetis\u00e9g vagy t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg \u2013 e folytonoss\u00e1gon\nk\u00edv\u00fcl nem tudatos\u00edthatja saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9keit, nem ismerheti meg\n\u00f6nmag\u00e1t. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nF<\/em>orr\u00e1s<\/em>-k\u00f6tet lehet a fiatal alkot\u00f3 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek\nviszony\u00edt\u00e1si rendszere. Egy ilyen k\u00f6tet azonban valamely fejl\u0151d\u00e9si\nfolyamat megk\u00e9sett lenyomatak\u00e9nt mindig csak az egy\u00e9n, sohasem az\neg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, r\u00e9teg, koroszt\u00e1ly mozg\u00e1s\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si\nt\u00e1mpontja. A fiatal alkot\u00f3knak pontosan az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck\nsaj\u00e1t maguk teremtette keretekre (lapra, mell\u00e9kletre), hogy nemcsak\negy\u00e9ni, hanem k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szinten is \u201emanifesztumm\u00e1\u201d\nv\u00e1lhassanak. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nfiatals\u00e1g nem akar n\u00e9pszolg\u00e1latot?\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nBalogh\nEdg\u00e1r<\/strong><\/em>: A t\u00e1rsadalmi hat\u00e9konys\u00e1g jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l\nsz\u00f3ln\u00e9k. Azok az ifj\u00fas\u00e1gi megnyilv\u00e1nul\u00e1sok, csoportosul\u00e1sok,\nmozgalmak, jelens\u00e9gek, amelyekr\u0151l ma besz\u00e9lt\u00fcnk, a di\u00e1ks\u00e1g\nr\u00e9sz\u00e9r\u0151l megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb k\u00eds\u00e9rletek, de a\nnemcsak az ifj\u00fas\u00e1gra , hanem a k\u00f6z\u00e9pnemzed\u00e9kre is\nvonatkoztathat\u00f3 nyelvi k\u00eds\u00e9rletek, formaj\u00e1t\u00e9kok \u2013 ezek mind\nnagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek az irodalom fejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. De az\n\u00edr\u00e1snak nyilv\u00e1nval\u00f3an szerepe van, a magyar nemzetis\u00e9gnek a\ntudatfejleszt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja sz\u0171kebb, sz\u00e9lesebb, m\u00e9g sz\u00e9lesebb,\nak\u00e1r egyetemes vonatkoz\u00e1sban. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAmi\nminket, id\u0151sebbeket, akik hasonl\u00f3 ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmakb\u00f3l n\u0151tt\u00fcnk\nki, megd\u00f6bbent, az a m\u00e9ly ellent\u00e9t, ami egyr\u00e9szt a mai sajt\u00f3 \u00e9s\na k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, m\u00e1sr\u00e9szt a fiatals\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\nelt\u00e1volod\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered. M\u00e1s a sajt\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1sa a maga\nsablonjaiban, sztereot\u00edpi\u00e1iban, \u00e9s m\u00e1s ennek a bel\u00fclr\u0151l\nforrong\u00f3 fiatals\u00e1gnak a k\u00eds\u00e9rletez\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l fakad\u00f3\nt\u00e1vols\u00e1ga a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gt\u0151l. Mindkett\u0151 vesz\u00e9lyes. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00dagy\n\u00e9rzem, hogy az \u00edr\u00e1s m\u0171vel\u0151inek mindig is gondolniuk kell arra ,\nvagyis minden ifj\u00fas\u00e1gi csoportosul\u00e1snak feladata \u00e9s c\u00e9lja tudni,\nhogy kire mik\u00e9pp akar hatni, kit mik\u00e9pp akar megv\u00e1ltoztatni. Azok\na nagy v\u00e1ltoz\u00e1sok, amelyeken a t\u00e1rsadalom az urbaniz\u00e1ci\u00f3, az\niparos\u00edt\u00e1s, a nemzetis\u00e9gi politika k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e1tmegy, mind\n\u00e1lland\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gban tartj\u00e1k a t\u00e1rsadalmat \u00e9s egy \u00faj\nnemzed\u00e9knek, egy \u00faj ifj\u00fas\u00e1gnak \u2013 legal\u00e1bbis az irodalom\nkeret\u00e9n bel\u00fcl \u2013 nemcsak a bels\u0151 min\u0151s\u00e9gi letisztulas\u00e1ra,\nnyelvi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, hanem ezeknek a v\u00e1ltoz\u00e1soknak a\ntudom\u00e1sulv\u00e9tel\u00e9re, a dolgokhoz val\u00f3 viszonyul\u00e1s\u00e1ra is gondolnia\nkell. Olyan m\u00e9rt\u00e9kben lesz jelent\u0151s ez a nemzed\u00e9k, amilyen\nm\u00e9rt\u00e9kben hatni fog tudni \u00edr\u00e1s\u00e1val a sz\u00e9lesebb, m\u00e9g sz\u00e9lesebb\nvagy egyetemes magyar t\u00f6megekre. \n<\/p>\n\n\n\n

\nFelvet\u0151d\u00f6tt\nitt a n\u00e9pszolg\u00e1lat k\u00e9rd\u00e9se. Nem \u00e9rtettem meg, Gy\u00edmesi \u00c9va mit\nakart mondani azzal, hogy a fiatals\u00e1g nem akar n\u00e9pszolg\u00e1latot.\nTal\u00e1n misztikus fogalomnak tartja ezt a sz\u00f3t? De hisz ez nagyon\negyszer\u0171, a sz\u00f3 maga megmondja : az \u00e9rtelmis\u00e9gnek, amely nem\nazonos szerep\u00e9ben a n\u00e9peg\u00e9sszel, van egy felgy\u0171jt\u00f6tt\ntud\u00e1sanyaga, egy specialit\u00e1sa, \u00edgy \u00edr\u00f3k eset\u00e9ben az irodalom,\naz orvostudom\u00e1ny az orvosok eset\u00e9ben, s ezt olyan sz\u00e9lesebb\nt\u00f6megek fel\u00e9 kell tudnia k\u00f6zvet\u00edteni, azok anyanyelv\u00e9n, amelyek\negy\u00e9nileg nem specialist\u00e1k orvostudom\u00e1nyban, m\u00e9rn\u00f6ktudom\u00e1nyban\nvagy irodalomban. A n\u00e9pet szolg\u00e1lni teh\u00e1t nyilv\u00e1nval\u00f3an azt\njelenti, hogy \u00e9n, fiatal magyar \u00e9rtelmis\u00e9gi f\u00f6lk\u00e9sz\u00fcl\u00f6k arra a\nszerepre, amit be kell t\u00f6ltenem. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\ntelev\u00edzi\u00f3 magyar ad\u00e1s\u00e1ban hallottuk, hogy egy felh\u00edv\u00e1sra t\u00f6bb\nmint 800 magyar sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3, m\u0171kedvel\u0151 csoport, \u00e9nekkar\njelentkezett. De van-e nek\u00fcnk 800 olyan r\u00e1termett ember\u00fcnk, aki\nezeknek a m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal\u00e1t biztos\u00edtja, aki ir\u00e1ny\u00edtani tudja\nezeket a kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket? Ugyanez a k\u00e9rd\u00e9s \u00e1ll a\nszabadegyetemekre, az ifj\u00fas\u00e1gi lapokra, de a megl\u00e9v\u0151\nint\u00e9zm\u00e9nyekre is, amelyek sokszor megkem\u00e9nyedettek, sablonosak.\nOda be kell tudnia t\u00f6rni a fiatals\u00e1gnak. Meg kell tal\u00e1lnia a\nm\u00f3dj\u00e1t. D\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171, hogy a GG-csoport, a\nFellegv\u00e1r-csoport \u00e9s m\u00e9g mondhatn\u00e9k m\u00e1s irodalmi k\u00f6r\u00f6ket,\nhogyan tudnak a megl\u00e9v\u0151 kereteken t\u00fal behatolni a magyar k\u00f6z\u00e9letbe\n\u00fagy, hogy a legsz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fcnket a nemzetis\u00e9g\n\u00fajrafelfed\u00e9s\u00e9ben el\u0151mozd\u00edts\u00e1k. Ami pedig a saj\u00e1toss\u00e1g\nm\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t illeti, az sem misztikus fogalom… \n<\/p>\n\n\n\n

\nHer\u00e9di\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: Edg\u00e1r dr\u00e1ga, nem azt k\u00e9rdezte, hogy mi az a\nsaj\u00e1toss\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga, nem a fogalmat akarta Gy\u00edmesi \u00c9va\ntiszt\u00e1zni, nem olyan primit\u00edv \u0151, hogy ne tudja, mi ez… \n<\/p>\n\n\n\n

\nBalogh\nEdg\u00e1r<\/strong><\/em>: Majd \u0151 megv\u00e9di mag\u00e1t! \n<\/p>\n\n\n\n

\nHer\u00e9di\nGuszt\u00e1v<\/strong><\/em>: Deh\u00e1t ne viccelj\u00fcnk! \u00c9va azt k\u00e9rdezte, hogy ma\nezt hangoztatni hogyan lehet, \u00e9s milyen alapon \u00e9s milyen tart\u00e1s\nvan m\u00f6g\u00f6tte. \n<\/p>\n\n\n\n

