Pécskaiak, rokon lelkek, magyarok

2005. óta az Arad megyei Pécskán novemberben évente van Klebelsberg-nap. Idén Ormós Zsigmondra figyeltünk, de Klebelsberg Kunot sem feledtük. Jobbnál jobb előadások hangzottak el. Az eddigi rendezvények állandó résztvevője, Irházi János újságíró szerint „nagyon színvonalas volt”. Az elhangzott előadások: Szekernyés János, helytörténész, műkritikus, irodalom- és művelődéstörténész, újságíró, szerkesztő – A szabadelvűség és a művészetek elkötelezettje. 200 esztendeje Pécskán jött a világra Ormós Zsigmond, Miklósik Ilona, muzeológus művészettörténész – Ormós Zsigmond családja, az ember és az intézményteremtő, Bodó Barna, docens politológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Ormós Zsigmond temesi szereplése és politikusi pályája és Dr. Erdősi Károly, a pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Emléktársaság ügyvezető elnöke – Nemzeti önismeret – Klebelsberg öröksége. A rendezvény résztvevői megkapták a 2012-es Klebelsberg-nap előadásait tartalmazó Klebelsberg-napi füzetek 3. kötetét.

Ormós Zsigmond portréja,  Id. Vastagh György festménye - a temesvári képtárban

Ormós Zsigmond portréja,  Id. Vastagh György festménye – a temesvári képtárban

Puskás-Klebelsberg-szobor

Jecza Péter Klebelsberg-szobra Pécskán

Klebelsberg-nap, mert az államférfi, minden idők legnagyobb magyar kultúrpolitikusa Magyarpécskán született 1875-ben. Osztrák apja, Gróf Klebelsberg Jakab, akkor éppen itt volt huszárszázados. Nincs két éves, amikor árván marad, mert a lovasbalesetet szenvedett apja másfél év szenvedés után belehal sérülésébe. Nem követi apja családjának hagyományát, és nem lesz katona. Édesanyja dunántúli magyar kisnemes családjában nőtt föl majd a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tanult, ahonnan budapesti, müncheni, bécsi, párizsi egyetemeken lett jogász tudóssá.

Ormós Zsigmond is Magyarpécskán született, 1823-ban. A közhivatalnok család sarja itt jár elemi iskolába. A közhivatalnok, gyermektelen nagybátyja, Ormós András, örökbe fogadja, és temesvári majd szegedi piaristáknál taníttatja. A nagyváradi jogakadémián lesz jogásszá.

Klebelsberg, grófságának is köszönhetően, az egyetem elvégzése után kormányhivatalt kap a miniszterelnökségen. . Feladata a határon túli, a korabeli Magyar Királyságon kívül élő magyarok oktatásának megszervezése. 1904-től a Szlavóniában tevékenykedő Julián Egyesület elnöke, amelynek alapításakor Tisza István miniszterelnök azt mondta, hogy a kivándorolt és a szórványban porladó magyarságnak a megsegítése természetes kötelessége a mindenkori magyar kormánynak. Az eredmény: 1913-ban, az utolsó békeévben a magyar ajkú iskolaköteles korosztálynak már 90 %-a anyanyelvű iskolába jár Horvátországban. 1913-tól példaképének, Gróf Tisza Istvánnak a kormányában külügyi és nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott. Klebelsberg 1916-tól 1932-ben bekövetkezett haláláig országgyűlési képviselő.

Ormós Zsigmond tanulmányai után Temes megyei pozsonyi kiskövet lesz, ahol Kölcsey Ferenc a példaképe. Egyik életre hívója, tevékeny élharcosa az 1834-ben a szabadelvű országgyűlési ifjúság által megalapított Társalkodási Egyletnek. Következetes, konokul elvhű, a függetlenséghez és a liberális eszmékhez rendíthetetlenül ragaszkodó. Cikkeket, értekezéseket és elbeszéléseket írt. 1836-ban Temes megye tiszteletbeli aljegyzője, 1838-ban fizetéses megyei aljegyző, 1841-ben rékási szolgabíró, 1846-tól Buziáson szolgabíró.

Klebelsberg az alaposan előkészített, körültekintően elvégzett munkában hitt. Huszti József, 1942-ben megjelent Gróf Klebelsberg Kuno életműve című könyvében írta: «1902-ben vagyunk: Klebelsberg 27 éves. Panaszkodik, hogy még nyáron is nagyon sok dolga volt a hivatalban, s így nem készülhetett fel kellő alapossággal az útra. … „Minden utazás három részből kell, hogy álljon: az előtanulmányokból, magából az útból s az utótanulmányokból.” Ez alkalommal szerinte az előtanulmányok a nagy elfoglaltság miatt „rosszul” sikerültek. De mivel nem volt Klebelsberg megelégedve? „Burckhardt görög művelődéstörténetéből csak két kötetet tudtam befejezni, a harmadik, mely már megjelent, novemberre marad. Curtius nagy művében alig jutottam el a dor vándorlásig; a hiányt egy német középiskolai tankönyvvel pótoltam.” Csak annak örül s azzal vigasztalódik, hogy eddigi útjain látni mar megtanult: „s ez sem olyan könnyű, mint sokan gondolják.” Azt reméli, hogy a harmadik szakasz, a kérdések utólagos tanulmányozása, majd zavartalanabb lesz, s így alaposabban sikerül.»

