Barabási Albert-László

Barabási Albert LászlóBarabási Albert-László Csíkszeredán született, Bukarestben és Budapesten tanult fizikát, majd Amerikában lett e tudomány doktora. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Nagyszerű magyar ember, és kiváló tudós.

Az Erdélyi Riport című hetilapban jelent meg Parászka Boróka vele készített nagyszerű interjúja, amelynek címe: Ez igazi forradalom lesz.

Az interjút a fészbúkon megosztotta Törzsök Erika budapesti szociológus is. Megosztása kapcsán alakult ki az alábbi billentyűcsevely:

.

Barabási Albert-László részletei…

Véndiáktalálkozó Tornyán

2012. november 4-én dőlt el, hogy 2013. június elsején lesz Tornyán véndiák-találkozó. Másnap hoztam létre egy fészbúk-csoportot.

A csoport sok fényképpel járult hozzá ahhoz a kiállításhoz, amely a tornyai kultúrotthon falát június elsején díszítette. Véndiáktalálkozó Tornyán részletei…

Ki a magyar – egy felvidéki vita szerint

2012. májusa és novembere között a szlovákiai Új Szó napilap Szalon mellékletében jelent meg egy 34 részes vitasorozat arról, hogy ki a magyar. A 34 írás egyik másik részéhez a világhálón az azt olvasók is hozzászóltak.

A vitáról Tamás Pál szociológus írt egy összefoglaló elemzést.

Összegyűjtöttem a vita teljes anyagát, a hozzászólásokkal együtt, és innen tölthetik le az érdeklődők.

Az 1956-os emlékmű avatása Pécskán

DSC_3390

A II. világháborút követő európai politikai átrendezés sok belső feszültséget szült a szovjet blokkhoz került államok népeiben, így a Kárpát-medencében élő magyarságban is. Magyarországon ezek a feszültségek 1956-ban törtek a felszínre. A magyar forradalomnak romániai ágai is voltak. Ezek legfontosabbikát Szoboszlay Aladár neve fémjelzi.
Az 1956-os pécskai emlékmű előzménye, hogy Szoboszlay Aladár Pécskán volt káplán, és az 1921. szilveszter estéjétől – minden bizonnyal utasításra – vezetett, és a prédikációk vezérgondolatát tartalmazó plébániai regiszterből Az 1956-os emlékmű avatása Pécskán részletei…

Aradimagyar

Aradi magyaron a megyeszékhely, de olykor a megye magyarjait is értik. Az alábbiakat e kettősség jegyében írom.

A 2011-es népszámlálás ideiglenes adatainak közzététele óta tudjuk, hogy mennyivel lettünk kevesebbek 2002-höz képest.

Varga E. Árpád Erdély Etnikai és felekezeti statisztikája című munkája és a Statisztikai Hivatal adatainak felhasználásával készült az itt közölt táblázat.

A 2011-es adatokat az 1920-asokkal vetettem össze.

A számok a mai közigazgatási egységekre, községekre, városokra, és nem csak azok igazgatási, székhelytelepüléseire vonatkoznak.

Kilencven év alatt 105 401-rõl 37 067-re fogytak az itteni magyarok, az akkori 21,85%-os megyei részarányról 9,06%-ra, ami 12,79%-os magyar térvesztést jelent. A fogyás 68 334 fõ, ami 64,83%-os csökkenést jelent. Arad megyében minden három magyarból csak egy maradt.

A 68 334 fõs fogyásból harmada aradi 23 704, amit Pécska (7564), Tőzmiske (3414), Nagyzerénd (2761), Nagyiratos (2436), Vinga (1823), Szinte (1823), Lippa (1614) követ, hogy csak a legtöbb magyart elvesztő községeket említsük.

1920-ban a táblázatban szereplõ 36 községben és városban élt a megye magyarjainak 95,00%-a, 100 137 fõ, míg 2011-ben 36 544, ami már 98,58%.

1920-ban még 22 községben és városban lakott ezernél több magyar, de 2011-ben már csak tízben.

1920-ban Aradon és még nyolc községben – Zimándújfalu, Kisiratos, Nagyiratos, Nagyzerénd, Sofronya, Tõzmiske, Németpereg és Pécska – voltak többségben a magyarok, 2011-ben már csak Nagyzerénd és Kisiratos községekben.

1920-ban a magyar nemzetállamból hivatalosan még ki sem szakított megyében lüktetett a magyar élet, amit 2011-ben sajnos nem mondhatunk el.

2011-ben semmilyen, saját sorsát befolyásolni képes, önálló közösségi döntési lehetőséggel nem rendelkezik a magyarság, sem Aradon, sem Erdélyben.

Nincsenek magyar intézményeink. Egyes – magunkénak mondott – iskolákban magyar tannyelvű oktatás folyik ugyan, de azoknak nincs intézményesült magyar közösségi függése.

Az itt-ott meglévő, néhány magyar ember ügyszeretetéből táplálkozó civilszervezetek nem képesek, de ha akarnák, akkor sem pótolhatnák a hiányzó, és létfontosságú községi, megyei szintű szervezettséget.

Az RMDSZ a maga számára létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsát, de nem tudta tartalommal megtölteni.

Az Erdélyi Nemzeti Tanács Arad megyében nem tudott intézményesülni.

A magyar képviseletet 1989-ben felvállaló RMDSZ nem erőtől duzzadó.

Lassan csak magyar anyanyelvű egyének leszünk, akiket hol ide, hol oda vet a jósorsunk, pedig ennél többet érdemelünk.

Újra kellene gombolni a kabátot, és megtenni a megtehetőt.

Értünk és helyettünk a nem magyarok semmit sem fognak tenni.

Varga Ottó – Aradi vértanúk albuma, 1890.

Az album borítója, címnegyede, tartalomjegyzéke, epilógusa és képei.

ARADI VÉRTANÚK ALBUMA.

ARAD SZ. KIR. VÁROS KÖZÖNSÉGE ÉS AZ ARADI «KÖLCSEY-EGYESÜLET»

MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTETTE

VARGA OTTÓ
TANÁR.

MÁSODIK, BŐVÍTETT KIADÁS.

FRANKLIN TÁRSULAT NYOMDÁJA – BUDAPEST.

ARAD SZ. KIR. VÁROS TULAJDONA.

MDCCCXC.
Varga Ottó – Aradi vértanúk albuma, 1890. részletei…