\nBalogh\nEdg\u00e1r<\/strong><\/em>: Hogyha a nemzetis\u00e9g a saj\u00e1toss\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l\nbesz\u00e9l, akkor \u2013 a sz\u00f3 maga megmondja \u2013 teljes jelent\u0151s\u00e9g\u00e9ben\nfelismeri \u00e9s elismeri mindazt a jelk\u00e9prendszert a nyelvt\u0151l a\nk\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeten \u00e1t a zenei anyanyelvig, mindazt, amit meg kell\n\u0151rizn\u00fcnk \u00e9s tov\u00e1bb kell vinn\u00fcnk, hogy az a k\u00f6zel k\u00e9tmilli\u00f3nyi\nember, aki a mi nyelv\u00fcnk\u00f6n besz\u00e9l, \u00e9s a nemzetis\u00e9g\u00fcnkh\u00f6z\ntartozik, le ne maradjon az emberi fejl\u0151d\u00e9sr\u0151l. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c9n\na magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l helyeslem azt a javaslatot, amelyet Moln\u00e1r\nGuszt\u00e1v vetett f\u00f6l, hogy a r\u00e9gebbi nemzed\u00e9kek hasonl\u00f3\nk\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, vagyis hat\u00e9konys\u00e1gra t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, a nemzetis\u00e9gi\n\u00e9letben val\u00f3 c\u00e9ltudat\u00e1t, programj\u00e1t, sikereit, balsikereit, j\u00f3\nvagy rossz pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sait f\u00f6l kell \u00faj\u00edtani. Nem az\u00e9rt, hogy a\nm\u00faltba mer\u00fclj\u00fcnk, azt hiszem, Moln\u00e1r Guszt\u00e1v sem \u00edgy gondolta,\nhanem az\u00e9rt, hogy ez a kit\u0171n\u0151 \u00e9rt\u00e9kekkel jelentkez\u0151 mai\nfiatals\u00e1g is megtal\u00e1lja a maga c\u00e9ltudat\u00e1t a nemzetis\u00e9gi \u00e9letben,\nmegtal\u00e1lja a saj\u00e1toss\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, megtal\u00e1lja a\nn\u00e9pszolg\u00e1lat\u00e1t. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyed\nP\u00e9ter<\/strong><\/em>: Kapcsol\u00f3dn\u00e9k a Moln\u00e1r Guszt\u00e1v javaslat\u00e1hoz, \u00e9s\n\u00e9n is tenn\u00e9k egy javaslatot, amin m\u00e1r r\u00e9g t\u00f6prengek. Mindenf\u00e9le\nszempontb\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl hasznos lenne, ha p\u00e9ld\u00e1ul a Korunk\nszentelne egy vagy t\u00f6bb sz\u00e1mot a jelen pillanatban Rom\u00e1ni\u00e1ban\nm\u0171k\u00f6d\u0151 \u00f6sszes nemzetis\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyeknek. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eKi\u00fat:\na nagyobb t\u00e9r biztos\u00edt\u00e1sa\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nCsibi\nK\u00e1roly<\/strong><\/em>: L\u00e9v\u00e9n, hogy a nemzed\u00e9ki k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l is sz\u00f3\nesett, \u00e9s Juh\u00e1sz Andr\u00e1s koll\u00e9g\u00e1m is felvetett n\u00e9h\u00e1ny\nr\u00e9szk\u00e9rd\u00e9st, egy idev\u00e1g\u00f3 visszat\u00e9r\u0151 probl\u00e9mak\u00f6rt szeretn\u00e9k\nr\u00e9szletezni. Az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00fan. biol\u00f3giai reprodukci\u00f3j\u00e1nak\nvesz\u00e9lye, amit T\u00f3th S\u00e1ndor eml\u00edtett, szerintem nem amiatt\nfenyeget, amit Egyed P\u00e9ter kiv\u00e9dett, teh\u00e1t vil\u00e1gn\u00e9zeti\nbesz\u0171k\u00fcl\u00e9s vagy talajvesztetts\u00e9g miatt, hanem az\u00e9rt, mert az\neffajta \u201ecsal\u00e1don bel\u00fcli\u201d szukcessz\u00edv sz\u00e9kfoglal\u00e1s\nk\u00f6vetkezt\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6n egy konzervat\u00edv, normat\u00edv-kiz\u00e1r\u00f3\njelleg\u0171 sajt\u00f3gyakorlat. \u00c9rz\u00e9sem szerint a sajt\u00f3politika hib\u00e1it\nnem szabad a \u201ecenz\u00fara\u201d rov\u00e1s\u00e1ra \u00edrni, nagyon sok esetben a\nkialakult \u00e9s megszil\u00e1rdult szerkeszt\u0151s\u00e9gi \u201e\u00e9rdekk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\u201d\nm\u0171k\u00f6d\u00e9se id\u00e9zi el\u0151 a lapok besz\u0171k\u00fcl\u00e9s\u00e9t, \u00e9rdektelenn\u00e9\nv\u00e1l\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy kezdi egyik-m\u00e1sik l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa nemzetis\u00e9gi\nsajt\u00f3org\u00e1numunk a \u201ekevesek lapja\u201d ragadv\u00e1nynevet felvenni az\nolvas\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben, ami a mi saj\u00e1tos helyzet\u00fcnkben t\u00e1volr\u00f3l sem\njelent \u00e9rt\u00e9kmegk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151, kiemel\u0151 \u00edt\u00e9letet. Ennek oka\nnagyr\u00e9szt az, hogy a fel\u00fclemelkedett, vagy ezt m\u00edmel\u0151 X (vagy \u201eX\nfia\u201d) nem emelkedik ugyanakkor a szem\u00e9lyes \u00e9rdekf\u00e9lt\u00e9s f\u00f6l\u00e9\nis, megind\u00edtva \u00edgy a szerkeszt\u0151s\u00e9gi manipul\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1t, melyek\na mez\u0151ny t\u00f6bbi \u00f6sszetev\u0151inek a kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezik. K\u00e9rd\u00e9s\naz, hogy nem fogj\u00e1k-e t\u00fal k\u00e9s\u0151n felismerni, hogy egyed\u00fcl\nmaradtak, s a mell\u0151z\u00f6tt nemzed\u00e9k m\u00e1r nem k\u00e9pes sz\u00e9kfoglal\u00e1sra.\nMert az \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1dokb\u00f3l \u2013 a m\u0171szaki p\u00e1ly\u00e1k vonz\u00e1sa\nmiatt \u2013 egyre kevesebb \u201ehivat\u00e1sfolytat\u00f3\u201d sz\u00fcletik. Ki\u00fat: a\nnagyobb t\u00e9r biztos\u00edt\u00e1sa a fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra, nemcsak\nmennyis\u00e9gileg (has\u00e1bokban), hanem a sz\u00fcks\u00e9ges pluralizmus\n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel is. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nnyelvhaszn\u00e1latok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s toleranci\u00e1ja\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nBalla\nZs\u00f3fia<\/strong><\/em>: Azt hiszem, k\u00f6r\u00fclj\u00e1rtunk valamit, amir\u0151l\nmindenki besz\u00e9lt, \u00e9s m\u00e9gsem mondtunk semmit. \u00dajra elism\u00e9teln\u00e9m\na legfontosabb k\u00e9rd\u00e9seket. Mi\u00e9rt kell\nt\u00e1rsadalmi-t\u00e1rsadalompolitikai okokb\u00f3l metanyelvet haszn\u00e1lni?\nMi\u00e9rt utas\u00edtja el egy id\u0151sebb nemzed\u00e9k az \u00faj nemzed\u00e9k nyelv\u00e9t?\nMi ennek az oka? Mi\u00e9rt nem ismerheti m\u00e1r eddig is a fiatal nemzed\u00e9k\nazt a t\u00f6rt\u00e9nelmi peri\u00f3dust, amelyet Moln\u00e1r Guszt\u00e1v eml\u00edtett?\nVajon csak lustas\u00e1gb\u00f3l? Hiszen rengeteg eml\u00e9kirat jelent meg \u00e9s\njelenik meg folyamatosan. Lehets\u00e9ges-e ennek a t\u00e9nyszer\u0171\nismertet\u00e9se, hiszen t\u00f6rt\u00e9nt r\u00e1 utal\u00e1s, hogy m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe fognak\n\u00edgy is l\u00e9pni bizonyos sz\u0171r\u0151k? […] Nem mondom azt, hogy\nilyenfajta kutat\u00e1s nem folyik, de k\u00e9rd\u00e9s, hogy fel lehet-e valamit\nt\u00e1rni szociol\u00f3giailag? […] nincs szociol\u00f3gia \u00e9s pszichol\u00f3gia?\nMi\u00e9rt gyan\u00fas az, aki meghalad? Mi\u00e9rt lehet vissza\u00e9lni a\nmetanyelvvel? Mi\u00e9rt nem bonthat\u00f3 le a sajt\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1ga el\u0151tt\na kett\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge, a tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 nyelv\u00e9 \u00e9s az\u00e9, ami\nt\u00e9nyleg halandzs\u00e1nak min\u0151s\u00fclhet? Mi\u00e9rt csak egy ilyen\nbesz\u00e9lget\u00e9sben? \n<\/p>\n\n\n\n

\nM\u00e1s\nk\u00e9rd\u00e9s: mi\u00e9rt defenz\u00edv az \u00e9rtelmis\u00e9g? Hogyan, mi m\u00f3don\nk\u00e9nyszer\u00fclhet ny\u00edlt vit\u00e1ra, hiszen eg\u00e9sz d\u00e9lut\u00e1n err\u0151l\nbesz\u00e9lt\u00fcnk. Mi\u00e9rt nem ad az iskola lehet\u0151s\u00e9get arra, hogy\ncsatornav\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k, hogy az annyiszor f\u00f6lh\u00e1nytorgatott\nhermetizmust elker\u00fclj\u00e9k? Hogy val\u00f3ban m\u00e1s r\u00e9tegek is\neljuthassanak oda, hogy partikul\u00e1ris \u00e9rdekeiket meg tudj\u00e1k\nfogalmazni, az\u00e9rt, hogy ne kelljen az \u00e9rtelmis\u00e9gnek azt hinnie,\nhogy neki mand\u00e1tuma van, \u00e9s mindenki helyett sz\u00f3lnia kell. Mi\u00e9rt\nnem val\u00f3sulhattak meg e partikul\u00e1ris \u00e9rdekeknek egy\u00e9b\nmegfogalmaz\u00e1sai is? Mi\u00e9rt idegenedik el az eml\u00edtett fiatal\n\u00e9rtelmis\u00e9gi, nemzed\u00e9ktag vagy nemzed\u00e9kt\u00e1rs, szem\u00e9ly szerint ki\nszigeteli el \u0151ket? Mi h\u00edvja el\u0151 azt, hogy nemzed\u00e9kre val\u00f3\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl jelenik meg a sajt\u00f3ban halandzsa \u00e9s\nnem-halandzsa, \u00e9s nem m\u0171k\u00f6dhetik az a bizonyos min\u0151s\u00e9gi sz\u0171r\u0151?\nT\u00f3th S\u00e1ndor vit\u00e1kat elemz\u0151 Korunk-tanulm\u00e1ny\u00e1ban sz\u00f3 van az\n\u00e1lvit\u00e1k t\u00falburj\u00e1nz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Honnan van ez? Azt hiszem, err\u0151l\nkellene besz\u00e9lni, v\u00e9g\u00fcl is csak \u00edgy juthatunk el az\nadotts\u00e1gokhoz. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEbben\na pillanatban akkor az is megfogalmaz\u00f3dik, hogy mi lesz a funkci\u00f3ja\na Moln\u00e1r Guszt\u00e1v megfogalmazta ig\u00e9nynek, annak, hogy\nk\u00f6z\u00e9pfogalmakkal \u00edrjuk le \u00f6nismeret\u00fcnket. P\u00f3tolhatj\u00e1k-e ezek\nazokat a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, amelyek k\u00fcl\u00f6nben is el\u0151h\u00edvn\u00e1k ezeket\na le\u00edr\u00e1sokat? Vajon ez a vita a metanyelvr\u0151l nem azt az elvi\nk\u00e9rd\u00e9st p\u00e9ld\u00e1zza, hogy valami megint az\u00e9rt k\u00fczd, hogy a maga\nnev\u00e9ben jelenhess\u00e9k meg, hogy ne k\u00e9nyszer\u00fclj\u00f6n nyelvv\u00e1lt\u00e1sra,\nfogalomv\u00e1lt\u00e1sra, hogy \u00e1lland\u00f3an ki kelljen l\u00e9pnie \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l,\n\u00e9s m\u00e1sk\u00e9pp kelljen \u00e9rthet\u0151v\u00e9 tennie mag\u00e1t, mint ami? Sz\u00e1sz\nJ\u00e1nos szerint a vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9get a kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl kell\n\u201ekihordani\u201d. Err\u0151l v a n sz\u00f3. A kult\u00far\u00e1n bel\u00fcli tolerancia\n\u00e9ppens\u00e9ggel p\u00e9ldaszer\u0171 lehetne. Nem k\u00e9ne elfogadnunk azt, hogy\n\u201eszeg\u00e9ny ember v\u00edzzel f\u0151z\u201d \u2013 ebben ellent kell mondanom T\u00f3th\nS\u00e1ndornak. Nem szabad belemenn\u00fcnk abba, hogy nem b\u00edrjuk meg a\nkonfront\u00e1ci\u00f3t, a kritik\u00e1t, a lebont\u00e1st. Nem hiszem, hogy\nt\u00e9nyismeret nincs az elm\u00e9let\u00edr\u00f3kn\u00e1l; nemigen lehet \u0151ket\nhalandzs\u00e1z\u00e1son rajtakapni, legal\u00e1bbis az ig\u00e9nyesebbj\u00e9t\nbizonyosan nem. Hiszen a lebont\u00e1s is valami fel\u00e9 mutat, nagyon is\n\u00e9rezhet\u0151, hogy mi az, amit elutas\u00edtanak \u2013 ak\u00e1r \u201efodorment\u00e1ul\u201d\n\u2013, pontosan az, ami az el\u0151bbi k\u00e9rd\u00e9seimet idesoroltatta, ami az\nidegenked\u00e9st, inger\u00fclts\u00e9get kiv\u00e1ltja. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAz,\nhogy a k\u00f6lt\u00e9szet ragaszkodik a formanyelv-\u00faj\u00edt\u00e1shoz, az\negy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek alapfelt\u00e9tele. Hiszen ha \u00e1ltal\u00e1ban\nolyan funkci\u00f3kat v\u00e1llal mag\u00e1ra , amelyek val\u00f3j\u00e1ban az\nideol\u00f3giakritika, szociol\u00f3gia, k\u00f6zgazdas\u00e1gtan, jogtudom\u00e1ny\nfels\u00e9gter\u00fcleteihez tartoznak, akkor k\u00f6zvetve elismeri azok\nm\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t. A sokf\u00e9le nyelvhaszn\u00e1lat \u00e9s ezek\nk\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s toleranci\u00e1ja p\u00e9ldaszer\u0171 lehet. Olyan erk\u00f6lcsi\nmagatart\u00e1s, amelyet k\u00edv\u00e1natosnak tartok. Amennyiben egy eg\u00e9sz\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ig\u00e9nye, hogy \u0151t a maga saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ban az adott\nk\u00f6rnyezet elfogadja, toler\u00e1lja, akkor pontosan ennek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek\nkell, azt hiszem, azt a pluralit\u00e1smodellt megteremtenie, amely\nl\u00e9t\u00e9nek erk\u00f6lcsi el\u0151felt\u00e9tele, egy\u00e1ltal\u00e1n ez teszi \u00e9letk\u00e9pess\u00e9\nezt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eA\nt\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1gnak legyen felel\u0151s emberi hangja\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nDomokos\nG\u00e9za<\/strong><\/em>: Az lenne j\u00f3, h a akadn a k\u00f6zt\u00fcnk valaki, aki\nmegv\u00e1laszolna Balla Zs\u00f3fia k\u00e9rd\u00e9seit. \n<\/p>\n\n\n\n

\nR\u00e1cz\nGy\u0151z\u0151<\/strong><\/em>: Ehhez k\u00e9t \u00f3ra kellene. M\u00e9g k\u00e9t \u00f3ra. \n<\/p>\n\n\n\n

\nG\u00e1ll\nErn\u0151<\/strong><\/em>: De meg\u00e9rn\u00e9! \n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: K\u00e9ne hozz\u00e1 t\u00edz \u00e9v. \n<\/p>\n\n\n\n

\nDomokos\nG\u00e9za<\/strong><\/em>: Nem hiszem, hogy id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, \u00e9s k\u00e9tlem, hogy\nvalaki megv\u00e1laszolhatn\u00e1. De ha meg is v\u00e1laszoln\u00e1, t\u00fal \u00f6reg\nvagyok ahhoz, hogy higgyek romantikus k\u00f6zhelyben, miszerint ha egy\nigazs\u00e1got egyszer kimondtak,\nm\u00e1r gy\u0151z\u00f6tt is. Mint a gyakorlat embere, engem azok az igazs\u00e1gok\n\u00e9rdekelnek, melyek cselekv\u00e9shez seg\u00edtenek. Valaminek az\nelind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s sikeres, de legal\u00e1bb f\u00e9lsikeres befejez\u00e9s\u00e9hez.\nEln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rek, ha felsz\u00f3lal\u00e1som el\u00fct eddigi besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnk\njobb\u00e1ra elm\u00e9leti jelleg\u00e9t\u0151l. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMeglepett,\nhogy t\u00f6bben is vonakodtak kimondani vagy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elsim\u00edtani a\nnemzed\u00e9ki ellent\u00e9tek probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Persze hogy van ilyen. M\u00e1r\nutaltak r\u00e1, hogy megvan a biol\u00f3giai magyar\u00e1zata, de ami m\u00e9g enn\u00e9l\nis l\u00e9nyegesebb: a t\u00e1rsadalmi \u00e9lm\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l, az\n\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1si es\u00e9lyek m\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 k\u00f6z\u00e9rzet: oka.\nMiben l\u00e1tom \u00e9n a dolog bonyolults\u00e1g\u00e1t? \n<\/p>\n\n\n\n

\nEls\u0151sorban\nabban, hogy nemzetis\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyeink \u2013 egy-k\u00e9t kiv\u00e9tellel \u2013\nbefagytak. Nem j\u00e1rja \u00e1t \u0151ket a fiatal\u00edt\u00e1s friss leveg\u0151je. Egyed\nP\u00e9ter utalt r\u00e1 \u2013 s \u00e9n al\u00e1t\u00e1masztom \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u2013, hogy\nmennyivel jobb a helyzet a rom\u00e1n szellemi \u00e9letben. H\u00fasz \u00e9ve\ndolgozom a Sc\u00eenteia-h\u00e1zban. Tan\u00faja lehettem sok \u00faj szerkeszt\u0151s\u00e9g\nmegsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek, a megl\u00e9v\u0151k szakadatlan\nm\u00f3dosul\u00e1s\u00e1nak-v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3gener\u00e1ci\u00f3k, kis- \u00e9s\nnagyemberek men\u00e9s\u00e9nek, j\u00f6v\u00e9s\u00e9nek, el\u0151re- vagy h\u00e1tral\u00e9p\u00e9s\u00e9nek.\nCsak a mi lapjainkn\u00e1l nemigen v\u00e1ltozott a helyzet. A rom\u00e1n\nkoll\u00e9g\u00e1k elmennek egyetemi tan\u00e1rnak , \u00e1llami vagy\np\u00e1rtfunkcion\u00e1riusnak, diplomat\u00e1nak, miniszternek. Vagy lebuknak.\nNemzetis\u00e9gi ember nem egyk\u00f6nnyen bukik le… \n<\/p>\n\n\n\n

\nG\u00e1ll\nErn\u0151<\/strong><\/em>: De akkor alaposan! \n<\/p>\n\n\n\n

\nDomokos\nG\u00e9za<\/strong><\/em>: De akkor nagyon! Ha t\u00edz esztend\u0151vel ezel\u0151tt a t\u00e9v\u00e9\nmagyar szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9nek, A H\u00e9t<\/em>nek \u00e9s a Kriterion<\/em>nak\na l\u00e9trehoz\u00e1sakor val\u00f3s\u00e1gos munkahelyi boomr\u00f3l besz\u00e9lhett\u00fcnk\nBukarestben, ma \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n \u201et\u00e1bl\u00e1s h\u00e1z \u201d van minden\u00fctt.\nMinden hely foglalt. A vid\u00e9ken megjelen\u0151 m\u0171vel\u0151d\u00e9si lapokn\u00e1l az\nut\u00f3bbi \u00e9vtizedben csak elhal\u00e1loz\u00e1s, eleg\u00e1ns vagy kev\u00e9sb\u00e9\neleg\u00e1ns lel\u00e9p\u00e9s, nyugd\u00edjaz\u00e1s ut\u00e1n \u00fcr\u00fclt hely. Ha kimutat\u00e1s\nk\u00e9sz\u00fclne nemzetis\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyeink vezet\u0151inek funkci\u00f3ban\nelt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9veir\u0151l s a munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e1tlag\u00e9letkor\u00e1r\u00f3l,\nnagyon elcsod\u00e1lkozn\u00e1nk… Hogy Egyed P\u00e9ter p\u00e9ld\u00e1ul ott van, ahol\nvan, s nem lehet neki itt Kolozsv\u00e1ron a k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9nek \u00e9s\ntehets\u00e9g\u00e9nek megfelel\u0151 munkahelyet biztos\u00edtani \u2013 szimptomatikus\njelens\u00e9g. Mindez kihat most indul\u00f3 irodalm\u00e1raink, fiatal kutat\u00f3ink\nk\u00f6z\u00e9rzet\u00e9re \u00e9s a munkakedv\u00e9re. Az \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyi munkahelyek\nteremt\u00e9se d\u00f6nt\u0151 probl\u00e9m\u00e1ja szellemi \u00e9let\u00fcnknek. Meg kell\ntal\u00e1lnunk a m\u00f3dj\u00e1t annak, hogy ezt kell\u0151 s\u00fallyal elmondhassuk,\n\u00e9s a jelenlegi helyzeten v\u00e1ltoztatni lehessen. \n<\/p>\n\n\n\n

\nGondoljuk\ncsak el: amikor Szab\u00f3 Dezs\u0151 k\u00f6zz\u00e9 akarta tenni mondand\u00f3j\u00e1t \u2013\nmost ne min\u0151s\u00edts\u00fck ezt a mondand\u00f3t \u2013, kiadta saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n\na F\u00fczeteit; Br\u00f3dy S\u00e1ndor megjelentette a Feh\u00e9r k\u00f6nyveket; N\u00e9meth\nL\u00e1szl\u00f3 a harmincas \u00e9vekben a Tan\u00fat. Erd\u00e9lyben, ahogy az els\u0151\nvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00faj \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k jelentkezett, kezdet\u00e9t\nvette az Erd\u00e9lyi Fiatalok mozgalma , \u00e9s napvil\u00e1got l\u00e1tott a\nTizenegyek antol\u00f3gi\u00e1ja. Meg\u00e9rtem, hogy a mostani fiatalok k\u00e9ts\u00e9gbe\nvannak esve; \u00fagy \u00e9rzik, egy csom\u00f3 mindent, fontosat, l\u00e9nyegeset\nnem tudnak elmondani, k\u00f6z\u00f6lni. F\u00e9lnek, hogy mire odajutnak, hogy\nelmondhass\u00e1k \u2013 b\u00e1b\u00e1skod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl mondhass\u00e1k el! \u2013, m\u00e1r\nnem lesz \u00e9rdekes, s m\u00e1sok lesznek \u0151k maguk is. Azt szeretn\u00e9k,\nhogy ami most van benn\u00fck , az jelenhessen meg, saj\u00e1t szerkeszt\u0151i\nkoncepci\u00f3ban. Nem \u00e1ltatom magam, tudom: jelen pillanatban \u00faj lap\nvagy foly\u00f3irat l\u00e9trehoz\u00e1sa irre\u00e1lis \u00f3haj. Megold\u00e1st az ifj\u00fas\u00e1gi\nmell\u00e9kletek kiad\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tok. De ne mi, a \u201em\u0171vel\u0151d\u00e9si\nhatalom\u201d mostani gyakorl\u00f3i szerkessz\u00fck vagy \u201eir\u00e1ny\u00edtsuk\u201d\nazokat, hanem \u0151k, szocialista t\u00e1rsadalmunk fiatal alkot\u00f3 er\u0151i, a\nj\u00f6v\u0151 let\u00e9tem\u00e9nyesei. Akik k\u00f6zl\u00e9sre v\u00e1gynak, s azt szeretn\u00e9k,\nhogy a bizalom l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben irodalompolitik\u00e1t, kult\u00farpolitik\u00e1t\ncsin\u00e1ljanak. Nem az a probl\u00e9ma, hogy a mell\u00e9klet k\u00fcl\u00f6n jelenik-e\nmeg, vagy beker\u00fcl a laptestbe. A l\u00e9nyeg szerintem: ki szerkeszti.\nErre kellene megold\u00e1st tal\u00e1lnunk, s az Utunk, a Korunk \u2013 az Igaz\nSz\u00f3, az Ifj\u00famunk\u00e1s, az Igazs\u00e1g tapasztalat\u00e1t is figyelembe v\u00e9ve\n\u2013 sokat tehetne e tekintetben. Sz\u00f3ba ker\u00fclt az Echinox, s azonnal\nelhangzott az ellen\u00e9rv: milyen nyilv\u00e1noss\u00e1ga va n az Echinoxnak?\nAmi igaz is. \n<\/p>\n\n\n\n