Ormós egész életében keveset aludt, napi 4-5 órát, és a többi időt munkával töltötte. Kiskövetként, vagyis jogász gyakornokként a megyének küldött jelentéseit két példányban írta, pennával, tintával, többnyire éjjel. Egyet az őt kiküldő hivatalnak, a másikat fölnevelő nagybátyjának. Sokat utazott, így szedte össze az általa alapított Temesvári Képtár gyűjteményének máig alapját képező igen értékes festmény-, dísztárgy gyűjteményét. Utazásai nyomán írta meg az 1860-1863 között megjelent hat kötetes Utazási emlékek, vagy az 1883-ban kiadott, mindmáig nélkülözhetetlen Árpádkori művelődésünk története című művét. Nappal végezte hivatali munkáját, éjjeli ébrenlétét a művészettörténetnek és a szépírásnak szentelte.

Klebelsberg a közhivatalnoki ranglétra végigjárása után politikusként is nagyon nagyot alkotott. A Hothy Miklós – Gróf Bethlen István – Gróf Klebelsberg Kuno tirumvirátus tagja volt. Nélkülük Magyarország nem heverhette volna ki az I. világháború anyagi veszteségeit, és nem tért volna magához a Trianon okozta lelki sérülésből. 1919-ben Bethlennel keresztény pártot szervez. 1921-ben pártonkívüliként lett belügyminiszter. 1922-től a frissen alakult Egységes Párt politikusaként lett képviselő, majd 1922-től végig, 1931. augusztus 24-éig a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere.

Ormós Zsigmond elsősorban közhivatalnok volt, de abban politikusnak is elsőrendű. Ugyanis kezelni tudta a soknemzetiségű Temesköz, ha úgy tetszik Bánság megannyi ebből adódó helyzetét. 1860 őszén Temes megye főjegyzővé választotta, 1866-ban a vármegye alispánjának, 1871-ben főispánnak választották, amiből 76 évesen, 1889-ben mentették föl.

Klebelsberg elsőrendű feladatnak tartotta a magyarság kulturális színvonalának emelését, és szellemi teljesítményének fokozását. Ezt a célt szolgálta neonacionalizmusa, aminek egy kötetnyi írást szentelt. Egyik megfogalmazása: „Mert mit értek én neonacionalizmus alatt?

A pozitív, az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását; a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadőlt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában; öntudatos összefogást a kritika túltengéseivel, a hiperkritikával és általában a negatív emberekkel szemben, mert ha a negatív emberek befolyása a közvéleményben felülkerekednék, ez végzetesen megállítaná a nemzetet a modern haladás útján. A neonacionalizmus a korábbi idők szónokló, ünneplő, civódó és kesergő hazaszeretetével szemben a munkás hazaszeretetet hangsúlyozza. Ép úgy szembeszáll a jogosulatlan önámítással, mint a nemzet önbizalmának kishitű lefokozásával; ép úgy szembeszáll a naiv optimistákkal, mint a baljósokkal és a kétségbeesés apostolaival.

Ormós történelmi és régészeti múzeum-társulatot szervezett, amely közgyűjteményének alapját az ő igen gazdag festmény-, metszet-, érme-, porcelán-, könyv- és kéziratgyűjteménye képezte, és ma is ma is a temesvári múzeumok alapkollekciójaként tartják számon. Támogatta a művészeteket. Végtelenül szerény és elhivatott volt. 1871. május 15.-és mondta: «Az érdem önöké, enyim a jutalom. Zsenge ifjúságom óta … minden kitüntetést, mely a közélet pályáján ért … a tekintetes megyei közönség kegyességének köszönhetem. … Mindazon sikert, melyet közügyeink terén kivívtam …  Önökkel összhangzásban … voltam szerencsés elérni. … S a megyének … kedvező hírnevét … ezen megye tisztikara, … tisztviselőtársaim közreműködésének köszönhetem. … Hogy … némi megismerést kivívtunk, mind ez Önök műve Uraim, nem az enyim, ki csak egyes napszámos valék, ki csak arra voltam hivatva: hogy szándokaikat a lehetőségig érvényesítsem.… A nemzet … érdekei saját legjobb meggyőződésemmel megegyeznek, támogatásom … benső ösztönzésből származik. … Mint főispán az írott törvényre hivatkozom… Megyénk sajátságos helyzetét, melyben a vallásfelekezetek és nemzetiségek oly nagy változatosságban, de örvendetes egyetértésben testvériesen megférnek eljárásaimban mindenkor figyelemben veendem…. Egy honnak polgárai s ugyanazon földnek lakói vagyunk mindnyájan; s én a honpolgárokat nem nemzetiségük, hanem erkölcsi érvényük szerint osztályozom. Egyik nemzetiséget a másik rovására kegyelni a hon legszentebb érdekeit sértő bűnnek tekintem. … Mint főispán törekvésem oda van irányozva, hogy pályám végén polgártársaim emlékemet e három szóban megörökítsék: „tevékeny, igazságos és hazafi volt.“»

Ormós és Klebelsberg is hitte és művelte a tájékoztatást. Mindketten folyamatosan írtak a megjelenő lapokban. Tudták, és koruk eszközeivel, meggyőződéssel művelték a nyilvánosságot. Rokon lelkek voltak.

Szerkesztett változata megjelent az Erdélyi Naplóban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .