Vizsgák

Tanévkezdés előtt megszaporodnak a lapokban az oktatási rendszerrel és az iskolákkal kapcsolatos nyilatkozatok, és írások. Most sincs ez másként.

Az aradi Nyugati Jelen aradi és dévai tudósítója is írt az új tanévben esedékes változásokról, köztük arról is, hogy felvételi jegyekben az eddigi 50%-ról 75%-ra növelik a VIII. végén elért tudásszintmérő vizsgajegy részarányát.

Ami óta Romániában is végeznek nemzetközi tudásszintmérést – PERLS, TIMSS, PISA –, köztudott, hogy a hazai közoktatás Európa utolsó előtti helyén van.

Az okok sokrétűek.

A 2012-es tanév végi VIII-os vizsga után 29 megye: Arad, Argeş, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Brăila, Călăraşi, Dîmboviţa, Fehér, Galaţi, Gorj, Hargita, Hunyad, Kolozs, Konstanca, Kovászna, Máramaros, Maros, Neamţ, Olt, Prahova, Szatmár, Szeben, Szilágy, Teleorman, Temes, Tulcea, Vrancea, Vîlcea több, mint százezer vizsgázójának az eredményeit néztem át.

A nyolcadikos képességvizsgája 2006 - 00c

Alább a Magiszter idei áprilisi számában megjelent írásom olvasható.

 

A nyolcadikosok záróvizsgája, avagy az országosan egységes értékelés

Az oktatási tevékenység egyik legfontosabb eleme az elsajátított ismeretek mennyiségének és annak készségszintű alkalmazása képességének a mérése.

Ennek sikeres megvalósítása csak hosszú és nehézkes kutatómunkára alapozva lehetséges, és akkor tekinthető elértnek, ha a mérés során az értékelési eredmények normális, Gauss-görbe menti eloszlást adnak már viszonylag kis számú értékelt esetén is, és különösen nagy számú mintán.

Ezen az ábrán a normális eloszlás két görbéje látható. A baloldali a romániai 1-től 10-ig történő osztályozásnak, a jobboldali a mindennapi gyakorlat szerinti 4-től 10-ig terjedőnek az ideális jegyeloszlását ábrázolja. A további grafikonokon e görbék által határolt felületek az alaptól eltérő színűek, és átfedésüket egy szaggatott vonallal jeleztük.

A nyolcadikos képességvizsgája 2006 - 00b - normális eloszlás

A témának igen gazdag magyar szakirodalma van, de román anyagok is elérhetők.

–    Csapó Benő – Az iskolai tudás, 2002, Osiris kiadó

–   Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008

–    A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága

–   Fóris-Ferenczi Rita – A tervezéstől az értékelésig. Tanterv és értékeléselmélet. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2008.

–   Evaluarea Naţională la finalul clasei a IV-a, Bucureşti, 2007

–   Testarea naţională a elevilor în Europa: obiectivele, organizarea şi utilizarea rezultatelor, 2009

–   Calitatea în învăţământ şi educaţie: perspectiva managementului economic

–   Sistemul românesc de asigurare a calităţii educaţiei preuniversitare. Putem reforma formele fără fond

–   Replică la Nota de politici: „Policy Brief #62 Ianuarie 2013. Sistemul românesc de asigurare a calității educației preuniversitare. Putem reforma formele fără fond?” realizată de Societatea Academică din România

A McKinsey tanácsadó világcég készített egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt, amely a Mi áll a világ iskolai rendszerei legsikeresebb teljesítményének hátterében? címmel jelent meg, amelyben a nagyon jól teljesítő, illetve a gyors fejlődést mutató iskolarendszereknek közös vonásait hasonlították össze. Az országokat a PISA – az OECD Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelés Programja – és a TIMSS – matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító tudásszint-mérés – eredményei alapján választották ki. Összevetették a legjobban teljesítő Alberta (Kanada), Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Hongkong, Japán, Ontario (Kanada), Szingapúr és Új-Zéland valamint olyan államok oktatási rendszereit, ahol a bevezetett reformok jelentős hatással voltak a tanulási eredményekre: Atlanta, Boston, Chicago, Anglia, Jordánia, New York és Ohio.