\nSejtem,\nhogy Moln\u00e1r Guszt\u00e1v mit szeretne megtudni abb\u00f3l az id\u0151szakb\u00f3l,\nmelynek a kutat\u00e1s\u00e1t javasolja. Biztosan sok a ma is \u00e9rv\u00e9nyes\ntanuls\u00e1ga annak a kornak M\u00e9gis, a folytonoss\u00e1g \u00fajrak\u00f6t\u00e9s\u00e9t\nels\u0151sorban a j\u00f6v\u0151h\u00f6z igaz\u00edtan\u00e1m. A tennival\u00f3khoz. Vegy\u00fck\np\u00e9ld\u00e1ul kult\u00far\u00e1nk, irodalmunk kapcsolat\u00e1t a munk\u00e1soszt\u00e1llyal \u2013\na korszer\u0171 marxizmus idesz\u00e1m\u00edtja a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket, technikusokat is\n\u2013, amely sz\u00e1mban \u00e9s t\u00e1rsadalmi szerep tekintet\u00e9ben rohamosan\nn\u00f6vekszik. Nem lehet\u00fcnk el\u00e9gedettek a jelenlegi helyzettel. Aligha\nvolt id\u0151, amikor a mag\u00e1t elk\u00f6telezettnek vall\u00f3 m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s,\nkultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyeink rendszere annyira laza kapcsolatban \u00e1llt\nvolna a rom\u00e1niai magyar munk\u00e1ssal, mint ma. Tudom, hogy ez s\u00falyos\nkijelent\u00e9s, de \u00e1ll\u00edtom: \u00edgy van! Gondolok a munk\u00e1semberre mint\naz irodalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s alany\u00e1ra, de azt\nis gondom, hogy mi foglalkoztatja \u0151t. Hogyan viszonyul\nnemzetis\u00e9g\u00e9hez, anyanyelv\u00e9hez? Hogyan v\u00e9lekedik r\u00f3lunk,\nm\u0171vel\u0151d\u00e9si munk\u00e1nkr\u00f3l? Az a benyom\u00e1som, hogy a telev\u00edzi\u00f3n, s\nr\u00e9szben a sz\u00ednh\u00e1zakon k\u00edv\u00fcl, semmilyen m\u00e1s form\u00e1ban \u2013\nbele\u00e9rtve a k\u00f6nyvkiad\u00e1st is \u2013 nem tal\u00e1lkozik rendszeresen,\nnincs eszm\u00e9ltet\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nviszonyban nemzetis\u00e9gi kult\u00far\u00e1j\u00e1val.\nTiszt\u00e1ban vagyok vele, sok \u00e1ga-boga van a k\u00e9rd\u00e9snek. Egyik, s\ntal\u00e1n nem is legkisebb, a mi tehetetlens\u00e9g\u00fcnk \u00e9s\nk\u00e9pzel\u0151er\u0151-hi\u00e1nyunk. \u00c9s ne haragudjon meg senki r\u00e1m, ha\nkimondom: ifj\u00fa k\u00f6lt\u0151inket \u00e9s pr\u00f3za\u00edr\u00f3inkat \u2013 tisztelet a\nkiv\u00e9telnek \u2013 mintha nem is foglalkoztatn\u00e1 a k\u00e9rd\u00e9s. Amir\u0151l\n\u00edrnak, \u00e9s f\u0151leg ahogyan \u00edrnak, nem sok j\u00f3t \u00edg\u00e9r ez ir\u00e1nyban.\nNem szeretn\u00e9m, ha f\u00e9lre\u00e9rten\u00e9nek: j\u00f3, hogy van neo-avantgarde ,\nezoterikus k\u00f6lt\u00e9szet\u00fcnk \u00e9s a magunkfajta bonyolult vagy\n\u00e1lbonyolult emberek \u201ebels\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seire\u201d figyel\u0151 pr\u00f3z\u00e1nk.\nVan imm\u00e1ron metanyelv\u00fcnk is. De ha csak ez lenne \u2013 pedig a\ntendencia ilyen ir\u00e1ny\u00fa \u2013, az sem lenne j\u00f3. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAzt\u00e1n\nitt vannak az iskol\u00e1k. Olvastam A H\u00e9t \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben a Nevel\u00e9s- \u00e9s\nOktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium igazgat\u00f3j\u00e1nak a tanulm\u00e1ny\u00e1t.\nMegd\u00f6bben\u00e9ssel vettem tudom\u00e1sul, hogy az 1977\u20131978-as tan\u00e9v\nt\u00f6bb mint 180.000 f\u0151iskolai hallgat\u00f3j\u00e1b\u00f3l 7.497 a magyar\nnemzetis\u00e9g\u0171 di\u00e1k. Ha j\u00f3l sz\u00e1moltam, 4,15 sz\u00e1zal\u00e9k.\nMegd\u00f6bben\u00e9ssel, mondom, mert az ar\u00e1ny, az orsz\u00e1g magyar\n\u00f6sszlakoss\u00e1g\u00e1t (7,9 sz\u00e1zal\u00e9k) figyelembe v\u00e9ve, szembesz\u00f6k\u0151en\nalacsony. De ennyi nem el\u00e9g. Mint ahogy a s\u00e9relmes duzzog\u00e1ssal sem\nmegy\u00fcnk semmire. Meg kell vizsg\u00e1lni a jelens\u00e9g okait. Biztos\nvagyok benne , hogy az ismert vagy felt\u00e9telezett okokon k\u00edv\u00fcl, sz\u00f3\nvan itt tanul\u00f3ink hi\u00e1nyos felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9r\u0151l, nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151\nrom\u021bn\nnyelvtud\u00e1s\u00e1r\u00f3l, sz\u00e1mos k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1nk gyenge sz\u00ednvonal\u00e1r\u00f3l\nis. Ami\u00e9rt, m\u00e1 r megbocs\u00e1sson a vil\u00e1g, mi is felel\u0151sek vagyunk. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEzzel\n\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, \u00e9rintem csup\u00e1n a sokszor emlegetett szakmais\u00e1g\nprobl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben sok \u00e9rtekezletet tartott a\nKriterion k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakter\u00fcletek embereivel, k\u00f6nyveink\nolvas\u00f3ival. Ott vil\u00e1gosan megfogalmaz\u00f3dott, hogy mire v\u00e1r az\nillet\u0151 tudom\u00e1nyos diszcipl\u00edna, mit k\u00e9r a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Kider\u00fclt,\nhogy kev\u00e9s olyan szak\u00edr\u00f3nk van, aki a s\u00fcrgetett munk\u00e1kat j\u00f3l,\nkorszer\u0171en, a magyar szaknyelv mai sz\u00ednvonal\u00e1n meg tudja \u00edrni. Es\nami m\u00e9g meggondolkoztat\u00f3bb, alig akad k\u00f6z\u00f6tt\u00fck fiatal, vagyis\n30-40 \u00e9ves szakember. Hol a hiba? Legal\u00e1bb m\u00e9rj\u00fck fel a\nhelyzetet, keress\u00fck meg a magyar\u00e1zat\u00e1t. Csak a t\u00e9ny\nkonstat\u00e1l\u00e1s\u00e1val, \u201ehonfibor\u00faval\u201d e t\u00e9ren sem jutunk messzire.\n\n<\/p>\n\n\n\n

\nVagy:\nki tudn\u00e1 megmondani: milyen fiatal \u00e9rtelmis\u00e9g\u00fcnk idegennyelv\ntud\u00e1sa? \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00cdme,\ncsak n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9s, amit nemzetis\u00e9g\u00fcnk j\u00f6v\u0151je szempontj\u00e1b\u00f3l\n\u00e9get\u0151en fontosnak tartok. \n<\/p>\n\n\n\n

\nHa\nmindezt \u00e9s szellemi \u00e9let\u00fcnk sok m\u00e1s dolg\u00e1t-baj\u00e1t\nv\u00e9giggondoljuk, felt\u00e9tlen\u00fcl el kell jutnunk a G\u00e1ll Ern\u0151\nbevezet\u0151j\u00e9ben eml\u00edtett min\u0151s\u00e9gi ig\u00e9nyhez. K\u00f6zbevet\u0151leg: nem\ntudom, mi\u00e9rt ne lehetne az emberi, \u00e1llampolg\u00e1ri, nemzetis\u00e9gi\nm\u00e9lt\u00f3s\u00e1gnak is min\u0151s\u00e9ge? R\u00e1 kell j\u00f6nn\u00fcnk az itt is\nmegfogalmazott korparancsra, arra tudniillik, hogy nek\u00fcnk,\nnemzed\u00e9kek \u00e9s szakm\u00e1k k\u00e9pvisel\u0151inek \u2013 az olykor\nelker\u00fclhetetlen \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9seken t\u00fal \u2013 kommunik\u00e1lnunk kell\negym\u00e1ssal. Ha nem is eg\u00e9sz nemzetis\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnkkel \u2013 m\u00e1r\ncsak az\u00e9rt sem, mert egy csom\u00f3 dolog, amir\u0151l itt vita folyt, nem\nis \u00e9rdekli az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u2013, de legal\u00e1bb azokkal, akik\nak\u00e1r az anyagi, ak\u00e1r a szellemi javak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l\nnemzetis\u00e9g\u00fcnket k\u00e9pviselik, gondjait megfogalmazz\u00e1k, m\u0171vel\u0151d\u00e9si\n\u00e9s erk\u00f6lcsi gyarapod\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodnak. \n<\/p>\n\n\n\n

\nBefejez\u00e9s\u00fcl\nfiatal essz\u00e9\u00edr\u00f3ink \u00e9s a Kriterion kapcsolat\u00e1r\u00f3l. Annak idej\u00e9n\n\u00f6r\u00fclt\u00fcnk, hogy kiadhattuk a Sz\u00f6vegek \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek c\u00edm\u0171\ngy\u0171jtem\u00e9nyt. Tudtuk \u00e9s nyilv\u00e1nosan is megfogalmaztuk, hogy vele\nvalami \u00faj kezd\u0151dik kult\u00far\u00e1nkban. Az \u00f6t szerz\u0151 k\u00f6z\u00fcl az\u00f3ta\nn\u00e9gy saj\u00e1t k\u00f6tettel jelentkezett a Forr\u00e1s-sorozatban. Bizalommal\nv\u00e1rjuk a tov\u00e1bbi sz\u00f6vegeket, \u00e9s rem\u00e9lj\u00fck, meglesznek hozz\u00e1 a\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek is. Egy kik\u00f6t\u00e9ssel \u00e9l\u00fcnk csup\u00e1n, hogy ezeknek a\nsz\u00f6vegeknek szocialista \u00e9s nemzetis\u00e9gi val\u00f3s\u00e1gunkban gy\u00f6kerez\u0151\nc\u00e9lja is legyen. Es arra is gondoljanak a k\u00e9ziratok szerz\u0151i \u2013 s\naz elj\u00f6vend\u0151 mell\u00e9kletek szerkeszt\u0151i! \u2013, hogy\nt\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1guknak meglegyen az igazi, a felel\u0151s emberi hangja.\n\u00c9s legyenek annak meghall\u00f3i. En\u00e9lk\u00fcl \u00e9rtelmetlenn\u00e9 v\u00e1lik\nminden. Medd\u0151v\u00e9 sil\u00e1nyul a legragyog\u00f3bb tehets\u00e9g, zs\u00e1kutc\u00e1ba\nker\u00fcl a legtiszt\u00e1bb sz\u00e1nd\u00e9k is. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eNem\naz\u00e9rt kell a folytonoss\u00e1g, hogy legyen\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nAradi\nJ\u00f3zsef<\/strong><\/em>: Megpr\u00f3b\u00e1lok, lehet, hogy nem siker\u00fcl,\nmegv\u00e1laszolni n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9st azok k\u00f6z\u00fcl, amelyeket Balla Zs\u00f3fi\nitt nek\u00fcnkszegzett. El\u0151sz\u00f6r is v\u00e9gigfutn\u00e9k azokon a\nmagatart\u00e1sokon, amelyek az itt elmondott probl\u00e9m\u00e1kkal szemben\njelentkeztek. T\u00edpusokat lehetne fel\u00e1ll\u00edtani. \n<\/p>\n\n\n\n

\nMoln\u00e1r\nGuszt\u00e1v programja \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 javaslatok kimondottan\n\u00e9rtelmis\u00e9gi tal\u00e1lkoz\u00f3 jelleget k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6znek ennek a vit\u00e1nak.\n\u00c9rtelmis\u00e9gi kateg\u00f3ri\u00e1j\u00fa emberek \u00fclnek itt, \u00e9s azt a legkisebb\nk\u00f6z\u00f6s nevez\u0151t keresik, amelynek alapj\u00e1n egy\u00e1ltal\u00e1n egy k\u00f6z\u00f6s\nprogramot el lehet fogadni. Ez a program nem gondolt, illetve nem\nk\u00e9rdezett k\u00f6zvetlen\u00fcl r\u00e1 pontosan arra a kult\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcl\nrekedt r\u00e9tegre, amelyre Domokos G\u00e9za utalt, a nemzetis\u00e9gi kult\u00fara\nm\u0171vel\u0151inek, termel\u0151inek lehets\u00e9ges igazol\u00f3ira, a befogad\u00f3kra .\nTeh\u00e1t itt adva volt a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rtelmis\u00e9gi tennival\u00f3, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s\n\u00e9rtelmis\u00e9gi tennival\u00f3hoz f\u0171z\u0151d\u0151 javaslatok. \n<\/p>\n\n\n\n

\nVolt\nett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, s tal\u00e1n ezt legink\u00e1bb Juh\u00e1sz Andr\u00e1s\nk\u00e9pviselte, egy bizonyos \u00e9rtelmis\u00e9gi st\u00e1tus fel\u00e9 t\u00f6rekv\u0151\n\u00e9rdek, mely nem k\u00edv\u00e1n a Moln\u00e1r Guszt\u00e1v f\u00e9le programhoz\nkapcsol\u00f3dni, nem az \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00f6nigazol\u00e1s centr\u00e1lis\nk\u00e9rd\u00e9seivel foglalkozik, hanem a folyamatos nyilv\u00e1noss\u00e1ghoz val\u00f3\njog\u00e1t szeretn\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni. Nem v\u00e9letlen, hogy Juh\u00e1sz Andr\u00e1s\nmunk\u00e1s sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra hivatkozik, s ezzel k\u00e9t dolgot k\u00f6z\u00f6l: azt,\nhogy k\u00edv\u00fcl \u00e9rzi mag\u00e1t a kult\u00far\u00e1n, \u00e9s azt, hogy bel\u00fcl akar\nker\u00fclni, m\u00e9gpedig a szok\u00e1sos mechanizmusok r\u00e9v\u00e9n. \n<\/p>\n\n\n\n

\nV\u00e9g\u00fcl\nPalot\u00e1s Dezs\u0151 k\u00e9pviselte a n\u00e9pet, a maga destrukt\u00edv, minden\n\u00e9rtelmis\u00e9gi fontoskod\u00e1st megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 st\u00edlus\u00e1val. \u00d6 volt\n\u201ea n\u00e9p szava\u201d. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nk\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re visszat\u00e9rve, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy itt mir\u0151l van\nsz\u00f3. A k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151ben \u00e9nazonoss\u00e1gunkat keress\u00fck; a Moln\u00e1r\nGuszt\u00e1v \u00e1ltal javasolt folytonoss\u00e1gprogramban, annak a m\u00falthoz\nval\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9ben nagyon er\u0151s nyomat\u00e9kkal szerepel a nemzetis\u00e9g\nsaj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1nak keres\u00e9se. \u00daj ebben az ir\u00e1nyul\u00e1sban az,\nhogy ezt az \u00f6nazonoss\u00e1got nem a r\u00e9gm\u00faltban vagy legal\u00e1bbis nem\nels\u0151sorban Bethlen G\u00e1born\u00e1l vagy Ap\u00e1czain\u00e1l, hanem a k\u00f6zvetlen\nk\u00f6zelm\u00faltunkban keresi. Ezt a k\u00f6zvetlen\u00fcl kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lt \u0151 a\n\u201et\u00f6rt\u00e9nelem \u00edz\u00e9vel \u00e9s b\u0171z\u00e9vel\u201d egy\u00fctt pr\u00f3b\u00e1lja\nmegtal\u00e1lni, s ebb\u0151l a szempontb\u00f3l n\u00e9zve teljesen m\u00e1sodlagos a\nk\u00e9rd\u00e9s, hogy ebben a pillanatban milyen elvi vit\u00e1k folynak,\nilletve vannak-e Kolozsv\u00e1rott ilyen vagy olyan k\u00f6lt\u0151k, \u201eh\u0151b\u00f6rg\u0151k\u201d\nvagy \u201enemh\u0151b\u00f6rg\u0151k\u201d. Ez az \u00e9rt\u00e9krangsorol\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl\nvil\u00e1gos, mint ahogy a kiindul\u00f3pontja is az. Abb\u00f3l indul ki\nugyanis, hogy ebben a pillanatban a rom\u00e1niai magyar \u00e9rtelmis\u00e9gen\nbel\u00fcl az identit\u00e1st \u00e9rint\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekben, teh\u00e1t alapvet\u0151\nk\u00e9rd\u00e9sekben nincs egys\u00e9g. Hogyan szoktuk elk\u00e9pzelni ezt az\negys\u00e9get? A hagyom\u00e1nyokhoz val\u00f3 viszonyunk egys\u00e9g\u00e9nek. A\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elnevez\u00e9sekkel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s, a \u201esaj\u00e1toss\u00e1g\nm\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak\u201d a vit\u00e1ja : ezekben mind azzal k\u00fcszk\u00f6d\u00fcnk,\nhogy \u201enem \u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st\u201d. A nemzetis\u00e9gi identit\u00e1s\nminem\u0171s\u00e9g\u00e9t illet\u0151en teh\u00e1t n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sek,\nfelfog\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak, ami nemcsak a m\u00falthoz val\u00f3\nviszonyunkat, hanem els\u0151sorban a j\u00f6v\u0151h\u00f6z val\u00f3 viszonyunkat\n\u00e9rinti. Hogyha k\u00f6vetkezetesen v\u00e9giggondoljuk, em\u00f6g\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le\nlehets\u00e9ges alternat\u00edv\u00e1k h\u00faz\u00f3dnak meg. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEnnek\na t\u00f6bbes sz\u00e1mnak az okaira kellene r\u00e1k\u00e9rdezn\u00fcnk ahhoz, hogy\ntov\u00e1bbl\u00e9phess\u00fcnk, \u00e9s azut\u00e1n arra is r\u00e1k\u00e9rdezhess\u00fcnk, hogy a\njelen helyzet \u00e9s a jelen magatart\u00e1smint\u00e1i, azok az adotts\u00e1gok,\namikkel az emberek ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre n\u00e1lunk itt v\u00e1laszolnak,\nezek hova ny\u00falnak vissza, mennyire \u00e1lland\u00f3 adotts\u00e1gok, mennyire\n\u00e9s mikor v\u00e1ltoztathat\u00f3k meg. Hogy ne csak mor\u00e1lis\nimperat\u00edvuszk\u00e9nt adressz\u00e1ljuk egym\u00e1snak ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket, ne\ncsak felh\u00edvjunk egys\u00e9gre, hanem megn\u00e9zz\u00fck, hogy milyen\n\u201ehagyom\u00e1nyos\u201d k\u00f6zegellen\u00e1ll\u00e1sa volt mindenfajta\nv\u00e1ltoztat\u00e1snak az \u00e9rtelmis\u00e9gen bel\u00fcl is, \u00e9s az \u00e9rtelmis\u00e9gen\nk\u00edv\u00fcl f\u0151leg. \n<\/p>\n\n\n\n

\nB\u00e1rki,\naki lapn\u00e1l dolgozik, nem tud szemet hunyni af\u00f6l\u00f6tt, hogy van egy\nkollekt\u00edv jelk\u00e9phaszn\u00e1lat, amely nagy t\u00f6rt\u00e9neti\nkeretszem\u00e9lyis\u00e9geinkre, t\u00f6rt\u00e9neti helyeinkre utal vissza, \u00e9s van\negy ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl jelentkez\u0151, ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl\u0151 m\u00e1sik\njelk\u00e9phaszn\u00e1lat, mindegy, hogy ezt fodormentanyelvnek h\u00edvjuk vagy\nmilyen nyelvnek, a filoz\u00f3fi\u00e1n bel\u00fcl ennek a m\u00e1snak a jelk\u00e9pe\nlehet Wittgenstein, mint ahogy a m\u0171szaki \u00e9rtelmis\u00e9g egy id\u0151ben\nBronowskira hivatkozott. L\u00e9nyeg az, hogy ellen-jelk\u00e9pet keresnek,\namely nem \u00fagy, nem abban a form\u00e1ban m\u0171k\u00f6dik, mint a hagyom\u00e1nyos\njelk\u00e9pek. De az \u00f3kori mitol\u00f3gi\u00e1ban is lehet olyan jelk\u00e9peket\ntal\u00e1lni, amelyek nincsenek benne a bevett, k\u00f6zhaszn\u00fa\nidentit\u00e1sszimb\u00f3lumok sor\u00e1ban. G\u00e1ll Ern\u0151 az\nellenjelk\u00e9pek ritu\u00e1lis haszn\u00e1lat\u00e1ra utal, amikor \u201eelitr\u00edtus\u201d-nak\nnevezi ezt a jelens\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n

\nEzen\nt\u00fal \u00e9s ezen k\u00edv\u00fcl \u2013 \u00e9s \u00fagy \u00e9rzem, a m\u0171szaki \u00e9rtelmis\u00e9g is\nmindjobban k\u00edv\u00fcl ker\u00fcl mindenfajta hagyom\u00e1nyos jelk\u00e9phaszn\u00e1laton\n\u2013, ezen k\u00edv\u00fcl ott vannak a \u201en\u00e9p\u201d t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s\njelk\u00e9pei \u00e9s r\u00edtusai, a ma d\u00e9lut\u00e1ni \u201en\u00e9p\u00e9\u201d, aki a\nfutballmeccseket hallgatja vagy n\u00e9zi, azok az identit\u00e1skeres\u0151 \u00e9s\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gkeres\u0151 r\u00edtusok, amivel az az ember er\u0151s\u00edti mag\u00e1t vagy\nteremti meg a saj\u00e1t folytonoss\u00e1g\u00e1t, aki sz\u00e1m\u00e1ra a hagyom\u00e1nyos\nkultur\u00e1lis jelk\u00e9pek n\u00e9m\u00e1k maradnak . \n<\/p>\n\n\n\n

\nNem\ntudom, meg lehet-e egyetlen sz\u00f3val jel\u00f6lni azt a furcsa jelens\u00e9get,\nhogy ezek a hagyom\u00e1nyos jelk\u00e9pek egyre\nkev\u00e9sb\u00e9 a tartalmuk r\u00e9v\u00e9n, egyre kev\u00e9sb\u00e9 a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck\nl\u00e9v\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s helyi folytonoss\u00e1g r\u00e9v\u00e9n hatnak. Ezt a\njelens\u00e9get \u00e9n ritualiz\u00e1ci\u00f3nak nevezn\u00e9m,\na nemzetis\u00e9gi kult\u00fara ritualiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak. Min\u00e9l ritu\u00e1lisabb\nezeknek a jelk\u00e9peknek a haszn\u00e1lata a nemzetis\u00e9g kult\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcli\nr\u00e9tegei sz\u00e1m\u00e1ra, ann\u00e1l nehezebb ezekhez hozz\u00e1f\u00e9rni. Ez a\nritualiz\u00e1ci\u00f3 els\u0151sorban a jelk\u00e9pek befogad\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nul\nmeg. Lehet, hogy a kult\u00fara termel\u0151i a jelk\u00e9peket tartalmi m\u00f3don\ngondolj\u00e1k el, befogad\u00e1suk, haszn\u00e1latuk m\u00e9gis k\u00f6zvetlen,\nl\u00e1tv\u00e1nyszer\u0171. \u00c9s elutas\u00edt\u00e1suk is ritu\u00e1lis jelleg\u0171. Ez a\nfolyamat nagyon is meggondolkoztat\u00f3nak t\u0171nik sz\u00e1momra, s egy csom\u00f3\nk\u00e9rd\u00e9s\u00fcnket tal\u00e1n \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelteti vel\u00fcnk. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\nsz\u00f6veg\u00edr\u00f3kkal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seinket \u00e9s az olyan \u00faj\njelens\u00e9gekhez val\u00f3 viszonyunkat, mint a Fellegv\u00e1r, Echinox \u00e9s\nt\u00e1rsai.\nEgysz\u00f3val az \u00fan. \u201eelitr\u00edtusok\u201d szerep\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben\njuthatunk \u00edgy m\u00e1sfajta , a hagyom\u00e1nyost\u00f3l elt\u00e9r\u0151\nk\u00f6vetkeztet\u00e9sekre. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEl\u0151sz\u00f6r\nis n\u00e9h\u00e1ny kem\u00e9ny t\u00e9nnyel sz\u00e1moln\u00e9k, amikor megpr\u00f3b\u00e1lom a j\u00f6v\u0151\nfel\u0151l levezetni, mi t\u00f6rt\u00e9nik majd ezekkel az egym\u00e1st\u00f3l\nf\u00fcggetlen\u00fcl\u0151, t\u00f6bbes sz\u00e1mba ker\u00fclt\nkollekt\u00edv- \u00e9s csoportr\u00edtusokkal. \n<\/p>\n\n\n\n

\n1.\nGondolok els\u0151sorban egyfajta \u00e9rtelmis\u00e9gi ar\u00e1nyeltol\u00f3d\u00e1sra.\nAnnyiszor elmondtuk m\u00e1r kiad\u00f3i tal\u00e1lkoz\u00f3kon \u00e9s m\u00e1sutt, hogy a\nfiatal \u00e9rtelmis\u00e9gen bel\u00fcl \u2013 nemzetis\u00e9gi vonatkoz\u00e1sban is \u2013 a\nm\u0171szakiak ker\u00fcltek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9gbe. Ez a m\u0171szaki \u00e9rtelmis\u00e9g\nelt\u00e1volodott a hagyom\u00e1nyos klasszikus-hum\u00e1n kult\u00far\u00e1t\u00f3l, s ez\u00e9rt\nnagyon nehezen tudja vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudja megfogalmazni a\nsaj\u00e1t \u00f6nidentit\u00e1s\u00e1t. Ha m\u00e9gis erre k\u00e9nyszer\u00fclt, ezt legfeljebb\ncsak a hagyom\u00e1nyos kult\u00fara adott eszk\u00f6zeivel, adott jelk\u00e9peivel\nteheti, p\u00e9ld\u00e1ul n\u00e9prajzi k\u00f6nyvek v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1val. N\u00e9zz\u00fck meg,\nhogy ezek az emberek hol \u00e9lnek, menj\u00fcnk el Rost\u00e1s Zolt\u00e1n\nnyomvonal\u00e1n Craiov\u00e1ra, Bukarestbe \u00e9s Galacra, \u00e9s keress\u00fck meg\nnemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 m\u0171szaki \u00e9rtelmis\u00e9g\u00fcnk sz\u00edne-jav\u00e1t. Itthon\nalig tud valaki r\u00f3luk, egyszer\u0171en nem r\u00e9szei a magyar nemzetis\u00e9gi\nkult\u00far\u00e1nak. Munk\u00e1juk, amit csin\u00e1lnak, nem integr\u00e1l\u00f3dik\nk\u00f6zvetlen\u00fcl az identit\u00e1st kifejez\u0151 kult\u00far\u00e1ba, \u00fagy t\u0171nik,\nebben a pillanatban nem haszn\u00e1lhat\u00f3 jelk\u00e9pk\u00e9nt sz\u00e1munkra, vagy\nnevezz\u00fck nev\u00e9n a dolgot \u2013 nem egys\u00e9ges\u00edt. \n<\/p>\n\n\n\n