Egyik következtetésük – a többi között – a tudásszint-mérés szükségessége, a másik pedig az, hogy a kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.

A romániai közoktatásban 1964-ig évenként volt cikluszáró tudásszint-mérés, majd 1999-ben bevezették a képességvizsgát, amit mostanra az országos egységes értékelés váltott föl.

Ezek a vizsgák két okból fontosak.

  1. Minden vizsgázó számot ad tárgyi tudásáról, értelmi képességeiről és készségeiről, hogy ezek ismeretében választhasson a továbbtanulási lehetőségek közül, illetve az egyes szakképző vagy elméleti középiskolák diákja lehessen.
  2. Az oktatási rendszer minőségjavító korrekciókat hajthasson végre.

A romániai társadalmi viszonyok azonban ezen ismérvek egyértelmű voltát föllazítják, torzítják.

A 2012. évi nyolcadikos cikluszáró, országosan egységes értékelés eredményei vittek rá, hogy összegyűjtsem minél több megye eredményét. Összesen 29 megye vizsgaeredményei kerültek föl – más-más formátumban – a világhálóra. Elsősorban ezek képezik e dolgozat hátterét. Arról nem voltak információim, hogy a vizsgaeredmények közzététele megyei kötelezettség volt-e, vagy saját helyi kezdeményezés. Tény, hogy a minisztérium a felvételi eredményeinek kihirdetésekor minden végzős vizsga- és fölvételi jegyét föltette a világhálóra de azok onnan szinte leszedhetetlenek, mert a 150 725 tanuló adatai 7 550 oldalon lettek volna elérhetőek.

A viszonyítás érdekében lássuk előbb a 2006. évi, Arad megyei képességvizsga egy-két tanulságát.

A mérés objektivitását azzal vélte elérni a minisztérium, hogy a megye 136 általános iskolájának diákjait 25 vizsgáztató központba gyűjtötte össze, és ott idegen pedagógusokkal felügyeltette dolgozataik megírását. Ezt követően a dolgozatokat öt javítóközpontba behívott tanárokkal javíttatták. Ezzel gondolták kizárni a szubjektivitás minden csíráját.

A vizsgázók matematika, román, anyanyelv, és átlagjegyeiből készült grafikonokból kiderül, hogy a szigorítási intézkedések keveset értek.

A nyolcadikos képességvizsgája 2006 - 01 - Arad

A grafikonból látszó javítóközpontonkénti nagy eltérések – átmenési arány: megyei 89,33%, ménesi 94,44%, vladimirescui 52,13% – azt mutatják, hogy a vizsgáztatási körülmények igen eltérőek lehettek. Amíg az aradi Ghiba Birta Gimnáziumban, Kürtösön, Fenlakon és Vladimirescun betartották a szigorú felügyeleti követelményeket, addig – a román vizsga után – a többi 21 vizsgáztató központ mindenikében volt több-kevesebb lazaság.

Az, hogy a vizsgaközpontonkénti átmenési arány román nyelvből és irodalomból csupán az említett négy vizsgáztató központban volt nagyobb, mint matematikából, arra enged következtetni, hogy nem tartották be a felügyeleti szabályokat. Az általános tapasztalat ugyanis az, hogy anyanyelvből – a román a vizsgázók zömének anyanyelve volt – jobb jegyeket érnek el a tanulók, mint matematikából. De a grafikonból látszik, hogy a matematika–román átmenési arányok közötti eltérések többnyire – a matematika javára – jelentősek. Erre egyetlen magyarázat van. A vizsgázók egy része valamilyen módon segítséget kapott.

Az alábbi grafikon a 4378 vizsgázó román, matematika és anyanyelv, valamint ezek átlagértékének, médiájának eloszlását ábrázolja.

A nyolcadikos képességvizsgája 2006 - 02 - Arad

A jegyeloszlás grafikonjából kitűnik, hogy a lehető legtöbb vizsgázónak átmenő jegyet adtak a dolgozatokat javító tanárok. 4,00 és 4,50 között nagyon kevesen, de 4,50 és 4,99 közötti jegyet senki sem kapott! Ezért a négyes utáni gödör és a 4,50 utáni nagy kiugrás.

A román jegyek 4,50 és 8,50 közötti eloszlása értelmezhetetlen. Hogy ebben a tartományban szinte azonos számú vizsgázó jutott minden jegyre, az szakmailag megmagyarázhatatlan.

A négyesnél kisebb jegyeknél látszik a – szokásos – matematika jegyek román alattisága. Az 5,00–7,00 közötti tartomány arról árulkodik, hogy a második, a matematika vizsgán elnézők, sőt segítők voltak a vizsgafelügyelők. 7,00 fölött a román jegyek a matematika fölé kerekedtek, de az elvárhatónál jóval többen kapták meg.

A matematikából 6,50-nél nagyobb jegyet kapók száma nagyon jól megközelítette az 1–10-es skála normális eloszlását, ami azt mutatja, hogy a jól teljesítő vizsgázók tudásához mért nehézségűek voltak a vizsgafeladatok.

Az Arad megyében anyanyelvből kapott jegyek – kis számuk miatt – nem teszik lehetővé érdemi következtetés levonását.

A matematika és román jegyek görbéinek csipkézettsége arról tanúskodik, hogy a cikluszáró tudásszint-mérés szakmai módszertanával, a tételek kalibrálásával nincs minden rendben. Megfelelő kalibráláson azt értem, hogy a nagyon könnyű, és az igen nehéz, a könnyű és a nehéz kérdések közötti megfelelő arány esetén a vizsgajegyek görbéi a Gauss-görbéhez közelítenének, és a nagy számú vizsgázó miatt egyesből közel annyi jegy lenne, mint tízesből, kettesből, mint kilencesből, hármasból, mint nyolcasból, és így tovább.

A vizsgaátlag görbéjén látszik az olykor már szakmai berkekben is emlegetett, 1-től 10-esig terjedő, de 5-ös átmenő jegyű romániai osztályzatadás ellentmondásossága. Szakmailag értelmezhetetlen a 6,50 fölötti átlagjegyet elért vizsgázók nagy száma.

A 2012-es országos értékelés

2012-ben Arad megye 124 iskolájában volt végzős nyolcadikos. A 3562 vizsgázó jegyeinek eloszlását mutatja az alábbi grafikon.

A nyolcadikos országos értékelés 2012 - 03 - Arad

A két vizsga között eltelt hat év alatt megszüntették a buktatást, ezért ezen a grafikonon nincs a 2006-oshoz hasonló törés az ötös jegynél.

Megmaradt viszont a vonalak csipkézettsége, ami megerősíti a romániai nyolcadikosok cikluszáró vizsgáztatásának módszertani, és tudásszint-mérési szakmai hiányosságait.

A matematika vonal két látványos törése – 2,50-nél és 7,50-nél –, valamint az egyértelmű maximum és a szélső minimumok – 1,50-nél és 10-nél – nagysága arra utal, hogy vagy nincs összhangban a tanított tananyag az elsajátíthatósággal, vagy a vizsgafeladatok rosszul kalibráltak, de a vizsgáztatási felügyelet hiányosságai is fölmerülhetnek, annak ellenére, hogy kamerákkal felügyelték a tantermeket.

A román vonal maximuma még a 4–10-es normális eloszlásnál is fél jeggyel nagyobbnál van az elvárhatónál. Az elnyúló emelkedése és az indokoltnál jóval kisebb csökkenése a tételsor rossz kidolgozottságára utal.

Az Arad megyében anyanyelvből kapott jegyek – kis számuk miatt – 2012-ben sem teszik lehetővé érdemi következtetés levonását.

A 2006-os és a 2012-es Arad megyei eredmények összehasonlíthatatlanok. Ez a körülmény is arra utal, hogy ezekkel a vizsgákkal sok minden nincs rendben. Szakmailag korrekt körülmények között ugyanabban a megyében mindössze hat év eltéréssel nem születhetnek összehasonlíthatatlan eredmények.

Alább az országosan egységes tételekkel és értékelési szempontok szerint megtartott 2012. évi nyolcadikos cikluszáró vizsga jegyeinek megyei szintű összehasonlító grafikonjait és a jegyeloszlását tekintjük át.

A román vizsga

Román nyelv és irodalomból Brăila megyében csupán a vizsgázók 8,32%-a kapott ötösnél kisebb jegyet, de Tulceaban is csak 22,85% teljesített ötös alatt. Érdekes, hogy a jelentős számú magyar vizsgázóval – 24,42% – rendelkező Szilágy megyében is csak 20,81% kapott ötösnél kisebb jegyet románból. A sorban utolsó színromán megye – Tulcea – után csak olyan megyék következnek, amelyekben jelentős a magyar vizsgázók aránya. E megyék között ötösnél nagyobb jegyet kapott a vizsgázók 24,19%-a Biharban (ahol a vizsgázók 20%-a kisebbségi), 24,65%-a Marosban (33,98%), 30,84%-a Szatmárban (28,31%), 42,28%-a Kovásznában (72,14%) és 51,65%-a Hargitában (93,98%).

Ez az adatsor azt sugallja, hogy a román nyelv tanításának eredményessége nem román gyermekeknek, akár kistérségi tömbben élő nemzetiségi tanulók esetében is, lehet majdnem olyan eredményes, mint a román gyermekeknek. Az okok és lehetőségek föltárása még mindig várat magára.

Lássuk, milyen volt a 29 megye jegyeloszlása románból.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 05 - román, megyénként

Az egytől tízig terjedő jegyskálán jól kalibrált tételsorral a jegyek görbéje maximumának az ötös és hatos között kellett volna lennie, de itt szinte a nyolcasnál van, ami még a 4–10-es normális eloszlási skála maximumánál is egy jeggyel nagyobb. Ez a görbe ezért arra enged következtetni, hogy nagyon rosszul voltak kalibrálva a vizsgatételek, ha egyáltalán volt ilyen szándék. A négyes tartományhoz tartozó oszlop alacsony, és az ötöshöz tartozó kiugró oszlop, és a nagyon sok ötös a javítás szubjektivitására, a javítótanárok átengedési reflexeire utalnak, holott a vizsgatermek bekamerázása, és a javítótanárok elzárása is ennek kiiktatását célozta. Ekkora mintán a túlságosan sok nagy jegy a nyolcas és kilences tartományban tudásszint-mérési ismérvekkel nem támasztható alá.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 08 - román

Összevetve a jegyek eloszlását, a vizsgázók számával és, akár az 1–10-es, akár a 4–10-es normális eloszlási görbékkel megállapítható, hogy ez a román vizsga reális tudásszint-mérésre alkalmatlan volt.

A matematika vizsga

Matematikából Gorjban voltak az eredmények a legjobbak. Itt a vizsgázók 36,08%-a kapott ötösnél kisebb jegyet, míg a szintén olténiai Oltban szerepeltek legrosszabbul a vizsgázók, ahol 65,03% nem érte el az ötöst. A gyenge széleken volt az erdélyi Kolozs és Szatmár is. Előbbiben 38,42% vizsgázó kapott ötös alatt, míg utóbbiban már 59,90%.

Mivel ezek az arányok nagyszámú vizsgázók teljesítménye alapján alakultak ki, itt is elmondható, hogy érdemes lenne alaposan szemügyre venni az okokat.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 06 - matematika, megyénként

Íme a matematika jegyek eloszlása:

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 09 - matematika

Föltűnően és megmagyarázhatatlanul nagy a négyesnél kisebb jegyet kapott vizsgázók száma.

A normális eloszlási görbék nincsenek köszönő viszonyban a jegyek eloszlásával.

A négyes és hatos, valamint a hetes és nyolcas közötti tartomány jegyei az 1–10-es skála normális eloszlásához közeliek, de a 6–7 közöttiek lényegesen alacsonyabb, a 8–9-esek pedig magasabb oszlopot adtak. A 9–10-es tartomány oszlopa minden realitást nélkülöz.

Mindez néhány következtetés levonását teszi lehetővé.

Az 1–4-es tartomány a megtaníthatatlanaul nehéz tananyagra, a 6–7-es a tételek rossz kalibrálására, míg a 8–10-es a vizsgafelügyelet lazaságára, külső segítségre utal.

Anyanyelv

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 07 - anyanyelv, megyénként

Amint az a grafikonból látszik, az anyanyelv-vizsgák eredménye is üzenet értékű. Beszterce-Naszód megyében minden vizsgázó legalább ötöst írt, és a leggyengébb Arad megyében is sikeresen vizsgázott a jelentkezők 88%-a. Ebből máris kitűnik a tételek könnyű volta, és a rossz kalibrálás.

Az anyanyelvből adott jegyek eloszlása a következő grafikonon szerepel.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 10 - anyanyelv

A jegyek eloszlása anyanyelvből és a normális eloszlás lényeges eltérést mutat.

A trendvonalból kiszakadt a 1–5-ös tartomány, és kiugrott az 5–6-os, ami itt is a javító tanárok engedékenységét tükrözi.

A 8–10-es tartományba irreálisan sok dolgozatot minősítettek.

A grafikonból egyértelműen látszik, hogy a vizsgatételek nagyon könnyűek voltak, ami a kalibrálás elmaradására is utal.

Az átlagjegyek

A román nyelv és irodalomból, matematikából és esetenként kisebbségi anyanyelvből kapott jegyek átlagának, a két szélen elhelyezkedő, Călăraşi és Máramaros megyék közötti lényeges eltérése – a vizsgázók 16,63 illetve 46,78 százalékának lett az átlaga ötösnél kisebb –, arra utal, hogy a vizsgáztatási körülmények, a felügyeleti szigor között – megyénként is – lényeges eltérések lehettek.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 04 - átlag, megyénként

Az átlagjegyek eloszlása a következő grafikonon szerepel.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 11 - átlagjegyek

A fentiekben jelzett ellentmondások dacára a hatosnál kisebb jegyek trendvonala közelít az 1–10-es normális eloszláshoz, de az 1–4-es átlagjegyek nagy száma a tananyag elsajátításának elmaradását mutatja, ami a nehéz és nagy mennyiségű tananyagot és a miatta ható csökkenő tanulási kedvet is tükrözi. A hatosnál nagyobb átlagjegyek sokaságára aligha van tudásszintmérési szakmai magyarázat.

Íme a fent bemutatott tantárgy-trendvonalak egymáshoz és a normális eloszláshoz való viszonyulása.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 14sz - összevetés 82

Befejezésül lássuk, hogyan viszonyultak a tanulmányozott megyék tanulóinak az V–VIII-ban elért, a felvételi jegybe is beszámított jegyeik átlaga, az országosan egységes értékelésen elért jegyeik átlagához.

A nyolcadikos záróvizsga 2012 - 13 - V-VIII és záróvizsga

Ez az összehasonlítás sem mond mást, mint a korábbiak.

A románai általános iskolai oktatásban és a cikluszáró tudásszintmérésben semmi sincs rendben.

Arra ugyanis nincs, és nem is lehet magyarázat, hogy 9,36-os V-VIII-as általánossal rendelkező tanulónak kettesnél kisebb legyen a jegye a cikluszáró értékelésen.

Az egyik 2012. nyári pedagógus-továbbképzőn valaki úgy fogalmazott, hogy a romániai közoktatásban káosz uralkodik. Az itt bemutatott tények ezt az álláspontot látszanak igazolni.

Talán ez is az egyik oka annak, hogy soha senki sem készítette még el a romániai közoktatás állapotának átfogó szakmai elemzését.

Itt lenne az ideje, hogy ha nagyon lassan is, de végre megszűnjön az oktatásban a csődtermelés, ami alapját képezi az általános társadalmi krízisnek, amelyben Románia van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.