\n2.\nVan egy n\u00e9pesed\u00e9si adotts\u00e1g. Az a kem\u00e9ny t\u00e9ny, hogy semmilyen\nadminisztrat\u00edv int\u00e9zked\u00e9s nem v\u00e1ltoztatta meg ennek az etnikumnak\na hagyom\u00e1nyos sz\u00fclet\u00e9si magatart\u00e1s\u00e1t. Ebb\u0151l a t\u00e9ny\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l,\nha csoda nem t\u00f6rt\u00e9nik, akkor t\u00e1vlataiban n\u00e9zve le lehet vezetni,\nhogy adva van egy nemzet, amely egyre jobban fiatalodik, \u00e9s adva van\negy nemzetis\u00e9g, amely az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szein\nk\u00fcl\u00f6nf\u00e9lek\u00e9ppen, de bizonyos helyeken nagyon er\u0151teljesen\n\u00f6regszik. Lehet, hogy ez most m\u00e9g nem \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, de hossz\u00fa\nt\u00e1von ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre nagyobb lesz a nemzed\u00e9kek k\u00f6zti\nszakad\u00e9k, amit az int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9s nem int\u00e9zm\u00e9nyes t\u00f6rekv\u00e9sek\nk\u00f6zti szakad\u00e9kk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk. A korral j\u00e1r, hogy az ember\nmerevedik, hajlamosabb lesz a rugalmatlan v\u00e1laszokra, v\u00e1laszai az\nel\u00f6regedett popul\u00e1ci\u00f3k biol\u00f3giai r\u00edtusaira hasonl\u00edtanak,\namelyek a volthoz, adotthoz ragaszkodva az \u00f6nism\u00e9tl\u00e9s fantasztikus\nr\u00edtusait tudj\u00e1k kidolgozni \u00f6nmaguk folytat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

\n3.\nA harmadik kem\u00e9ny t\u00e9ny, amire itt t\u00f6bben utaltak, hogy bizonyos\nkultur\u00e1lis k\u00f6zpontokban pontosan a hetvenes \u00e9vekben n\u0151ttek fel\nazoknak az \u00e9rtelmis\u00e9gieknek a gyermekei, akik nem egyszer\u0171\ngenetikai reprodukci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n lettek a negyvenes, \u00f6tvenes \u00e9vekben\n\u00e9rtelmis\u00e9giv\u00e9, hanem a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben v\u00e9ve ,,a n\u00e9pb\u0151l\nj\u00f6ttek\u201d. Vel\u00fck tulajdonk\u00e9ppen tet\u0151z\u00f6tt is Kolozsv\u00e1r vagy\nMarosv\u00e1s\u00e1rhely \u00e9rtelmis\u00e9gi ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sa, hiszen tet\u0151z\u00f6tt\nbizonyos \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9tegek ir\u00e1ny\u00e1ban e hagyom\u00e1nyos m\u0171vel\u0151d\u00e9si\nk\u00f6zpontok befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge is. Ha ezt a tendenci\u00e1t\nmeghosszabb\u00edtjuk, mindaz, amit itt a hermetizmus vagy a metanyelv\n\u201evesz\u00e9ly\u00e9nek\u201d \u00e9rtelmezt\u00fcnk, hossz\u00fa t\u00e1von teljes m\u00e9rt\u00e9kben\nelv\u00e9konyodik. Egyszer\u0171en nem lesznek a hagyom\u00e1nyos\nkult\u00farcentrumokban \u00e9l\u0151 elv\u00e9konyod\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9tegeknek\nolyan t\u00edpus\u00fa \u00e9s olyan sz\u00e1m\u00fa \u201e\u00e9rtelmis\u00e9gi h\u0151b\u00f6rg\u00e9sre\u201d\nhajlamos gyermekei. Amit itt l\u00e1ttunk, az egy demogr\u00e1fiai cs\u00facs\nkiv\u00e9teles adotts\u00e1ga. Kinek lesznek ilyen gyermekei? Hol folyik majd\naz \u00e9rtelmis\u00e9g genetikai \u00e9s nem genetikai \u00fajratermel\u0151d\u00e9se?\nVid\u00e9ken. Egyed P\u00e9ter \u201e\u00e9rtelmis\u00e9gi proletari\u00e1tus\u00e1nak\u201d\nlesznek gyermekei, akik pontosan azokban a vid\u00e9ki szakiskol\u00e1kban\n\u201ek\u00e9pz\u0151dnek\u201d, amelyeknek a sz\u00ednvonal\u00e1r\u00f3l itt besz\u00e9lt\u00fcnk.\nMert vannak ugyan a nemzetis\u00e9gi \u00e9rtelmis\u00e9g kultur\u00e1lis\n\u00fajratermel\u00e9s\u00e9ben r\u00e9szt vev\u0151 \u00fan. \u201eelit\u201d iskol\u00e1k, de nem\nvid\u00e9ken, nem a hagyom\u00e1nyos m\u0171vel\u0151d\u00e9si k\u00f6zpontokon k\u00edv\u00fcl. M\u00e1s\nk\u00e9rd\u00e9s, hogy k\u00f6zben a nemzetis\u00e9gnek \u00fa j kultur\u00e1lis k\u00f6zpontjai\nis keletkezhetnek…<\/p>\n\n\n\n

\nE\nkem\u00e9ny t\u00e9nyek halmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l le kell tudnunk vonni a\nk\u00f6vetkeztet\u00e9seket. Sokf\u00e9le progn\u00f3zis ad\u00f3dhat bel\u0151l\u00fck, csak az\nnem, hogy a f\u0151vesz\u00e9ly az \u00fan. sz\u00f6veg\u00edr\u00f3k, az \u00e9rthetetlen\nnyelvezet, teh\u00e1t az eml\u00edtett elitr\u00edtus fel\u00f6l fenyegetett volna,\nvagy fenyeget benn\u00fcnket. Ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9, mert a nemzetis\u00e9gi\nkult\u00far\u00e1ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck, \u201eszerepv\u00e1llal\u00e1suk\u201d legal\u00e1bb\nannyira problematikus, mint a fiatal m\u0171szaki \u00e9rtelmis\u00e9g\u00e9 vagy a\nkult\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcli \u201et\u00f6megek\u00e9\u201d. Int\u00e9zm\u00e9nyeik, ak\u00e1r az\negykori St\u00fadi\u00f3-51-re gondolok, ak\u00e1r az Echinoxra, ak\u00e1r a\nVisszhangra, tulajdonk\u00e9ppen nem igazi, csak k\u00e1beles nyilv\u00e1noss\u00e1got\nkaptak. \u00dagy funkcion\u00e1lnak, mint a vezet\u00e9kes r\u00e1di\u00f3, akkor jut el\nhozz\u00e1juk valaki, ha nagyon ut\u00e1naj\u00e1r. Egyed\u00fcl a Fellegv\u00e1r t\u0171nik\nkiv\u00e9telnek. De ha alaposabban megvizsg\u00e1ljuk a Fellegv\u00e1r\nfogyaszt\u00e1si szok\u00e1sait, azt tapasztaljuk, hogy az Igazs\u00e1g-olvas\u00f3k\nt\u00f6bbs\u00e9ge nem tekinti a mag\u00e1\u00e9nak, apr\u00f3bet\u0171s, nem az \u0151 r\u00edtusuk.\nK\u00e9rd\u00e9s, hogy mi az \u0151 r\u00edtusuk. \u00c9s meddig lesz az adotts\u00e1g az \u0151\nr\u00edtusuk. Ehhez tudnunk kell, mi az, ami megv\u00e1ltoztathat\u00f3. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u00c9s\nezzel eljutottunk a progn\u00f3zis m\u00f3dszertan\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez.\nKereshet\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9neti anal\u00f3gi\u00e1kat. De ez is csak egy kor\u00e1bbi\nadotts\u00e1g kiragadott keresztmetszete, melynek hasonl\u00f3 von\u00e1saival\npr\u00f3b\u00e1lunk mai jelens\u00e9geket magyar\u00e1zni. Tal\u00e1n c\u00e9lravezet\u0151bb a\nfolytonoss\u00e1got keresni \u00e9s a Moln\u00e1r Guszt\u00e1v-f\u00e9le programb\u00f3l\nkiindulni. Ez a folytonoss\u00e1g azonban nem \u00f6nc\u00e9l. Nem az\u00e9rt kell a\nfolytonoss\u00e1g, hogy legyen, hanem az\u00e9rt van r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy\nle tudjuk m\u00e9rni, mi az, ami \u00e1lland\u00f3 az adotts\u00e1gainkban. Mi az a\nv\u00e1ltoztat\u00e1sokkal szemben mutatkoz\u00f3 keleteur\u00f3pai\n\u201ek\u00f6zegellen\u00e1ll\u00e1s\u201d, vagy ak\u00e1r etnikai saj\u00e1toss\u00e1g, amely\nnemcsak az etnikum sz\u00fclet\u00e9si magatart\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg, hanem\naz adott \u00e9s \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt magatart\u00e1smint\u00e1kban, azok sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben\nis. Ezeknek a \u201ek\u00f6zegellen\u00e1ll\u00e1soknak\u201d a felder\u00edt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl\negyetlen progn\u00f3zis sem lehet hat\u00e9kony. \n<\/p>\n\n\n\n

\n\u201eM\u00e1s\na r\u00edtusuk, m\u00e1sok a jelk\u00e9peik\u201d <\/strong>\n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f6rt\u00e9netileg\nn\u00e9zve az \u00fan. \u201enemzed\u00e9ki h\u00f6b\u00f6rg\u00e9s\u201d val\u00f3ban nem t\u0171nik \u00faj,\nsohanem-volt jelens\u00e9gnek. \u201eNemzed\u00e9ki h\u00f3b\u00f6rg\u00e9ssel\u201d v\u00e1dolt\u00e1k\naz Erd\u00e9lyi Fiatalokat \u00e9pp\u00fagy, mint a k\u00f6r\u00e9b\u0151l kik\u00edv\u00e1nkoz\u00f3\nVenczel J\u00f3zsef\u00e9ket, a Helikon-ellenz\u00e9ket \u00e9pp\u00fagy, mint a Magyar\nP\u00e1rt ellenz\u00e9k\u00e9t. A \u201eh\u00f6b\u00f6rg\u00e9s\u201d mindig azt jelentette, hogy\n\u201ebomlasztj\u00e1k az egys\u00e9get\u201d, \u00e9s ezzel a kisebbs\u00e9g \u00f6nidentit\u00e1s\u00e1t\ner\u0151s\u00edt\u0151 konszenzust, mag\u00e1t a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tet k\u00e9rd\u0151jelezik\nmeg. De nyomban a t\u00f6rt\u00e9neti anal\u00f3gi\u00e1k csapd\u00e1j\u00e1ba es\u00fcnk, ha\neltekint\u00fcnk att\u00f3l, hogy milyen t\u00e1rsadalmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszerben\n\u201et\u00f6rt\u00e9nt\u201d ez a nemzed\u00e9ki polariz\u00e1ci\u00f3. T\u00f6bben is utaltak\nugyan itt erre a kontextusra, de ennek a t\u00e9nyleges tartalm\u00e1r\u00f3l nem\nesett sz\u00f3. \n<\/p>\n\n\n\n

\nOlyan\nideol\u00f3giai mez\u0151ben jelentkeztek ugyanis a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\nk\u00f6z\u00f6tt az \u00faj nemzed\u00e9kek, amelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ideol\u00f3gi\u00e1k\n\u00fctk\u00f6ztek \u00e9s keveredtek egym\u00e1ssal. Nemcsak az\u00e9rt alap\u00edtottak \u00faj\nlapokat, mert \u00e9ppen m\u00e1sf\u00e9l\u00e9k voltak, vagy mert m\u00e1sf\u00e9les\u00e9g\u00fck\nmiatt nem jutottak be a megl\u00e9v\u0151 lapok int\u00e9zm\u00e9nyi kereteibe, hanem\nels\u0151sorban az\u00e9rt, mert saj\u00e1t lapjukban saj\u00e1t (vagy saj\u00e1tjuknak\nhitt) m\u00e1sfajta ideol\u00f3gi\u00e1jukat fogalmazt\u00e1k meg. Az ideol\u00f3giai\nt\u00f6bbes sz\u00e1m alternat\u00edva-b\u0151s\u00e9g\u00e9ben mindig ad\u00f3dott egy olyan\nideol\u00f3gia, amelyben az \u00faj nemzed\u00e9kek megtal\u00e1lt\u00e1k\n\u00f6nazonoss\u00e1gukat. Ebben az ideol\u00f3giai t\u00f6bbes sz\u00e1mban, az\nideol\u00f3giai mez\u0151 eg\u00e9sz\u00e9t v\u00e9ve alapul, a kisebbs\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l\n\u2013 paradox m\u00f3don \u2013 az alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9keket, bizonyos alapvet\u0151\nnemzeti jelk\u00e9peket illet\u0151en konszenzus volt, vagy legal\u00e1bbis\nnagyobb volt a konszenzus, mint a jelk\u00e9phaszn\u00e1lati egyes sz\u00e1m\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt. Teh\u00e1t a polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g a kisebbs\u00e9g\nsokkal sz\u00e9lesebb r\u00e9tegeit \u00e9rint\u0151 egyet\u00e9rt\u00e9s \u00e9s identit\u00e1s\u00e9lm\u00e9ny\nlehet\u0151s\u00e9geit biztos\u00edtotta, azzal, hogy az ideol\u00f3gi\u00e1k harc\u00e1ban\nis az identit\u00e1s alapvet\u0151 jelk\u00e9peit forgalmazta . Ez\u00e9rt fontos\n\u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnk a V\u00e1s\u00e1rhelyi Tal\u00e1lkoz\u00f3. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nmarxizmus gy\u0151zelm\u00e9vel \u00faj helyzet \u00e1llt el\u0151. Az \u00faj helyzetben\nl\u00e9nyegesen megv\u00e1ltozott a nemzed\u00e9kv\u00e1lt\u00e1s \u00e9s a nemzetis\u00e9gi\nint\u00e9zm\u00e9nyek viszonya. \u00daj int\u00e9zm\u00e9nyeket,\n\u00faj kereteket hoztak l\u00e9tre. Ezekbe az \u00faj keretekbe azt\u00e1n vagy\nbelen\u0151 egy nemzed\u00e9k, vagy sem. Szerencs\u00e9s esetben, mint az\nIfj\u00famunk\u00e1s vagy a Megyei T\u00fck\u00f6r, az \u00faj nemzed\u00e9k (ez esetben az\n\u00fan. m\u00e1sodik Forr\u00e1s-nemzed\u00e9k) \u201emag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette\u201d a keretet,\n\u201ebelen\u0151tt\u201d abba. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEhhez\naz \u00faj helyzethez vegy\u00fck most hozz\u00e1, hogy Bib\u00f3 Istv\u00e1n\nKelet-Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk, ahol a szubjektum tal\u00e1lkoz\u00e1sa saj\u00e1t\nn\u00e9p\u00e9vel \u00e9s l\u00e9t\u00e9vel mindig rendk\u00edv\u00fcli probl\u00e9m\u00e1kat jelentett a\nszubjektum sz\u00e1m\u00e1ra. Ez az el\u00e9g tart\u00f3snak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 adotts\u00e1g\nszabta meg, hogy a n\u00e9pi-nemzeti jelk\u00e9pek haszn\u00e1lata, teh\u00e1t a n\u00e9pi\nideol\u00f3gia mindig a mindenkori hatalmi keretekre t\u00e1maszkodott, az\nadott int\u00e9zm\u00e9nyi keretek kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, az \u00e9ppen\nuralkod\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve pr\u00f3b\u00e1lta saj\u00e1t \u00e9rdekeit\nk\u00e9pviselni. A nemzetis\u00e9g vonatkoz\u00e1s\u00e1ban ez sokkal\nhatv\u00e1nyozottabban jelentkezik. Az \u201eegy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ethosza\u201d\njellemezte azt a nemzed\u00e9ket is, amelynek a gyermekei most\n,,h\u00f3b\u00f6rg\u00e9ssel\u201d v\u00e1doltatnak. Ez az ethosz mindig az adott\nint\u00e9zm\u00e9nyi keretek maxim\u00e1lis, min\u0151s\u00e9gi kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t\nszorgalmazta, s folyamatosan \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtette mag\u00e1t az \u00fajabb\nnemzed\u00e9kekre mindaddig, am\u00edg az egyazon ideol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcli\nmeg\u00fajul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geivel \u00e9s alternat\u00edv\u00e1ival lehetett sz\u00e1molni,\nmindaddig, am\u00edg az adott ideol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcl az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb\nnemzed\u00e9kek m\u00e1s-m\u00e1s form\u00e1ban \u2013 ak\u00e1r nemzed\u00e9kideol\u00f3gi\u00e1ban \u2013\nmeg tudta fogalmazni saj\u00e1t t\u00f6rekv\u00e9seit, ki tudta fejezni saj\u00e1t\n\u00e9rdekeit \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gleteit. A m\u00e1sodik Forr\u00e1s-nemzed\u00e9k ilyen\nnemzed\u00e9k-ideol\u00f3gi\u00e1val \u201ecsemp\u00e9szte be\u201d mag\u00e1t az adott\nkeretekbe. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nprogn\u00f3zisk\u00e9rd\u00e9s most a k\u00f6vetkez\u0151: mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, amikor a\nt\u00e1rsadalom szerkezetv\u00e1ltoz\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben (v\u00e1rosi\nl\u00e9thelyzetben) \u2013 ami egyre ink\u00e1bb vil\u00e1gjelens\u00e9g \u2013 az\nidentit\u00e1sv\u00e1ls\u00e1gok kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck. Nemcsak a nemzetis\u00e9g\natomiz\u00e1l\u00f3dott egyedei tal\u00e1lj\u00e1k meg mind nehezebben saj\u00e1t etnikai\nidentit\u00e1sukat, hanem \u2013 mint Egyed P\u00e9ter elmondta \u2013 az ifj\u00fas\u00e1g\nis, s\u0151t az ifj\u00fas\u00e1g eset\u00e9ben kett\u0151s identit\u00e1sv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l is\nbesz\u00e9lhet\u00fcnk. Arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az ifj\u00fas\u00e1g nem tudja\nmegfogalmazni a saj\u00e1t integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 ideol\u00f3gi\u00e1t,\nmert etnikai \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1hoz \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1hoz\negyar\u00e1nt nehezen jut el. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezekkel az\nidentit\u00e1sv\u00e1ls\u00e1gokkal f\u00fcgg \u00f6ssze az a ritualiz\u00e1ci\u00f3s folyamat,\namelyet az el\u0151bb mint jelens\u00e9get le\u00edrtam. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nk\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151: mi t\u00f6rt\u00e9nik az egynem\u0171 szeml\u00e9leti\nmez\u0151ben \u00e9s a szubjektum kelet-eur\u00f3pai adotts\u00e1gaival megterhelten\nakkor, ha azt a kett\u0151s ritualiz\u00e1ci\u00f3s folyamatot is tudom\u00e1sul\nvessz\u00fck, amely egyfel\u0151l a nemzetis\u00e9gi kult\u00far\u00e1ban, m\u00e1sfel\u0151l az\nifj\u00fas\u00e1gi-\u00e9rtelmis\u00e9gi szubkult\u00far\u00e1ban \u2013 az el\u0151bbi\nt\u00fck\u00f6rk\u00e9pek\u00e9nt \u2013 v\u00e9gbemegy. Az erre a k\u00e9rd\u00e9sre adand\u00f3\nv\u00e1laszunk \u2013 vagy v\u00e1laszaink \u2013 az\u00e9rt fontosak, mert ett\u0151l\nf\u00fcgg, hogy milyen szerepet tulajdon\u00edtunk a j\u00f6v\u0151ben az \u00fajabb\n\u00e9rtelmis\u00e9gi nemzed\u00e9keknek. \u00c9s ett\u0151l f\u00fcgg az is, hogy hogyan\nhat\u00e1rozzuk meg az \u00e9rtelmis\u00e9g t\u00e1rsadalmi-nemzetis\u00e9gi\nfelel\u0151ss\u00e9g\u00e9t. \n<\/p>\n\n\n\n

\nBalogh\nEdg\u00e1r \u201en\u00e9pszolg\u00e1lati\u201d elk\u00e9pzel\u00e9se szerintem mindaddig\n\u00e9rv\u00e9nyes marad, am\u00edg az \u00e9rtelmis\u00e9get olyan szak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt\nfogjuk fel, aki a tud\u00e1s\u00e1t adja \u00e1t a n\u00e9pnek. M\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l sem\nilyen egyszer\u0171 a helyzet, ha abb\u00f3l indulunk ki, hogy \u00e9rtelmis\u00e9gi\ntud\u00e1sunk mindink\u00e1bb hipotetikus tud\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik. \u00c9s ezt az\n\u00e1lland\u00f3 fel\u00fclvizsg\u00e1latnak kitett tud\u00e1st kell \u00e1tadni egy olyan\nkelet-eur\u00f3pai n\u00e9pnek, amely bizonyoss\u00e1gokhoz szokott. Min\u00e9l\nbizonytalanabb a helye-helyzete, ann\u00e1l \u201enagyobb\u201d bizonyoss\u00e1gokra\n\u00e1h\u00edtozik. Teljess\u00e9ggel k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 v\u00e1lik ez a \u201en\u00e9pszolg\u00e1lati\u201d\nelv akkor, amikor az eml\u00edtett ritualiz\u00e1ci\u00f3s folyamat k\u00f6vetkezt\u00e9ben\naz \u00e9rtelmis\u00e9g mindink\u00e1bb arra k\u00e9nyszer\u00fcl, hogy a jelk\u00e9pek\n\u00e1tad\u00e1s\u00e1ban tekintse szak\u00e9rt\u0151nek mag\u00e1t. M\u00e9g k\u00e9rd\u00e9sesebb a\nhelyzet, ha ezek olyan szents\u00e9gk\u00e9nt kezelt, mindink\u00e1bb\nritualiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 jelk\u00e9pek, amelyeknek a haszn\u00e1lata kizar\u00f3lag az\n\u00e9rtelmis\u00e9gre korl\u00e1toz\u00f3dik. Mert az \u00e9rtelmis\u00e9g bels\u0151\njelk\u00e9phaszn\u00e1lata ann\u00e1l t\u00f6bb szertart\u00e1sszer\u0171 elemet tartalmaz,\nmin\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 sz\u00e1m\u00edthat befogad\u00e1sra a nemzetis\u00e9g egy\u00e9b\nr\u00e9tegein\u00e9l. Azokn\u00e1l, akiknek m\u00e1s a r\u00edtusuk, m\u00e1sok a jelk\u00e9peik.\nA befogad\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9gei pedig egyre szertart\u00e1sszer\u0171bb\u00e9 teszik\nmag\u00e1t az \u201e\u00e1tad\u00e1st\u201d is. Hogyan alakul ebben a helyzetben az\n\u00e9rtelmis\u00e9g funkci\u00f3ja? Ha a ,,n\u00e9pszolg\u00e1lat\u201d nev\u00e9ben azt\ntessz\u00fck a feladat\u00e1v\u00e1, hogy mindenkihez el- vagy ink\u00e1bb\n\u201ele\u201d-juttassa a saj\u00e1t jelk\u00e9peit, hogy a hagyom\u00e1nyos hum\u00e1n\nkult\u00fara jelk\u00e9pei alapj\u00e1n teremtsen nemzetis\u00e9gi-t\u00e1rsadalmi\nkonszenzust, saj\u00e1tos ellentmond\u00e1shoz jutunk. \n<\/p>\n\n\n\n

\nEgyr\u00e9szt\neltekintett\u00fcnk att\u00f3l, hogy nemcsak az \u00e9rtelmis\u00e9gnek lehetnek\nsaj\u00e1t r\u00edtusai, saj\u00e1t jelk\u00e9phaszn\u00e1lata . M\u00e1sr\u00e9szt az\n\u00e9rtelmis\u00e9gen bel\u00fcl sem biztos, hogy a ma m\u00e1r d\u00f6nt\u0151 s\u00faly\u00fa\nm\u0171szaki \u00e9rtelmis\u00e9gre a hagyom\u00e1nyos hum\u00e1n jelk\u00e9pek\n\u201er\u00e1tukm\u00e1lhat\u00f3k\u201d… \n<\/p>\n\n\n\n

\nBalogh\nEdg\u00e1r<\/strong><\/em>: Els\u0151sorban az anyanyelvr\u0151l van sz\u00f3, csak azut\u00e1n a\njelk\u00e9pekr\u0151l! Az anyanyelv szempontj\u00e1b\u00f3l egyenl\u0151ek! \n<\/p>\n\n\n\n

\nAradi\nJ\u00f3zsef<\/strong><\/em>: Nyilv\u00e1nval\u00f3an az anyanyelvr\u0151l is sz\u00f3 van… \n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f3th\nS\u00e1ndor<\/strong><\/em>: A fogalmi gondolkod\u00e1s legal\u00e1bb annyira saj\u00e1tj a\naz embernek, mint a jelk\u00e9p \u00e9s a r\u00edtus! \n<\/p>\n\n\n\n

\nAradi\nJ\u00f3zsef<\/strong><\/em>: Val\u00f3ban saj\u00e1tja \u2013 anyanyelv is, fogalmi\ngondolkod\u00e1s is. Azokban a korszakokban, amikor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6nnyen\nmeg tudja tal\u00e1lni saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1t az ideol\u00f3gi\u00e1k t\u00f6bbes\nsz\u00e1m\u00e1n bel\u00fcl, ezek a k\u00e9rd\u00e9sek fel sem tev\u0151dnek. Most viszont,\namikor \u2013 \u00e9ppen t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 \u00f6sszefonod\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013\na nemzetis\u00e9gi kult\u00fara \u00e9s az ifj\u00fas\u00e1gi szubkult\u00fara vonatkoz\u00e1s\u00e1ban\negyar\u00e1nt \u00faj helyzet \u00e1llt el\u0151 \u2013 az \u00faj helyzettel az is egy\u00fctt\nj\u00e1r, hogy maguk a k\u00e9rd\u00e9sek m\u00e1sk\u00e9nt vet\u0151dnek fel: a \u201ejelk\u00e9pek\nritu\u00e1lis \u00e1tad\u00e1s\u00e1nak\u201d \u00e9rtelmis\u00e9gi-szak\u00e9rt\u0151i tud\u00e1sa az\n\u00f6nazonoss\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l fontosabb\u00e1 v\u00e1lt a verb\u00e1lisan\nmegfogalmazhat\u00f3n\u00e1l. \n<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f6rt\u00e9netileg\nn\u00e9zve, m\u00edg a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl a\nh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az ideol\u00f3giai t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1ghoz a r\u00edtusok egyes\nsz\u00e1ma t\u00e1rsult, m\u00e1ig teljesen megfordult ez a helyzet. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek\nvoltak az ideol\u00f3gi\u00e1k, de ugyanazt \u00e9nekelt\u00e9k, ugyanabba a\nt\u00f6rzsk\u00e1v\u00e9h\u00e1zba j\u00e1rtak, ugyanazt a v\u00e1rosk\u00e9pet haszn\u00e1lt\u00e1k\njelk\u00e9pk\u00e9nt az ideol\u00f3giai frontvonalak mindk\u00e9t oldal\u00e1n. Ma \u201eegy\naz ideol\u00f3gia\u201d, de m\u00e1st \u00e9nekelnek, m\u00e1s k\u00e1v\u00e9z\u00f3ba vagy kocsm\u00e1ba\nj\u00e1rnak, m\u00e1s \u201ev\u00e1rosk\u00e9pet\u201d, \u201eFellegv\u00e1r-k\u00e9pet \u201d haszn\u00e1lnak\nnemcsak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzed\u00e9kek, hanem egy nemzed\u00e9ken bel\u00fcl is.\nA jelk\u00e9pek, r\u00edtusok t\u00f6bbes sz\u00e1m\u00e1hoz az is hozz\u00e1tartozik, hogy a\nFellegv\u00e1r-oldal \u201enemzed\u00e9ke\u201d m\u00e1s csoportr\u00edtust dolgoz ki a\nmaga sz\u00e1m\u00e1ra, ami a saj\u00e1tja, amit \u0151 maga hozott l\u00e9tre, m\u00edg az\nint\u00e9zm\u00e9nyek az adotts\u00e1g, a hagyom\u00e1ny r\u00edtusait v\u00e9dik \u00e9s viszik\ntov\u00e1bb. Egyed P\u00e9ter \u201erejtett ideol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l\u201d besz\u00e9lt,\nszerintem a ritu\u00e1lis t\u00f6bbes sz\u00e1m rejtett ideol\u00f3giai t\u00f6bbes\nsz\u00e1mot hordoz. \n<\/p>\n\n\n\n

\nHa\nk\u00f6vetkezetesen v\u00e9giggondoljuk a dolgokat, az itt \u201eh\u0151b\u00f6rg\u00e9snek\u201d\nvagy \u201emetanyelvnek\u201d nevezett \u00e1tmenet ut\u00e1n egy olyan \u201eegy\nsz\u00e1l\u201d nemzed\u00e9k k\u00f6vetkezik majd \u2013 s ezt \u00e9ppen a felhozott\n\u201ekem\u00e9ny\u201d t\u00e9nyekb\u0151l musz\u00e1j levezetnem \u2013, amelyiknek, ha\nl\u00e9tezni akar, ny\u00edlt form\u00e1ban is meg kell maj dtudnia fogalmazni\nsaj\u00e1t kett\u0151s identit\u00e1s\u00e1t. \u00c9s nemcsak \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra\nfogalmazza azt meg, nemcsak saj\u00e1t \u00e9rtelmis\u00e9gi l\u00e9t\u00e9vel tud \u00fagy\ntal\u00e1lkozni, hanem m\u00e1s r\u00e9tegek l\u00e9t\u00e9vel, \u00e9rt\u00e9keivel,\njelk\u00e9peivel, tud\u00e1ssz\u00fcks\u00e9glet\u00e9vel is, s e tal\u00e1lkoz\u00e1s a\nk\u00fcl\u00f6nnem\u0171s\u00e9gek dial\u00f3gusa lesz. Moln\u00e1r Guszt\u00e1v programja\nfelt\u00e9tlen\u00fcl ebben az ir\u00e1nyban tesz egy l\u00e9p\u00e9st, mert a t\u00f6rt\u00e9nelem\nt\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g\u00e1val val\u00f3 tartalmi ismerked\u00e9s nemcsak egyf\u00e9le\nritu\u00e1lis jelk\u00e9phaszn\u00e1latot, hanem egy\u00e1ltal\u00e1n mindenf\u00e9le\nritualiz\u00e1ci\u00f3t rombol. Mindenk\u00e9ppen olyan dolog ez, amiben\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzed\u00e9kek \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re\njuthatnak, ha a t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g folytonoss\u00e1g\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa ez\na k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151. \n<\/p>\n\n\n\n

\nVannak\nelt\u0171nt, els\u00fcllyedt nemzed\u00e9kek is \u2013 ilyen a m\u00e1sodik\nForr\u00e1s-nemzed\u00e9k \u00e9s a sz\u00f6veg\u00edr\u00f3k k\u00f6zti hi\u00e1tus nemzed\u00e9ke \u2013,\nakiket ez a t\u00f6rt\u00e9neti kih\u00edv\u00e1s felt\u00e1maszthat. Ha az itt jelenl\u00e9v\u0151\nfiatalok els\u0151sorban ink\u00e1bb \u00f6nmagukkal voltak elfoglalva, s nem\nv\u00e1laszoltak erre a kih\u00edv\u00e1sra, tal\u00e1n ez az els\u00fcllyedt nemzed\u00e9k\nv\u00e1llalkozik majd a Moln\u00e1r Guszt\u00e1v-program vagy az Egyed\nP\u00e9ter-javaslat v\u00e9gigvitel\u00e9re. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAz\nelmondottak \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9n a l\u00e9tez\u0151 r\u00edtusok t\u00f6bbes sz\u00e1ma\nmellett tudok csak \u00e1ll\u00e1st foglalni, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tolerancia\ngyakorl\u00e1sa mellett. Ebben a dologban \u2013 \u00fagy \u00e9rzem \u2013 sokkal\nnehezebb megegyezn\u00fcnk… \n<\/p>\n\n\n\n

\nSz\u00e1sz\nJ\u00e1nos<\/strong><\/em>: \u00cdgy van. \u00cdgy van. \n<\/p>\n\n\n\n

\nAradi\nJ\u00f3zsef<\/strong><\/em>: …l\u00e9v\u00e9n, hogy ezek nem a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben\nvett racion\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek. A hagyom\u00e1nyos racionalizmus a k\u00f6zre,\naz egys\u00e9g ir\u00e1nti felel\u0151ss\u00e9gre hivatkozva k\u00f6nnyen kitudhatja a\nnemzetis\u00e9gi kult\u00far\u00e1b\u00f3l mindazt, ami a mindennapi \u00e9let\nforradalm\u00e1hoz, sz\u0171kebb csoportok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gteremt\u0151 k\u00eds\u00e9rleteihez,\nsaj\u00e1t intim jeleik megteremt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. A\nk\u00f6z- \u00e9s a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1nak ez a tendenciaszer\u0171en jelentkez\u0151\negybeolvad\u00e1sa a hagyom\u00e1nyos racionalizmus sz\u00e1m\u00e1ra nyilv\u00e1n\nirracionalizmusnak t\u0171nhet. Nagyon is hozz\u00e1szoktunk ahhoz, hogy\nminden verb\u00e1lis s\u00edkon \u00e9s minden k\u00f6nnyen racionaliz\u00e1lhat\u00f3 m\u00f3don\nfolyt a kult\u00far\u00e1nkban, \u00e9s amikor egy olyan helyzet el\u0151tt \u00e1llunk,\nhogy egy t\u00f6rt\u00e9neti tendencia m\u00e1s k\u00f6nt\u00f6sben, a szertart\u00e1sok\nk\u00f6nt\u00f6s\u00e9ben jelentkezik \u2013 fogalmi nyelvvel is lehet r\u00edtusokat\nv\u00e9gezni, tal\u00e1n a fodormenta-nyelv a legjellemz\u0151bb ilyen fogalmi\nnyelvvel v\u00e9gzett r\u00edtus \u2013, ezt k\u00e9ptelenek vagyunk meg\u00e9rteni,\nk\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp a m\u00f6g\u00f6tte h\u00faz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti tendencia is\n\u00e9rthetetlen marad sz\u00e1munkra.<\/p>\n\n\n\n

\nT\u00f3th\nS\u00e1ndor<\/strong><\/em>: Ford\u00edtva \u00fclt\u00fcnk a l\u00f3ra, uraim! Ez kellett volna\nvitaind\u00edt\u00f3 legyen, \u00e9s akkor tal\u00e1n eljutottunk volna valahov\u00e1. \n<\/p>\n\n\n\n

\nG\u00e1ll\nErn\u0151<\/strong><\/em>: F\u00e9l \u00e9v m\u00falva tal\u00e1lkozunk. \n<\/p>\n\n\n\n

\nA\nmagn\u00f3f\u00f6lv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtette Markos P\u00e9ter-P\u00e1l. Lejegyezte Bretter\nZolt\u00e1n \u00e9s Aradi J\u00f3zsef. A szerz\u0151k n\u00e9melyikre ut\u00f3lagosan\nkieg\u00e9sz\u00edtette a sz\u00f6veg\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tegnap j\u00f6tt velem szembe a f\u00e9szb\u00fakon az \u00c9let \u00e9s Irodalomb\u00f3l megosztott L\u00e1ng Zsolt \u00edr\u00e1s: Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va h\u00e1tizs\u00e1kja. Megnyitottam, megv\u00e1rtam, hogy lemenjen a f\u00e9l perc rekl\u00e1m, majd elolvastam. Amikor a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtem ezek jutottak eszembe:– A sorb\u00f3l kil\u00e9p\u0151 \u00e9n mindig m\u00e9rhetetlen\u00fcl kiszolg\u00e1ltatott. – L\u00e1ng Zsolt 40 \u00e9vet \u00e1t\u00edvel\u0151 kifut\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli eszmefuttat\u00e1sa K\u00edv\u00e1ncsi lettem a hivatkozott … A m\u00fal\u00f3 id\u0151ben … zsugorodva<\/span> r\u00e9szletei…<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-4345","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4345","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4345"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4345\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4350,"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4345\/revisions\/4350"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4345"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4345"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nagyistvan.pecska.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4345"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}